Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-17 / 191. szám

6 2011. AUGUSZTUS 17., SZERDA NAGYVILÁG Legalacsonyabb lakásárak Rijekában és Pulában „Nem tudom lehet-e ennél még rosszabb” - ezekkel a szavakkal jellemezte a pillanatnyi horvátországi ingatlanpiaci helyzetet Dubravko Ranilovic, a Horvát Gazdasági Kamarához tartozó ingatlanforgalmazási egyesület képviselője. Belga költségvetés Brüsszel. Ha a tárgyalá­sok sikeresnek bizonyul­nak, szeptember közepé­re elkészülhet az ügyvi­vő, vagy az új kormány által összeállított 2012-es költségvetés - adta hírül keddi közleményében Yves Leterme belga mi­niszterelnök és Ellő Di Rupo, a koalíciós tárgya­lások vezetője. A következő év különö­sen fontos lesz, hiszen a költségvetési hiányt a ha­zai össztermék 2,8 száza­lékára kell csökkenteni - jelezte a két politikus. A dolgok jelenlegi állá­sa szerint a költségvetést a jogilag meghatározott határidő előtt összeállít­hatják, és még az év vége előtt elfogadtathatják a parlamenttel. Belgiumot a tavaly júniusi választá­sok óta a flamand és a vallon pártok kompro­misszumképtelensége miatt ügyvivő kormány irányítja. Kedden nyolc párt között újból tapoga­tózó tárgyalások kezdőd­tek, amelyeket a tavaly második helyre befutott szocialisták elnöke, Di Rupo vezet. A választási győztes N-VA flamand szeparatista párt teljesen elszigetelődött, és nem vesz részt a koalíciós tár­gyalásokban. Háborús bűnök Sydney/Budapest. Folyta­tódik Ausztráliában az ott élő, Magyarországon egy zsidó Fiatalember 67 évvel ezelőtti megölésé­vel vádolt Zentai Károly kiadatási eljárása. Az ügy visszakerült az ausztrál belügyminisz­terhez - jelentette ked­den az ausztrál sajtó. A 2005-ben benyújtott magyar kiadatási kére­lemnek két éve Brendan O’Connor ausztrál bel­ügyminiszter helyt adott, de ezt a döntést ta­valy júliusban a perthi bíróság tévesnek nyilvá­nította. A kormány meg­fellebbezte az elutasító döntést, és a bíróság most részben helyt adott a kifogásainak, így az ügy visszakerült a bel­ügyminiszterhez. A magát ártatlannak valló, 89 éves Zentai ügy­védje elmondta, a bírósá­gi döntés szerint a bel­ügyminisztériumnak meg kell határoznia, ho­gyan definiálja a „hábo­rús bűncselekmény” fo­galmát, és ezután folyta­tódhat a kiadatási eljárás. A gyanú szerint a Ma­gyarországon született, 1950 óta Ausztráliában élő, s itt 1958-ban állam- polgárságot is szerzett Zentai 1944 novemberé­ben Budapesten két kato­natársával együtt meg­kínzott, és agyonvert egy zsidó fiatalembert, a 18 éves Balázs Pétert, amiért az nem viselte a megkü­lönböztető sárga csillagot. A fiatalember holttestét a Dunába dobták. Zágráb. A rijekai Novi List című újság internetes kiadása szerint a gazdasági világválság kirobba­nása óta a horvát ingatlanpiacon semmit sem javult a helyzet, sőt a svájci frank árfolyamának hektikus ingadozása, de még in­kább szárnyalása és ennek nyo­mán a tőzsdei bizonytalanságok miatt a horvát vásárlók „kétszer is meggondolják vásároljanak-e ingatlant”. „A horvát ingatlanpiac, a nyu­gati országok piacaitól eltérően, az utóbbi két-három évben még nem tudott magához térni, így va­lószínűsíthető, hogy a válság leg­Bllkarest. A párt létrehozását kezdeményező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyve­zető elnöke, elmondta: a táblabí­róság hozzá sem fogott az érde­mi tárgyaláshoz, mégpedig az­zal az indokkal, hogy nem érke­zett meg az ügy teljes dokumen­tációja a bukaresti törvényszék­ről, amely első fokon elutasította a bejegyzést. A bíróságok ugyanis augusztusban a szabad­ságolások miatt „csökkentett üzemmódban” működnek, így nem tudták megoldani az irat­csomó egészének az átszállítá­sát, legalábbis „hivatalosan” ez volt az indok - mondta Toró. Szerinte „akár hihető is lehet” ez az indoklás, elvégre a nagy mennyiségű irat - főleg a támo­gató aláírásokat tartalmazó dobo­zok - átszállítása csak különle­újabb hulláma már nem sokat ront tovább a helyzeten” - nyilat­kozta