Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-17 / 191. szám

4 2011. AUGUSZTUS 17., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Múltba tekintettek, daloltak, táncoltak (Folytatás az 1. oldalról.) Három egykori erődítmény szomszédságában „egy kis ékkő,” a Mátra gyöngye ez a település- rész. Ezt a nevet vette fel a helyi népdalkor is a megalakulásakor. A Mátragyöngye után a Rozmárig és a Kökényvirág dalosai is szín­padra léptek. Majd Sisák Imre kö­szöntötte a résztvevőket. Beszédében kiemelte: hármas jelentősége van ennek a rendez­vénynek, hiszen Nagyboldog­asszony ünnepe a helyiek számá­ra azt is üzeni, többszáz éves múlt­ját, létét annak köszönheti Mátrakeresztes, hogy Szűz Mári­át választotta védőszentjének. Tisztelgés ez az ünnep a ciszterek tevékenysége, Dalmata Ferenc ala­pítói és egyéb munkája iránt de a falu temploma megszentelésének ötödik évfordulójára is visszapil­lanthatnak idén az itt élők. Gömbiczné \anyó Beatrix az előző napi bronzkori túra és a csa­ládi délután kapcsán elmondta, - köszönhetően a szervezőknek és minden segítőnek - mindkettő re­mek közösségi megmozdulás volt. Sisák Imre adta át az ajándé­kokat a Mátragyöngye Népdal­kor leköszönt vezetőjének, Vígh Józsefnének, valamint a város­rész volt önkormányzati képvi­selőjének Molnár Istvánnak mindazért, amit a keresztesiek érdekében tettek. Ezután a Muzsla Néptáncegyüttes, az Esztam zenekar, hastáncosok, majd a sztárvendég Soltész Re­zső vendégszereplésével folyta­tódott a műsor. A falunapot és búcsút szabadtéri bállal zárták. A szombati, a bronzkori óvár­hoz tett sétáról, kalandtúráról Bottyán Katalin, a Pásztói Múze­um szakembere számolt be. Az óvárnak elnevezett, a környék legnagyobb kiterjedésű bronz­kori földvára, negyven hektáron terült el. Csépe Attila tavaly tar­tott előadása adta az ötletet, hogy pályázati forrást keressenek az erre (is) épülő programsor meg­tartására. A résztvevők egy iga­zán hangulatos, tartalmas kirán­dulást tettek a múltba, s ez mint­egy méltó felütése volt a vasár­napi ünnepnek. (Mj.) Hogyan tovább, civilek? Nemrégiben a kezembe került egy időszaki kiadvány, a proHáló és benne Uramecz János, a Sal­gótarjáni Mozgáskorlátozottak Egymást Segítők Egyesülete ve­zetőjének írásával: Együtt dol­gozni siker. A civilként, önkén­tesként dolgozó emberek soka­ságáról ír benne, a civil szerve­sorozatot, amely többek között a térségfejlesztésről, a szervezetek tevékenységéről ad közre hasz­nosítható tapasztalatokat. A há­lózat kidolgozott és elindított egy képzési sorozatot, a civil szerve­zetek fejlesztéséről. Az első kör már „lefutott" Nyíregyházán. Ez bejegyzett, akkreditált képzés, számukra. Az NCA csupán má­jus végéig segítette munkájukat. Az idén mindössze 4 hónapra le­hetett pályázni és a legtöbbjük nem tudja, miből fizeti működé­sük további költségeit. A gyerek korosztállyal foglalkozó szerve­zeteknek egyáltalán nem voltak pályázati lehetőségei. A fiatalok zetek értékeiről, hasznosságáról. Többek között arról, hogy mun­kájukkal olyan terheket vesznek le az állam vállairól, amelyeket az forrás, vagy ismeretek hiá­nyában nem tud felvállalni. A ci­vil törvény tervezetét olvasva a kérdés az, hogy meddig tehetik ezt, mondja Uramecz János, aki a Nógrád Megyei Civil Szolgálta­tó Központ programvezetője is. Segítő szervezet- Milyen szervezet a proHáló? Hogyan kapcsolódik a civilekhez?- Informális szervezetként alakult, 16 szervezet hozta létre még 2003-ban. Most 12 tagja van és ez 12 megyeszékhelyet jelent, köztük Salgótarjánt is. A háló úgy működik, mint egy köz­hasznú szervezet. Többféle szak­mai kiadványt jelentetünk meg. így a marketing munkával kap­csolatosat, vagy a Civil Műhely amelyet szeretnénk elterjeszteni pályázatok segítségével. A háló­zatnak jelentős nemzetközi kap­csolatai is vannak, szlovák és er­délyi szervezetekkel közös pro­jektekben is együtt dolgozunk. Több munkacsoport is dolgozik, én a területfejlesztési és a mar­keting csoportban.- A nógrádi szervezetek élnek a hálózat kínálta lehetőségekkel?- Több rendezvényen is tájé­koztattuk erről a civil szerveze­teket, tanulmányutakat szervez­tünk, és más megyékből is jöttek hozzánk tapasztalatcserére. Én úgy látom, hogy a hálózat tevé­kenysége még nem eléggé tuda­tosult Nógrád megyében. A „túlélés” éve- Végül is milyennek ítéli a me­gyei civil szervezetek helyzetét?