Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-17 / 191. szám
2011. AUGUSZTUS 17., SZERDA 5 ORSZÁGJÁRÓ Huszonnyolc drogost fogtak el Budapest. Kábítószerrel visz- szaélés megalapozott gyanúja miatt huszonnyolc embert fogtak el a rendőrök az idei Sziget Fesztiválon - írta a rendőrség kedden a honlapján. A közlemény szerint a lefoglalt drogok összértéke több millió forint. A rendőrök találtak kábítószerrel átitatott bélyegeket, tablettákat és növényi származékot is. Az egyik elfogott terjesztő például egy civilruhás rendőrnek kínált előre adagolt kábítószert, egy másik pedig a saját ruháján viselte „cégtábláját”, „Vetted? Koszi” feliratú pólóban járta a szigetet és kereskedett „zöld növényi származékkal” - olvasható a police.hu-n. A Budapesti Rendőr-főkapitányság összesen 321, a szigeten elkövetett bűncselekményről szerzett tudomást; ebből 121 zseblopás volt, 139 esetben sátrat fosztottak ki. Idén sem gépkocsilopás, sem gépkocsifeltörés miatt nem tettek feljelentést - fűzték hozzá. A közlemény szerint ötvenkilenc emberrel szemben kellett „személyi szabadságot korlátozó intézkedést” alkalmazni. A fesztiválon összesen ezer rendőr teljesített szolgálatot. A rendőrség nem kommentál Budapest. A rendőrség nem kíván sajtóértesülésekre reagálni a csepeli gyilkosságok kapcsán, a nyomozás jelenlegi szakaszában pedig nincsenek újabb nyilvánosságra hozható információk - mondta a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szóvivője kedden az MTI-nek. Bartha László hozzátette: a nyomozók egyelőre a szakértői vélemények elkészültére várnak A Bors, a Blikk és a Népszabadság értesülései szerint az eddig őrizetbe vett gyanúsítottak vallomásai alapján a csepeli erdőben talált négy halott közül kettő halálának körülményeire már van magyarázat. A lapok meg nem erősített információi szerint a kolónia egyik tagja fagyállót ivott, és a mérgezés végzett vele, társai pedig elásták a holttestet. Később egy másik hajléktalan zsarolni kezdte őket, hogy elárulja titkukat a rendőrségnek. Neki ezért kellett meghalnia: társai állítólag halálra szurkálták - írják a lapok. Szombatig hat ember került előzetes letartóztatásba a Cse- pel-szigeten néhány napja ki- hantolt négy holttesttel összefüggésben - mondta korábban Csizner Zoltán, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) igazgatója. A rendőrség szerint „egyértelmű, hogy az életellenes bűncselekmények elkövetése köthető a kihantolási hely közelében élő hajléktalanokhoz, illetve a velük kapcsolatba hozható, hajléktalan életmódot folytató személyekhez”. Az NNI igazgatója „tényközlő nyilatkozatában” elmondta, hogy a négy holttestet még nem sikerült azonosítani, vizsgálják haláluk körülményeit és időpontját is. a Magyarország elutasítja cianidos aranvkitermelést Magyarország elutasítja a cianidos aranykitermelést Verespatakon - az erről szóló kormánydöntésről Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár levélben tájékoztatta Borbély László román környezetvédelmi minisztert. Budapest A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) kedden juttatta el az MTI-hez közleményét, amelyben kiemelte: Illés Zoltán levelében a román környezetvédelmi miniszter figyelmét arra hívta fel, hogy Magyarország számára elfogadhatatlan a cianidos technológia, a zagytározó potenciális veszélye, és azok a modellek is, amelyekkel azt próbálták elemezni, milyen szennyezés érheti el Magyarországot. A közlemény emlékeztet, hogy a határokon átnyúló szennyezési kockázatok miatt Romániának kötelessége kikérni a környező országok álláspontját is az úgynevezett Espoo-i egyezmény keretében, de az állásfoglalások Bukarestet nem kötelezik semmire a tudomásulvételen kívül. Magyar- ország februárban kapta meg a több mint ezer oldalas román tanulmányt a verespataki bányanyitásról. A dokumentumok tanulmányozása után alakította ki a magyar kormány a hivatalos álláspontját - közölte a VM. A tárca közleménye felidézi, hogy a kanadai-román vegyes vállalat, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) összesen 300 tonna aranyat és 1.600 tonna ezüstöt akar kitermelni a helyszínen. A külszíni fejtéssel három hegy tűnne el Verespatak környékéről és az érc feldolgozása után összesen 275 rmllió tonna, mérgező cianid vegyületeket tartalmazó zagy gyűlne össze egy új és egy ismét megnyitott tározóban - olvasható a dokumentumban, amely szerint a szakértők attól tartanak, hogy baleset esetén a szennyezés a környező patakokból az Aranyos folyóba, onnan a Marosba, majd a Tiszába folyna. A cég egymilliárd dolláros bevétellel számol, 2014-ben várható a bányanyitás és tizenöt év alatt 215 millió tonna ércet dolgoznának fel közel 200 ezer tonna cianid felhasználásával. A VM kitér arra is, hogy Áder János európai parlamenti képviselő kezdeményezésére az Európai Parlament 2010 januárjában nagy többséggel elfogadta azt az állás- foglalást, melyben a testület felszólította a Bizottságot, hogy kezdeményezze a cianidos bányászati technológiák teljes