Dubravko Ranilovic. Az ingatlanszakértő adatai sze­rint „az utóbbi három esztendő­ben 30 százalékkal estek vissza Horvátországban az ingatlanvá­sárlások". „2008 ősze óta évente 10-15 százalékos volt a visszaesés. En­nél is rosszabbak a mutatók az újonnan épült lakások esetében. A használt ingatlanok ára viszont nem zuhant annyira meredeken. A válság a horvát lakosságot a pénzügyi szektor által sújtja leg­inkább, mert csökkent az embe­ges szabályok szerint, például speciális járműveken történhet. „Nem akarok engedni a bennem lévő, összeesküvés-elméletet fel­tételező kényszernek, inkább el­fogadom ezt az indokot” - mond­ta Toró T. Tibor. Az MTI-nek az aláírások hite­lességét kétségbe vonó hírekkel kapcsolatos kérdésére az EMNT ügyvezető elnöke azt felelte: az első fokú tárgyaláson semmiféle probléma nem merült fel a támo­gató aláírások hitelességét illető­en, a táblabíróság pedig csakis az onnan érkező anyag alapján fog dönteni. Más kérdés, hogy két magánszemély feljelentést tett ez ügyben, az egyik ismereüen tet­tes, a másik pedig az EMNP ide­iglenes vezetőségének két tagja ellen, őket téve felelőssé az állító­lag hamis aláírásokért. Toró hangsúlyozta: nincs oka kételkedni az aláírásgyűjtők be­rek vásárló ereje” - magyarázza Ranilovic. A horvát adóhatóságok nem teljes adatai szerint 2007-ben kö­rülbelül 60 ezer lakást értékesí­tettek, jelenleg viszont csupán körülbelül 40 ezret. Zágrábban ennél is nagyobb a visszaesés: 2007-ben még 23 ezer lakást értékesítettek, tavaly viszont már csak valamivel több mint 10 ezret. Miközben az eladott lakások száma országosan körülbelül 30 százalékkal visszaesett, az ottho­nok ára mérsékeltebben esett: a lakások négyzetméterenkénti ára tízegynéhány százalékkal zuhant. Az adria-parti városokban és településeken tavaly 5,5 száza­lékkal és 2009-ben is hasonló mértékben csökkent a lakások ára. Ennél jobban zuhant azok­nak az ingatlanoknak az ára, csületességében és munkájuk alaposságában, de szükség ese­tén „állnak elébe” mindenfajta vizsgálatnak. Jogosnak tartja, hogy az ügyészség és a rendőrség teszi a dolgát, azt azonban indo­kolatlannak tartja, hogy az EMNT demokrácia központjai­ban dolgozó munkatársait - akik­nek szerinte nem volt közük az aláírásgyűjtéshez - a hatóságok zaklassák, közhasznú munká­jukban akadályozzák, hiszen ők a honosítási eljáráshoz szüksé­ges teendők ellátásában nyújta­nak segítséget. Toró hangot adott gyanújának, hogy mindkét feljelentés mögött ugyanaz az ember áll, nevezete­sen Adrian Draghici ügyvéd, aki - mint fogalmazott - bizonyítot­tan kapcsolatban áll a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) bizonyos embereivel. Hozzátette: egyelőre még csak az előzetes vizsgálódás szakaszában tart ez az ügy, a rendőrség majd ennek alapján dönti el, hogy egy­általán átadja-e azt a bíróságnak. A bukaresti törvényszék júni­usban azzal az indokkal nem en­gedélyezte az új politikai alakulat létrehozását, hogy programjában amelyek nem valamely „felkapott helyen” épültek. Domenico Devesconi, a centranekretnine.net internetes ingatlanportál vezetője szerint 15-17 ezerre becsülhető a túlkíná­lat a horvát lakáspiacon. A vásár­lók oldaláról nézve az Adria part­ján a legkedvezőbb a helyzet Rijekában, ahol a lakások négy zetméterenkénti ára júliusban át­lagosan 1.600 euró volt. Hasonló a helyzet Pulában is. Rijekához viszonyítva kétszer drágábban lehet lakáshoz jutni Dubrovnikban, de Split sem sok­kal olcsóbb: ott 2,5 ezer eurót kérnek egy négyzetméterért. Zadar is drágább egy kicsit, mint Rijeka: ott 1.800 eurót kóstál egy négyzetméter. A horvát Adrián a drága és fényűző ingatlanok el­adási mutatója csökkent a leg­kevésbé. az alapvető emberi, közösségi és szabadságjogok képviseletét vál­lalta. Az igazságügyi testület úgy vélte: ez ellentétes a 2003-as, pár­tokra vonatkozó törvény előírá­saival, amely szerint egy pártnak a nemzeti érdekek képviseletét kell vállalnia, nem pedig egy