- Nehéznek. Azt gondolom, hogy 2011 a „túlélés” éve lesz szervezeteinek kettő is volt, de a megyében csak kevesen nyer­tek. Emellett hosszadalmas a pá­lyázatok elbírálása is. Volt olyan pályázat, amelyet novemberben adtak be, és még nem tudják, mi az eredmény. Igaz a civil társada­lom önkéntes munkára épül, de az eredményes munkához némi pénzre is szükség van. Termé­szetesen minden forinthoz még sokat hozzá tesznek a munká­jukkal.- Milyennek ígérkezik a követ­kező esztendő?- Még az ideinél is nehezebb­nek. Az elmúlt években 15-20 ezer NCA pályázatot bíráltak el országosan. Nógrád megyéből csak kevés szakmai pályázat nyert. A civjl szervezetek jogos bírálata volt, hogy egyszerűb­ben is meg lehetett volna oldani a pályáztatást és a pályázatok elbírálását is. Bizonyára előfor­dult visszaélés is, de azt hiszem, ezek száma elenyésző volt. A jö­vő évben életbe lépő civil tör­vény, merőben más koncepciót jelent. Azt jó gondolatnak tar­tom, hogy olyan kerettörvény készül, amely egységesíti a ko­rábban több jogszabályban is megfogalmazott lehetőségeket, tennivalókat. A gondot abban lá­tom, hogy a civil szervezetekkel érdemben nem konzultáltak a tevékenységüket, létüket meg­határozó jogszabályról. A tör­vénytervezete közgazdasági-fis­kális szemlélettel készült, író­asztal mellett. A tervezet szelektál A Salgótarjáni Civil Kerekasztal megvitatta a készülő törvényt több mint 50 szervezet képviselőivel. Tájékoztatójában mire hívta fel a civilek figyelmét?- Arra, hogy tevékenységük nehezebb lesz, legtöbbjük elle­hetetlenül, ha minősítésüknél csak a pénzügyi helyzetüket ve­szik figyelembe, és nem számol­nak társadalmi, szakmai tevé­kenységükkel, hogy valamilyen szinten közfeladatokat látnak el. Az új pályázati rendszer, a Nem­zeti Együttműködési Alap csak a közhasznú szervezeteknek nyújt támogatást. A feltételek azonban meglehetősen szigorú­ak. A közhasznúságot olyan fel­tételekhez kötik, mint az 1 mil­liós forgalom, a nyereségterme­lés, amelyekre csak kevés me­gyei szervezet képes. De gond­juk a nyerteseknek is lehet. A pályázati pénzek kifizetése nem a naptári évben történik, áthú­zódhat a következő évre. Akkor pedig megtörténhet, hogy az év végi számvetésnél a mérleg ne­gatívumot mutat.- Jelentheti ez a civil szerveze­tek egyfajta szelektálását?- Azt is jelentheti, hogy azok­nak a szervezeteknek, amelyek eddig közhasznú szolgáltatást végeztek, nem lesz lehetőségük 'ennek folytatására, mert nem tudják előteremteni a minősíté­sükhöz szükséges összeget.- Nógrád megyében, de Salgó­tarjánban is viszonylag kevés a közhasznú szervezetek száma. A kívül rekedtekről „mit mond” a törvénytervezet?- Róluk nem esik szó benne. Fontos lenne tájékoztatni őket, hogy milyen támogatásra szá­míthatnak a jövőben, lesz-e egy­általán pályázati lehetőségük és milyen feltételekkel. Egy szóbe­li tájékoztatón elhangzott ugyan, hogy valamilyen működési tá­mogatást ezek a szervezetek is kapnak. Most azonban csak azt tudjuk, hogy január elseje után lesz néhány hónap, hogy a civil szervezetek regisztrálják magu­kat a bíróságon a civil törvény kritériumainak megfelelően. Felhívás az alkotókhoz- Végül is mire jutottak a ke­rékasztal-tanácskozáson ?- A civil szervezetek képvise­lői elismerték a tervezet előre­mutató rendelkezéseit, de jelen­tős változtatásokat sürgettek a civil társadalom erősítése érde­kében. A korábbiak mellett fon­tosnak mondták, hogy a Nemze­ti Együttműködési Alap döntés­hozó és támogatás elosztó testü­letében legalább kétharmados legyen a civilek aránya. Ez ko­rábban 90 százalékos volt, most azonban 30 százalékra szűkíte­né a törvény. A többi, a kormá­nyé lenne. Csatlakoztunk az or­szágos, de hozzánk Egerből érke­zett állásfoglaláshoz. Felhívtuk az alkotók figyelmét arra, hogy még a törvény életbelépése előtt el kell végezni az elmaradt, szé­leskörű társadalmi vitát. Meg­győződésünk, hogy az erős és hatékony civil társadalom nem csak a civilek, a települések és az ország érdeke is. Ez pedig vé­leményük figyelembe vétele nél­kül aligha lehetséges. VG 4 ) n

Next

/
Oldalképek
Tartalom