Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-17 / 191. szám
2011. AUGUSZTUS 17., SZERDA 3 NÓGRÁD MEGYE Közmunkások Pusztaberki Pusztaberki. Jelenleg három közmunkás dolgozik a településen. Két közmunkás, napi hat órában csinosítja a települést, vágja a füvet, parkosít, illetetve gondozza a virágokat. Ők hat hónapig szolgálják majd a köz javát. Továbbá egy fő, napi 4 órában látja el a hivatal körüli munkát, segít az adminisztrációban, a könyvtár életében. Mindezt szeptember 30-ig, 4 hónapon keresztül - mondta el Brindza Sándor László polgármester. Azt is hozzátette, hogy reményeik • szerint ősztől, a közmunkaprogram keretein belül sikerül még egy embernek munkát adni a településen. Diplomával takarítani NÓgrád megye. A Heves megyei viszonylathoz képest, a mi tanárainknak bizony jobban megy a soruk. Az általánosítás nem lenne ugyan helyénvaló, de az eddig megkérdezett pedagógusok többsége határozatlan idejű szerződéssel dolgozik és kap fizetést a nyáron. A szünidőt is arra használják, amire való, pihenésre, nyaralásra és felkészülésre. Ám megyénkben is vannak, akik határozott idejű szerződéssel tanítanak, bár ez inkább az általános iskolákra jellemző, a szakiskolákra nem. A kevésbé szerencsések között vannak, akik korrepetálással, bébiszitterkedéssel, takarítással egészítik ki a jövedelem nélküli hónapokat, mivel szerződéseik a tanév első napjától az utolsóig tartanak. Ez legtöbbször „önkormányzatfüggő”, hogy a tervezetthez képest mennyi ideig tudják foglalkoztatni a nevelőket, továbbá a tendencia inkább az első néhány év sajátossága és a pályakezdőknek jelent gondot. Három-négy év elteltével azonban véglegesítik őket. A felmérésből kiderült, hogy cafetéria szempontjából osztott a dolog, mivel, aki nyáron nem kapja, az általában év közben sem, de vannak olyanok is, akik év közben kapják, nyáron nem. A válaszadók véletlenszerűen lettek kiválasztva. Nótaénekesek sikere NÓgrád megye. Augusztus 11-12- én Szabadszálláson rendezték meg a Dóry József országos ma- gyarnóta-énekes versenyt. A nem hivatásos énekesi kategóriában második helyezést ért el Grényi Lászlóné Szandáról, s a zsűri különdíját hozta el Almádi Balázs Mátraterenyéről. A hivatásos előadóművészi kategóriában a mátraterenyei Bohács István második helyezett lett. A zsűriben három kiválóság pontozott: Gránát Zsuzsanna énekmű- vész-nótaénekes, Straub Dezső színművész és Pásztorka Sándor nótaénekes-előadóművész. A 44 versenyzőből külön kategóriába kerültek a nem hivatásos énekesek és a profik, így dőlt el a megmérettetés sorrendje. SZENOGRÁDI FERENC Egy tucat gondolat az ifjúságnak • Az érzések nélküli vallomás olyan, mint egy léggömb. • A boldogsághoz sokszor lemondásokon, megpróbáltatásokon keresztül vezet az út. • Nem ismerheted meg a világot, ha még önmagad sem ismered. • Úgy élj, hogy életed minden órájának legyen értelme! • Nagyképűséggel az ember nem több, kevesebb lesz. • Mindenki akkor öregszik meg, amikor feladja gyermekkori álmait. • Fiatal korodban tanulj és tapasztalj sokat, mert egy életen át abból merítesz! • A jó házasság titka, hogy ne akard a társadat saját képedre formálni, fogadd el olyannak, amilyennek megismerted. • A szépet a szemünkkel vesszük észre, és lelkűnkkel látjuk meg. • Csak a viszonzott szerelem virága bontja ki szirmait. • A szerelem olyan betegség, amelyből nem érdemes kigyógyulni. • Minél több az irigyed, ellenséged, annál inkább vagy valaki. Az Ipoly folyó névnapi köszöntése vők megkoszorúzták a folyót. A népes sereglet még sokáig követte szemével a vízen úszó koszorúkat. Sokan emlegetik, hogy a trianoni döntés szerint az Ipoly, a „hajózható folyó”, határfolyóvá vált. Bizonyára sokunknak vannak olyan emlékei, melyek a határhoz közeledve félelemmel töltötték el: sikerül-e simán átjutni?, elkobozzák-e határon a kóstolóba hozott néhány szelet sajtot? Ma már jóformán lassítani sem kell a határon. S hogy berögzült félelmeink elmúljanak, ilyen eseményekre van szükség. Hol együtt ünnepel a határ két oldalán élő magyar a szlovák horgásztársaival, barátaival. V.J. zsefa