kö­zösség érdekeire koncentrálnia. A párt kezdeményezői felleb­beztek a határozat ellen, így a táblabíróság másodfokon hozza meg majd a végleges döntést. Toró T. Tibor is úgy véli: a buka­resti törvényszék döntése meg­alapozatlan, valószínűleg felüle­tesen olvasták a párt kezdemé­nyezőinek beadványát. Szerinte a párt programjából és alapszabályzatából egyértelműen kiderül: az egész ország ügyeivel kívánnak foglalkozni, ezen belül is kiemelten a kisebbségi közös­ségeknek, az emberi jogoknak a kérdésével. Az EMNT ügyvezető elnöke úgy látja: a táblabíróságon minden bizonnyal nagyobb figye­lemmel fogják tanulmányozni az EMNP programját és alapszabály­zatát. Ennek alapján pedig a bírói testületnek nem is lehet más vá­lasztása, mint jóváhagyni a be­jegyzési kérelmet. Ismét meghallgathatják James Murdochot A brit parlament bizottsá­ga ismét meghallgathatja a News of the World le­hallgatási botrányával kapcsolatban a lap veze­tőit, így akár James Murdochot is. John Whittingdale, az alsóház kulturális és médiabizott­ságának elnöke kedden bejelentette: több infor­mációra van szükség az ügyben. A bizottság ugyanis nyilvánosságra hozott egy újabb bizonyí­tékot, egy olyan újságíró levelét, akit a lehallgatá­sok miatt ítéltek el. A le­vél szerint a News of the World vezetői tudtak a le­hallgatásokról. Bolczek Krisztina, MTI London. A levelet Clive Goodman korábbi szerkesztő ír­ta a brit lapkiadó cégnek, a News Internationalnek még 2007-ben. Goodman szerint a lehallgatás gyakran szóba ke­rült a szerkesztői egyeztetése­ken, mígnem az egyik szerkesz­tő megtiltotta, hogy beszéljenek róla. Eddig Goodman az egyetlen új­ságíró, akit elítéltek az ügyben. A News International korábban azt állította, hogy Goodman egyedül cselekedett, más újságíró nem volt érintett a lehallgatásokban. A bizottság előtt július 19-én je­lent meg Rupert Murdoch, a mé­diavállalkozás globális cégeit összefogó News Corporation el­ső embere és fia, James Mur­doch, a News International elnö­ke, valamint Rebekah Brooks, a News International volt vezér- igazgatója, hogy számot adjanak a hatalmas sajtó- és politikai bot­ránnyá duzzadó telefonlehallga­tási ügyről. Múlt hónapban a képviselők még úgy döntöttek, ezt követően már nem hallgatják meg ismét James Murdochot, a News International több más vezetőjét azonban igen. John Whittingdale a levél köz­zétételekor úgy nyilatkozott a BBC-nek, „Ha megkaptunk min­den információt és választ a kér­déseinkre, azt hiszem, valószí­nűleg ismét beszélnünk kell James Murdochkal.” A botrányt közvetlenül az rob­bantotta ki, hogy kiderült: a Murdoch-cégcsoport egykori legnagyobb brit vasárnapi lapja, a News of the World - exkluzív értesülések reményében - évek­kel ezelőtt feltörte és lehallgatta egy elrabolt és brutálisan meg­gyilkolt 13 éves kislány, Milly Dowler mobiltelefonjának üze­netrögzítőjét, miközben az akkor már halott gyermeket a rendőr­ség még nagy erőkkel kereste. A hatósági gyanú szerint a News of the World ezenkívül legalább négyezer magánszemély és köz­életi személyiség, köztük az ira­ki és az afganisztáni frontokon elesett katonák és hozzátartozó­ik, valamint a 2005. júliusi lon­doni terrortámadásban meghal­tak és családtagjaik mobiltele­fonjait is lehallgathatta. A Murdoch-csoport a News of the World botrányának kirobba­nása után azonnali hatállyal fel­számolta a 168 éve alapított va­sárnapi bulvárlapot, amely 2,5 milliós áüagos példányszámával és csaknem 8 milliós olvasótábo­rával a világ legnagyobb angol nyelvű vasárnapi tömeglapja volt. A bukaresti táblabíróság halasztott A bukaresti táblabíróság kedden szeptember 8-ra ha­lasztotta az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzé­sével kapcsolatos ügy tárgyalását, miután ezen a na­pon kellett volna megvizsgálnia az első fokon született elutasító döntés elleni fellebbezést - tájékoztatta az MTI-t Toró T. Tibor. Garzó Ferenc, MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom