Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-27 / 199. szám

í AUGUSZTUSI ÜZENET „Légy áldott Szent István király!” Szent István, a családapa Szent István jobbára, mint közszereplő áll előttünk: államférfi­ként vagy egyházszer­vezőként gondolunk rá, sokkal ritkábban úgy, mint családapá­ra. Pedig az első ma­gyar szent család feje­ként ez is legalább annyira hozzátarto­zott életéhez, mint többi funkciója. A csa­lád évében mégis megpróbáljuk megraj­zolni államalapító szentünk családfői portréját, a ránk ma­radt korabeli iroda­lom információtöredé­keinek segítségével. István király már párválasztásában is példamutatóan járt el, ami­kor Gizellát vette el feleségül, derül ki a szent legendájából: népének is a javát kereste, de egyúttal egy olyan jámbor nő mellett kötelez­te el magát, akivel Istennek tetsző, keresztény családi életet tudott élni. Szent Imre herceg tehát nemcsak azért volt szerencsés, mert királyi családba született, hanem sokkalta inkább azért, mert szü­lei az életszentség útját járták. Imrében az ő hatásukra érlelődött meg ^ az ideál, amelyre egész életét feltette. A korabeli írók lejegyezték, hogy István szenvedélyesen szerette Imrét, már csak azért is, mert ő volt egyetlen fia, aki megérte a fel­nőtt kort. Fia nevét mindennap belefoglalta imáiba, és folyamatosan Krisztus kegyes pártfogásába és a mindenkor szeplőtelen Szűz anyai oltalmába ajánlotta őt. Sík Sándor írja, hogy „nem lehet kétséges, hogy az uralkodó, had­vezér, diplomata Szent István trónusának várományosát is uralko­dónak, hadvezérnek és diplomatának nevelte. A hősi magyar hagyo­mányban nevelte.” Hogy Szent István mennyire fontosnak tartotta a hittel megélt életet, azt saját életpéldáján kívül az is jelzi, hogy a trónörökösnek nevelt Imrének is a jámbor, keresztény uralkodó ké­pét mutatja fel követendő példaként. Szent István apai arcélét legkönnyebben talán a fiának címzett In­telmek segítségével tudjuk megrajzolni. A tanácsok sorát végigol­vasva egy szigorú, de szeretetteljes apa képe bontakozik ki. Fiának az uralkodásban és azon keresztül az egész életben a tisztességes, szabályszerű, de határozott kiállást javasolta. A kor szelleme szerint is, de a megélt imaéletnek köszönhetően is elsődlegesnek tartotta a Krisztushoz való igazodást. Alázatosságra szólította fiát, s arra, hogy minden embert egyenlőnek tartson. Arra tanította, hogy a béke legyen uralkodásának fő vezérmotí­vuma, ne pedig a gőg és a gyűlölség. Türelemre is intette minden­kivel szemben fiát első királyunk, s egyben azt is ajánlotta neki, hogy az ítélkezéstől tartózkodjon, azt tartsa meg a bíráknak. Ha pe­dig mégis valamiért neki kell ítélnie, akkor türelemmel, átgondol­tan tegye meg. A jövevények befogadására, a más kultúrájú embe­rek tiszteletére is ösztönözte Imrét, jelezve azt, hogy a türelem és megértés csak az ország ékére lehet. Az Intelmek tanúsága szerint az öregek és a bölcsesség iránti tisztelet eszményét is továbbadta fi­ának Szent István, aki hasznosnak tartja, hogy az okos és bölcs em­berekre hallgasson fia, s azok tanácsát kérje ki, azok szavára hall­gasson leginkább, akik kellő tapasztalattal rendelkeznek. A hagyomány, a szokások, kiemelten is az atyai örökség tisztelet­ben tartása és követése is olyan alapvető érték volt államalapító ki­rályunk számára, hogy azt a fiának szóló uralkodói kézikönyvben is rögzíttette. Az uralkodó tíz legfontosabb kötelessége között tartot­ta számon Szent István a szüntelen imádságot is. Arra tanítja az er­re egyébként is fogékony Imrét, hogy munkájába is hívja segítsé­gül az urat, hogy mindig felismerje, mi a helyes. Az államférfi felelősségteljes viselkedése és az édesapa szerető gondossága nemcsak az Intelmek útmutatásában kapcsolódik ösz- sze szorosan, hanem abban is, hogy István Szent Gellértet, a tudós főpapot kérte fel fia tanítójának. Ugyancsak e kettős felelősségtudat vezette