téma legjobb ismerője. Fontosságára jellemző adat, hogy egy átlagos gombaszerető, - szedő ember négy-öt gombafajt ismer. Ezzel szemben a hegységben mintegy háromezer féle nagygomba található. Dr. Hála József a Börzsöny-környéki vizekben élő természetfeletti lényekről tartott értekezést. Palóc eleink hiedelemvilága gazdag az efféle történetekben. A konferencia során még Vikár Bélát - a száz évvel ezelőtt kor zenetudósát - is megidézhettük, az általa viaszhengerre rögzített Ipoly-menti népdalok segítségével. A program az Ipoly-parton folytatódott. Mi sem természetesebb, mint hogy horgászversenyre is sor került. A meghívást sokan elfogadták a határ mindkét oldaláról. Bíztak a horgászszerencséjükben. A folyóban a szakemberek ugyanis, mintegy negyven féle halat tartanak számon. A halbőséget jellemző adat, hogy a horgászsajtó szerint 1984-ben azért büntettek meg két ipolyvecei horgászt, mert vétettek a horgászati szabályok ellen: kézzel fogták a halat. A ipolysági díjkiosztást követően a résztveAz Ipoly személynév egyes nyelvészeti források szerint a Hippolit régi magyar alakváltozata, amely a görög, mitológiai eredetű Hippolütosz név latinosított formájából származik, jelentése: a lovakat kifogó, eloldozó. Tóth Imre, a bernecebaráti születésű nyelvész, a Ipoly menti palóc tájszótár szerkesztője közlése szerint a népi emlékezetben az „Ipó” jelentése: „öreg víz”. Térségünk legjelentősebb vízfolyása az Ipoly. A Vepor hegységben ered, s Dunába ömölve 247 kilométert tesz meg. Ebből 143 kilométeren érinti Magyar- országot. A nyáridőben olykor alig-alig csörgedező patak - „a libák száraz lábbal kelnek át rajta" - máskor oly haragos, hogy kiöntve elvisz, mindent, ami csak elébe akad. Azt mondják ilyenkor akár ezerszeres is lehet a vízhozama. Az elmúlt évek példája miatt kétségtelen, hogy jobb a folyóval „jóban lenni”, s számítani erőfitogtatására. Talán ez vezette az Ipolyságiakat, mikor elhatározták, hogy évről-évre felköszöntik őt nevenapján. A közelmúltban immár kilencedik alkalommal rendezték meg az egykori honti megyeszékhelyen az Ipoly Napját. A program során a legavatottabb szakemberek segítették a konferencia résztvevőit abban, hogy mind jobban megismerhessék a folyót. Elsőként - Fás Ottó tanár úr mindig élményszámba menő versösszeállítása után - a kiváló vámosmikolai helytörténész, dr. Koczó József foglalta össze a vidék középkori vámoshelyeinek történetét. A második előadás a Börzsöny gombavilágáról szólt. Koczubajó■HHiilRIiill Mesterségek ünnepe Szécsény-Budapest. A Népművészeti Egyesületek Szövetsége augusztus 18-21 között az idén 25. alkalommal rendezi meg a Budai Várban a Mesterségek ünnepét. A széc- sényi székhelyű Palócföldi Népi Iparművészek Egyesülete nyolc személyt delegált a rangos rendezvényre. A salgótarjáni Bocsi Évát, népi iparművészt viselet és babakészítőt. Szécsényből Takács Bélát, mézeska- lácskészítő-mestert. Gyöngyösről Fiser Józsefnét népi iparművész hímzőt. Ott lesz a rendezvényen a budapesti Devecsei Gáborné csipkekészítő, Túrós Istvánná csipkekészítő, aki megkapta a Népművészet Ifjú Mester elismerést. Nemtiből Pető Andrásné hímzőt, népi iparművészt. A Heves megyei Bodonyból íes Norbertét és Les Gábort, fazekas népi iparművészeket. Részt vesz a rendezvényen a rimóci Holecz Istvánné a népművészet mestere is. A négy nap során megrendezik a mesterek vetélkedőjét. Erre az egyesületből Takács Bélát és Les Gábort nevezték. Török János a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének elnöke, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének alelnöke lapunknak elmondta, hogy szövetségük meghívta a felvidékről Benkó Pál, kabak- faragót és gyékényfonót, Benkóné Horkai Tündét, tojásírót és gyöngyfűzőt. A rendezvényen ott lesznek a balti államok képviselői is. Az ezévi Mesterségek ünnepének fő gondolata az öltözködés, ahogyan azt Török János mondta, az embernek a fejétől egészen a talpáig. A Palócföldi Népi Iparművészek Egyesülete bemutatja a palócföld öltözködésének, ruhaviseletének népi hagyományait, értékeit. Szenográdi Ferenc 7
