Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-01 / 177. szám
2011. AUGUSZTUS 1, HÉTFŐ 5 GAZDASÁG Egy életre elkötelezte magát a kereskedelemmel Kevés ember mondhatja el magáról, hogy alig több mint tízéves korában eldől a sorsa, legalábbis, ami a pályaválasztását illeti. Nos, dr. Institórisz András - a Nógrád Kereskedelmi Zrt. július elsején nyugállományba vonult igazgatója - közéjük tartozik. Nagybárkányban gyerekeskedvén a nyári szünetekben a falu boltjában szorgoskodott: segítkezett a kiszolgálásban, esténként pedig az aznapi bevételt számolta együtt a náluk lakó üzletvezetővel. Olyannyira megtetszett neki ez a szakma, hogy egy életre elkötelezte magát a kereskedelemmel. Az 1968-ban átadott salgótarjáni Pécskő Áruház az elmúlt években többször is korszerűsödött dr. Institórisz András irányításával 1962-ben nem véletlenszerűen jelentkezett tehát a jó nevű budapesti Szécsényi István Kereskedelmi Technikumba, majd az érettségit követően a közgazdaságtudományi egyetem belkereskedelmi szakára, amelyet 1971-ben végzett el. Később ott szerzett szakközgazdász diplomát és doktori címet is. Tanulmányai során sikerült alapos elméleti tudással felvérteznie magát, iskoláira azonban azért is emlékezik szívesen, mert nagy figyelmet fordítottak a különböző szakterületek gyakorlati tudnivalóinak megismertetésére is. A hagyományos élelmiszer-árusítás idején például egy raktárban sót, lisztet, cukrot kellett csomagolnia, egy zuglói közértben pedig a vevőkkel való közvetlen kapcsolatépítés teendőit igyekezett elsajátítani. Miután azt eldöntötte, hogy az egyetem után visszatér szülőföldjére, Nógrádba, számára - és ráckevei származású felesége számára, akivel az egyetemen ismerkedett meg - kapóra jött, hogy akkoriban hirdették meg az úgynevezett „Ezer értelmiségit Salgótarjánba’-programot, amely lakást is biztosított az itt letelepedőknek. Institórisz András első munkahelye 1971-ben - éppen negyven esztendővel ezelőtt - a Nógrád Megyei Tanács Kereskedelmi Osztálya lett, ahol hat évig dolgozott. Már ott kialakult az idegenforgalom iránti érdeklődése - többek között megszervezték az idegenforgalmi bizottságot, elkezdték a vár- illetve a kastélyprogramot, Hollókő, Ipolytarnóc, Bánk, Diósjenő fejlesztését - amit aztán 1977-től mint az IBUSZ utazási iroda salgótarjáni igazgatója hivatásszerűen is kiteljesíthetett. Vezetésével szervezték át az irodát, megduplázták a forgalmat, az üzleti tevékenységet ötszörösére növelték. Megállapodásaik révén Nógrád is bekerült a közép-kelet európai utazások célpontjai közé. Egyebek mellett szerveztek személygépkocsis túrákat, nász- utas-programokat, nőnapi különrepülőgépet indítottak Szocsiba s folytatták az akkor már hagyományos békevonatok szervezését. Alig két évet töltött el Institórisz András IBUSZ-veze- tőként, amikor felkérték, hogy adja be pályázatát az 1951-ben létrejött , Balassagyarmat központú Nógrád Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat megüresedett igazgatói állására. Némi ellenállás - amit részben az IBUSZ-nál félbehagyott törekvései váltottak ki, másrészt a családtól való távoliét befolyásolt - után vállalta a feladatot és 1979 májusában kinevezték a cég igazgatójának. Munkatársaival nagy elánnal fogtak hozzá a közösen kialakított koncepció megvalósításához. 1981-ben jelentős feladatként oldották meg a vállalati központ áthelyezését Salgótarjánba, ahol a cég árbevételének kétharmada realizálódott. A korszerűbb munkaszervezet kialakítása során az elsők között álltak át az akkor még ÚjdonságNyugállományba vonult dr. Institórisz András, aki 32 éven át volt a Nógrádker igazgatója nak számító számítógépes adat- feldolgozásra, - tárolásra. Miután a vállalat számára nagy terhet jelentett az előző években átadott salgótarjáni Pécskő, a Lak- berendezési és az ÉVI, valamint a balassagyarmati Ipoly Áruház építési hitelének kamatokkal való törlesztése, eredményes kezdeményezésekbe, akciókba kellett fogniuk. Ilyen vállalkozásuk volt a közös boltok működtetése nagykereskedelmi illetve ipari partnerekkel, amely révén helyileg segítették a termelővállalatok anyagellátását. Üzleteik kínálatát illetve forgalmát egyebek mellett választékcserével - kemerovói továbbá bolgár, lengyel, szlovák