Istvánt, amikor Imrét annak tizenöt éves korában maga mel­lé vette, hogy bevezesse az ország igazgatásának ügyeibe. Szent István fia és Isten iránti szeretetét jól példázza az, amit Im­re herceg legendája jegyez le: Imre kevés alvással megelégedve, min­den éjszaka zsoltárokat énekelve virrasztóit, és Isten bocsánatát kérte. Amikor atyja ezt észrevette, nem zavarta meg, hanem titok­ban a fal nyílásán örömmel és büszkén át szemlélte gyermekét. Agonás Szórtja „Krisztus keresztjét mutatta fel Szent István” Augusztus 20-21-én rendeztük meg a II. Zagyvapál- falvai Egyházművészeti Napot, amelyen nagy számban vettek részt a helyi és a környékbeli és a távolabbról ér­kezett hívek. A hivatalos megnyitó az ünnep délutánján volt a zagyvapálfalvai Jézus Szíve templomban: ünnepé­lyes kenyérszenteléssel kezdődött, lévén, hogy Szent Ist­ván, Magyarország fővédőszentjének az ünnepe van, ek­kor adunk hálát Istennek az új kenyérért is. A kenyérszentelést az ünnep tunk. Részt vett rajta a város díszvendége, Fodor József nagy- főplébánosa, Varga András es- váradi vikárius, püspöki hely- peres, valamint Szabó Mihály nők atya végezte, akit Gyurkó váci egyházmegyei kispap is. tus keresztje az erőnk, a boldog­ság, az élet. Ezt a krisztusi ke­resztet mutatta fel Szent István királyunk is egész magyar nemzetünknek, hogy jöjjetek, imádjátok őt, mert ő a mi Urunk, és ő a mi Istenünk. És ez által egész magyarságunkat, immár több mint ezer éve a ke­reszténység elévülhetetlen érté­keinek a részesévé tette. Krisz­tus az út, az igazság és az élet - ahogyan mondja az evangéli­umban. Nincs más út számunk­Géza zagyvapálfalvai plébánia­vezető diakónus atya, majd az egyházközség világi elnöke, dr. Deák Bertold üdvözölt. Az ün­nepséget Veszelovszki Balázs helytörténész szavai nyitották meg. Beszédében Szent Pál gon­dolataihoz kapcsolta az egyház­művészeti napot, amely szerint: a lelki adományok különfélék, azaz mindenki másképp kap te­hetséget az Istentől. Egyikőjük fest, a másik ír, a harmadik énekkel dicséri az Istent. Ennek adta tanúbizonyságát a kétna­pos rendezvény, amelynek első művésze, fellépője a karancssági Jubilate Deo” kó­rus volt, akik a legszebb egyhá­zi művekből nyújtottak váloga­tást Durnyik József akolitus- kántor vezetésével. A dalok kö­zött Tóth Tamara egyházközsé­gi képviselőtestületi tag verseit hallhattuk. A koncertet követő­en a plébánián folytatódott a rendezvény Bugyi István József képzőművész képeiből álló kiál­lítással és rövid állófogadással. A napot ünnepi szentmise zár­ta, melyen a hazáért imádkoz­Velük és a kórussal együtt éne­kelték a nagyszámú hívek a szentmise végén: „Magyarok fé­nye! Ország reménye! Légy ál­dott Szent István király! Légy áldott Szent István király!" Vasárnap a szentmise előtt a salgótarjáni fiatalok kedvesked­tek a „Hajók és horgonyok” Szent Filoména élete a fiatalok szemével című előadással, majd az egyházművészeti nap és a Palóc Madrid rendezvényzáró szentmiséje volt, amelyet dísz­vendégünk, Fodor József atya mutatott be. Szentbeszédében kiemelte, hogy a környéken, Vizsláson született, és nagy örömmel vett részt az augusz­tus 20-i szentmisén szülőfalu­jában, ahol Angyal Jenő polgár- mester úrtól átvette az okmá­nyokat, hogy beadhassa ma­gyar állampolgársági kérelmét. A szentmisén szólt az evangéli­umhoz kapcsolódva a Szent Ki­rályunkról is: „Ma is elmondha­tó a mondás: sokan úgy élnek közöttünk, mint Krisztus ke­resztjének az ellenségei. Szent Pál azt mondja: Nekünk Krisz­ra, csak egyedül a Krisztus út­ja, azon az úton kell járnunk, mert az az igaz út.” A szentmisén került sor a „Fényes példája az áldozatkész­ségnek” című, a templomról szóló könyv bemutatására, amelyet Veszelovszki Balázs írt. A most megjelent könyv egy bő­vített kiadás, a tavaly megjelent és nagysikerű kötet 40 oldallal kibővített változata, amely az építés és a templom története mellett az 