betiltását az Európai Unióban. A Bizottság azonban a hatályban lévő jogszabályokra hivatkozva nem tiltotta be a cianidos bányászatot, mert álláspontja szerint a technológiának egyelőre nincs alternatívája. Molyok károsítják az akácosokat Nyíregyháza. Két molyfajta károsítja az akácosokat június óta Szabolcs-Szatmár-Bereg és Haj- dú-Bihar megyében. A fertőzött területeken jelentős levél- és növedékveszteséget tapasztalnak az erdészek - mondta Száva Tamás, a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. baktalórántházi erdészetének igazgatóhelyettese kedden az MTI-nek. A Magyarországon nem őshonos fehér akácnak eddig viszonylag kevés károsítója és kórokozója volt, a fagyon és vadon kívül mástól nem nagyon kellett félteni. Az idő múlásával azonban a helyzet gyökeresen megváltozott, és újabbnál újabb károsító tényezők veszélyeztetik az akác egészségi állapotát - ismertette a szakember. Az új károsítok egyike, az akácaknázó hólyagosmoly mintegy negyedszázada van jelen Magyarországon, de kártétele az utóbbi időben vált igazán jelentőssé. Az akác levélkémek felszínén ujjasán kirágott aknák találhatók, amelyek folyamatosan növekednek. A növény levelei elszáradnak és lehullnak, ez csökkent fotoszintézissel jár, ami a fa növekedésén is megmutatkozik. Kidolgozott védekezési technológia még nincs ellene - mondta az igazgatóhelyettes. Akáclevél-aknázómollyal idehaza 1997-ben találkoztak először. Kártétele sokban hasonlít a hólyagosmolyéhoz, megkülönböztetni arról lehet, hogy az aknái mindig a levélkék fonákain találhatók. Száva Tamás hozzátette: a tavaszi fagykár nyomán a fomopsziszos rák is megjelent a régióban. A károsító az akácosokban az egyik leggyakrabban előforduló tömlősgomba, tipikus gyengültségi kórokozó, a szárazság és a fagy miatt legyengült fákat támadja. A gomba meggátolja a fiatal hajtásokon létrejött sebek behegedését, ezért itt állandó rákos sebek keletkeznek. Fertőzése az 50-70 százalékot is elérheti a fiatal akácosokban, a megfertőzött ágakat le kell termelni és el kell égetni. A nyíregyházi székhelyű erdőgazdaság Szabolcs- Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar területén mintegy 60 ezer hektár állami tulajdonú erdőterületet kezel, az erdőkben az akác részaránya 45 százalékos. Eladta üzletrészét Gyöngyös. Öt százalék híján értékesítette a Gyöngyösi Ipari Park Kft.-ben meglévő üzletrészét Gyöngyös önkormányzata - jelentette be kedden a település fideszes polgármestere. A tranzakciótól elsősorban új befektetők megjelenését, a munkahelyek és az adóbevételek bővülését várják - közölte Faragó László. A pályázat alapján kiválasztott, belföldi magánszemélyek által birtokolt Hatana Hungary Kft. 55 millió forintért vásárolta meg az 55,5 százaléknyi üzletrészt, egyben átvállalta a társaság mintegy 400 millió forintra rúgó adósságállományát - tette hozzá az önkormányzati vezető. Mint elmondta: a 2000-ben létrehozott ipari parkba 2008 óta nem érkezett új befektető, miközben a város évente mintegy 40 millió forintot költött a cég kötelezettségeinek finanszírozására, nagyrészt tagi kölcsön formájában. Kiváló búzatermés Nyíregyháza, a megszokottnál mintegy tízezer hektárral kevesebb területről takarítottak be búzát idén Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, de a termés kiváló minőségű - közölte a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának vezető falugazdásza kedden az MTI-vel. A megyében a korábbi években 30-35 ezer hektáron termett búza, de 2011-ben csak 20.478 hektárnyi területről tudták betakarítani a termést a gazdálkodók, ez 40 mázsa 27 kilogrammos hektáronkénti termésátlagot jelent. A szerényebb mennyiség oka, hogy a belvizes területek kezelhetet- lensége miatt 15 százalékkal kevesebb területen vetettek kalászost, a tavalyi őszi és a téli belvíz pedig a táblák egy részét víznyomásossá tette, ahol a növények kipusztultak - ismertette Gutyán Tamás. A gazdálkodókat a közepes termés azonban kiváló minőséggel kárpótolta, mivel az adatok szerint a malmi és az euró minőségű búza aránya meghaladta a 70 százalékot. Az idei termést magas sikér- és fehérjetartalom jellemzi, és ez az árakon is meglátszik: a szakember közlése szerint a betakarítási időszak alatt a malmi I-es búza tonnájáért átlagosan 42-46 ezer, az euró minőségűért 40-43 ezer, a takarmánybúzáért pedig 38-40 ezer forintot fizettek a felvásárlók. Szabolcsban a búza mellett 3.931 hektár rozsot (21 mázsa 90 kilogrammos termésátlag), 9.319 hektár tritikálét (27,9 mázsa) és 728 hektáron tavaszi árpát (28,4 mázsa) is betakarítottak. A 3.682 hektáron termő repce ára kiemelkedően magas volt: a hektáronként 25,3 mázsát produkáló ipari növény tonnájáért 113-120 ezer forint közötti árat kértek el. A zab betakarítása nem fejeződött be, még körülbelül 600 hektár van hátra, a jelenlegi termésmennyiség 18,5 mázsa hektáronként. Gutyán Tamás elmondta: nagyon jó termés várható kukoricából és napraforgóból is, ami elsősorban a viszonylag kedvező időjárásnak köszönhető. f :