és román áruházakkal - igyekeztek szélesíteni. Tíz év alatt intenzív módon szinte minden egységüket felújították. Áruházaikban szakirányú üzleteket alakítottak ki, csatlakoztak rugalmas értékesítési - így a franchise - rendszerekhez. A kezdeményezések, új ötletek révén a rendszerváltás előtti időszakra a cég megháromszorozta árbevételét, több mint 13 ezer négyzetméteres alapte- rület-fejlesztést valósított meg, 76 szervezeti egységet - ezen belül 52 boltot illetve áruházat - működtetett s 400-ról csaknem 600-ra növelte a foglalkoztatottak száma. Az úgynevezett előprivatizációs törvény azonban megtorpantotta a vállalat fejlődését, több mint harminc boltot vontak el tőlük, a tíz főnél kisebb létszámot foglalkoztató egységeket az állam javára kellett értékesíteni. Mintegy kétévnyi bizonytalanság után a cég 1991-ben állami vállalatból részvénytársasággá alakult. Az 1993-as privatizáció - amely az MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program) révén valósult meg - óta a részvények többségével az országban szinte egyedül álló módon a társaság dolgozói - napjainkban 130-an - rendelkeznek A magánosítás új lendületet adott a Nógrádkernek, amely - főként ruházati, bútor, vegyes iparcikk, valamint vegyi áruk kis- és nagykereskedelmére, illetve külkereskedelemre alapozva - a „minőség, megbízhatóság, kedvező ár” szlogen alapján mintegy kétmilliárdos éves forgalmat realizál jórészt európai színvonalúra korszerűsített hálózatában. A lakosság, a kereskedelmi ellátottság szolgálatában végzett munkájukat a Nógrádker’ Napok rendezvény- sorozata is fémjelzi. A vagyonhasznosítás ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a zrt. a válságos gazdasági helyzetben, a nehéz helyi körülmények között is stabilan állta és állja a versenyt. Ez nem kis mértékben köszönhető - mondta Institórisz András - a felkészült, a kihívásokhoz rugalmasan alkalmazkodó munkatársainak, akik segítették munkáját, s olykor kemény, de őszinte vitákban alakították ki az előrelépéshez szükséges koncepciókat, döntéseket. Saját életútját, pályaképét küzdelmesnek, konfliktusokkal terheltnek, de alapvetően sikeresnek ítéli meg. Úgy véli a maga módján, képességei szerint mindent megtett a kereskedelem szolgálatában, a lakosság minél jobb áruellátása érdekében. Elfogadta a piac diktálta követelményeket, de mindenkor a szabályozott, tisztességes verseny pártján állt és kemény harcot folytatott, szót emelt a fekete és szürke gazdaság ellen. Tiszta lelkiismerettel tekint vissza az elmúlt évtizedekre, annál is inkább, mert úgy érzi, hogy cég élén kifejtett tevékenysége mellett jutott elég ereje, energiája a közösségi munkára is. Korábban a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság ( SZVT) megyei kereskedelmi szakcsoportjának vezetője volt, s mintegy húsz esztendeje tagja a kereskedelmi és iparkamara megyei elnökségnek. Ugyancsak tevékenyen vett részt a Nógrád gazdaságáért együttműködő, érdekérvényesítő testület vezetésében és az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) elnökségének illetve választmányának tagjaként is mindenkor következetesen képviselte és képviseli a kereskedelem érdekeit. Dr. Institórisz András negyvenéves munkaviszonyából harminckettőt töltött a Nógrádker élén. Azért döntött a 2011-es nyugdíjba vonulás mellett, mert letelt egy ciklus s hatvannégy évesen egy kicsit bele is fáradt már a küzdelmekbe. S nem utolsósorban annak tudatában határozott így, hogy - a tudatos személyzeti politika eredményeként - a zrt.-nél vannak olyan szakemberek, akik eredményesen vezethetik tovább a céget, amellyel dr. Institórisz András kapcsolata a továbbiakban sem szakad meg, mert újabb öt évre megválasztották igazgatósági elnöknek. Sokáig emlékezetes marad számára az elismerő szavakban nem fukarkodó búcsúztatás s meghatódott azon az emlékalbumon, amelyet kollégái készítettek és fotókkal illusztráltak az együtt eltöltött évekről. Utódja, az új igazgató Mihály Zoltán többek között a következőket írta az albumba: „Köszönjük az erőt, lelkesedést, kitartást. Lendületességed számunkra példaértékű!” Természetesen jól estek a „kívülről” érkezett gratulációk - köztük Becsó Zsolt megyei közgyűlési elnök levele - is. Mindezekre - a korábban kapott kitüntetésekkel, elismerésekkel együtt - szívesen gondol majd vissza nyugdíjas évei során. Jellemző rá, hogy a terveit firtató kérdésre adott válaszában is első helyen a Nógrádker további működőképességét, a cég dolgozóinak biztos megélhetését említette. Családszerető ember lévén szólt persze arról is, hogy két diplomás fia sikeres vállalkozó, s mindketten megajándékozták már egy-egy unokával. Ezentúl nyilván többet tud majd körükben, velük is lenni. Azt reméli, hogy még jó néhány évet hódolhat szeretett sportjainak - a kosárlabdának, a síelésnek, az úszásnak - és más kedvelt időtöltésének, jelesül a kertészkedésnek, a színházba járásnak is. Ezek után mi mást, mint jó egészséget kívánhatunk dr. Institórisz Andrásnak a következő évtizedekre! Csongrády Béla Földtörvény-módosítás: mától hatályos A családi gazdaságok megerősítése, a spekuláció és a zsebszerződések megelőzése a célja a földtörvény augusztus 1-jén hatályba lépő módosításának - szögezte le a Vidékfejlesztési Minisztérium az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében. A termőföldről szóló törvény módosításának egyik fő célja, hogy rendezze, a jogalkalmazók számára egyértelműsítse e törvény és a Nemzeti Földalap-törvény közötti viszonyt. Ezután a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) nem kell alkalmaznia a földtörvényben rögzített elővásárlási és előhaszonbérleti sorrendet az állami termőföldek hasznosításakor. A közlemény emlékeztet: a Nemzeti Földalap - egyes kivételektől eltekintve - csak versenyeztetéssel adhat el földet. A pályázatok kiírása és értékelése során kell olyan szempont- rendszereket meghatározni, hogy a törvényben deklarált földbirtok- politikai irányelvek érvényesülhessenek. Ellenkező esetben ugyanis előfordulhat, hogy egy támogatandó gazdálkodói kör számára kiírt pályázat során olyan személy szerzi meg a földterület haszonbérletét, aki nemcsak hogy nem indult a pályázaton, de még a kiírt feltételeknek sem felel meg, ugyanakkor helyben lakóként él az előhaszonbérleti jogával. Az augusztus 1-jén hatályba lépő változások nyomán az állami földek felett rendelkező Nemzeti Földalapkezelő (NFA) kötelezettsége lesz, hogy a pályáztatás során a családi gazdaságokat erősítő feltételeket határozzon meg. A törvénymódosítás kimondja, hogy a termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén csak közeli hozzátartozók, közalapítvány, önkormányzat, egyházi jogi személy és a magyar állam javára, valamint a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként lehet átruházni. Ezzel a minisztérium szerint nemcsak a családi gazdaságok fejlődését, hanem a fiatalabb generációk termelésbe bevonását is segítik. Az új jogszabály a családi gazdálkodók körébe tartozónak mondja ki a testvéreket, akik a gazdálkodó halála esetén így továbbvihetik a gazdaságot. A jogszabály-módosítás a spekulációt és a zsebszerződéseket akarja megelőzni, a vásárlásokkal pedig alapot teremt a fiatal gazdák földhöz juttatásához. A törvénymódosítás újraszabályozza a Nemzeti Földalapba tartozó területek pontos körét, és rögzíti, hogy vannak olyan földrészletek, melyek egy része a Nemzeti Földalapba, míg a másik része Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vagyoni körébe tartozik. Ez utóbbi ingatlanok kapcsán a módosítás lefekteti a közös tulajdonosi joggyakorlás alapszabályait. A jövőben természetvédelemre, vízgazdálkodásra és erdőtelepítésre is sajátítható ki föld, és új szabályként jelent meg az a rendelkezés, hogy a kisajátítással állami tulajdonba került földet is az NFA-ba kell helyezni - tudatta a Vidékfejlesztési Minisztérium. Támogatott gazdák Hatályba lép augusztus 1-jén az őshonos és veszélyeztetett állatokat tenyésztő új gazdák támogatását lehetővé tévő VM- rendeletmódosítás - hívja fel a figyelmet a Vidékfejlesztési Minisztérium. A szaktárca szerint: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból segítik az őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták tenyésztését Ennek rendje eddig nem tette lehetővé, hogy azok a gazdák is kapjanak támogatást, akik 2010 után kezdtek őshonos állatok tartásával foglalkozni. Ezentúl évente lehet kérelmet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz.