1700-as évekbe is visszavezeti olvasóit, feltárva az egykor itt lévő települések templomait. Az egyházművészeti nap jóté­konysági rendezvény volt, ame­lyen a templom külső felújításá­ra gyűjtöttünk. A közreműködő művészek és az egyházművé­szeti nap támogatói (önkor­mányzat, helyi szervezetek) fel­ajánlásukkal segítették a gyűj­tést. Akik részt vehettünk ezen a szép ünnepen, mindannyian elmondhatjuk: értékes, élmé­nyekkel teli két nap emlékét zárjuk szívünkbe! Veszelovszki Balázs 25 éves a Szent Erzsébet Otthon Augusztus 19-én ünnepelték meg Ipolytölgyesen a Szent Er­zsébet Otthon 25 éves jubileu­mát. A hálaadó szentmisét dr. Beer Miklós püspök úr celeb­rálta a falu templomában. A Katolikus Szeretetszolgálat és az idős otthonainak munkatár­sai, régi és nyugdíjas munka­társak, flamand barátai, orvo­saik, lakóik és a jelenlegi mun­katársak együtt ünnepelt. A kezdetben 80 férőhelyes Szent Erzsébet Egészségügyi Gyermekotthon az ipoly- tölgyesi megüresedett plébáni­án épült fel és 1986 szeptembe­rében nyitotta meg kapuját. 1992-ben az Otthon további 40 férőhellyel bővült azzal a céllal, hogy a 18. életévüket betöltött gondozottaknak ne kelljen meg­válni a megszokott környezet­től, életük végéig maradhassa­nak itt. A Házban jelenleg 150 halmozottan sérült gyermek és fiatal él. Az Otthont Árpádházi Szent Erzsébet oltalmába ajánlották, akinek alakjában és életében legfontosabb helyet kapta a sze­gények segítése és az elesettek felkarolása. Katolikus iskola indul Bátonyterenyén Beer Miklós váci megyéspüs- ! pök szabadtéri szentmise kere- j tében áldja meg a most induló j Boldog II. János Pál Katolikus Ál- j talános Iskola felújított épületét I Bátonyterenye kisterenyei vá­rosrészében (Zrínyi u. 1.). A szentmise augusztus 29-én, hét- J főn 17 órakor kezdődik. Idén 300 éves a Hétkápolna Vácon A szeptemberi Mária neve napi búcsúra a Férfiszövetség gyalogos i zarándoklatot szervez 2011. szep- ! tember 8-11. között A zarándoklat i három irányból indul: Mária- j nosztráról, Mátraverebély- Szentkútról és Máriabesnyőről. A | háromnapos zarándoklatba bár- | mikor, bárhol be lehet csatlakozni. | Elérhetőség és információ az ; egyes útirányokról a www. vaciegvhazmegve.hu oldalon, i vagy a Márianosztra: 06-30/940- I 2811,Mátraverebély-Szentkút:06- 30/395-3423, Máriabesnyő: 06- 30/655-5016. Idén 200 éves a letkési templom Az Ururjk mennybemenetelé­re felszentelt templom 200 éves jubileumának nyitóünnepségét a templom búcsúján tartották. E je­les alkalomból egy teljes éven át tartó ünnepségsorozatot tervez­nek az egyházközségbe. Augusz­tus 21-én vasárnap dr. Beer Mik­lós megyéspüspök látogatott Letkésre. Maconkai búcsú Augusztus 20-án rendezték ; meg a maconkai búcsút Nemcsak I államalapító Szent István király- ' ról emlékeztek meg, hanem erre a napra esett a már hagyományossá j vált maconkai búcsú is. Az ese- | mény sajátosságát az adta, hogy j felavatták, Európa legmagasabb - csaknem 15 méter magas - kettős ; fakeresztjét is. „Ez a kereszt tükrözze a maconkai emberek és minden magyar hívő hitét. A kereszt jelkő pezze Jézus Krisztus dicsőségét és megváltásunk szent jelét. A mai nap jeles alkalma a közösség épí- I tésének és az összefogásnak” - 1 mondta Zahar Béla, püspöki taná- : esős, a Szent István templom plé- ■ bánosa. A 15 méteres keresztet Dancsó János maconkai asztalos- [ mester készítette. Az ünnepélyes ; szentmisét dr. Beer Miklós váci megyéspüspök celebrálta, és ál- I dotta meg a kettős fakeresztet. Lelkigyakorlatok 2011. szeptember 23-25. között | a Mater Salvatoris házban lelki- j gyakorlatot rendeznek minden j s korosztály számára Varga László j I atya (Kaposvár) vezetésével. ] | 2011. szeptember 25-27. között i j Barsi Balázs atya tart lelkigya- I | korlatot. További információk a i www.matersalvatoris.hu oldalon. Összeállították: Nagy Zoltán, Tóth Rita Zsófia A

Next

/
Oldalképek
Tartalom