Nógrád Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-06 / 156. szám
2011. JÚLIUS 7., CSÜTÖRTÖK mi.hu 5 EU-ELNÖKSÉG Az eredeti célok végül teljesültek együttműködés A romastratégiát és a Duna-stratégiát is útjára indította Magyarország Látványos fesztivállal ünnepelték a budapestiek a Duna-stratégia elfogadását, egyben a magyar uniós elnökséget is június végén Ha visszatekintünk az uniós elnökség eredeti terveire, elmondható: a két fó' cél maradéktalanul teljesült. A Duna-stra- tégia és a romastratégia elfogadása azonban csak az első lépés volt. AS-összeállítás Európa egyik legnagyobb folyója mentén élők együttműködését biztosíthatja a június végén aláírt Duna Régió Stratégia. Az EU első makrorégiós együttműködése a Duna térség nyolc uniós tagállamát (Németország, Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária és Románia) és hat, az EU-n kívüli országot (Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldova) foglal magában, mintegy 800 ezer négyzetkilométernyi területtel. A stratégia legfontosabb feladatai közé tartozik a vízkészletek védelme, takarékos használata, a természeti környezet megóvása, a Duna közlekedésének javítása, a turizmus ösztönzése, p a kulturális örökség megőrzése. | Az unió szerint a területfejlesz- 2 tés, a környezetvédelem, a közlekedési hálózatok fejlesztésének összehangolása erősítheti a térség vonzerejét. Ha megvalósulnak a tervek, a makrorégióban élő 115 millió ember számára gyorsabbá válik a közúti és a vasúti közlekedés, javulnak a vízi közlekedés lehetőségei, olcsóbbá válik az energia a jobb hozzáférhetőség és az alternatív energiaforrások révén, továbbá a hatékonyabb együttműködés következtében fejlődik a gazdaság, az oktatás és a kutatás. Bár a Duna-stratégiára nem különítenek el forrást sem uniós, sem tagállami szinten, mégis vannak erre a célra felhasználható források. „Optimista becslések szerint 10, pesszimista becslések szerint 30 milliárd euró az az összeg, amelyet a strukturális alapokból a 2007- 2013 közötti időszakban nem hívnak le" - mondta Völner Pál egy gödöllői tanácskozáson. Itt Johannes Hahn, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős tagja arról is beszélt, a stratégia célja, hogy egy hosszú távú együttműködés alapjait lefektesse. Az EU-biztos szerint tíz év az a távlat, amelyben a Duna-ré- gióban élőknek már konkrét változásokat is kell tapasztalniuk. Hosszú távú célokat szolgál a romák integrációját célzó stratégia is. Erről Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament plenáris ülésén kedden tartott értéFő eredmények ENERGIAPIAC Az energiapiacok integritását és átláthatóságát biztosító jogszabálycsomag elfogadását kezdeményezte a magyar elnökség a február 4-én rendezett csúcstalálkozón. A találkozó - amely az első szakosított csúcs volt az EU történetében - döntött a tagállamok energiadiplomáciájának összehangolásáról. Szó esett kelésében így fogalmazott: nemcsak emberiességi és emberi jogi szempontból fontos, hanem lehetővé teszi azt is, hogy sok millió európai polgárt bevonjanak a munkaerő- piacra. „Ez az első dokumentum, amely nemcsak kihívást lát a roma közösség létezésében, hanem egy nagyon komoly lehetőséget és erőtartalékot is” az Európai Unió többek között az elektromos áram nagykereskedelmi piacának átláthatóságát javító intézkedésekről, illetve arról, hogy a gázvezetékek összekötésével, illetve a kü- lönalkuk helyetti egységes tárgyalási folyamatokkal hogyan lesz csökkenthető az unió külső energiafüggősége. SZABADALOM Június 27-én született megállapodás az unió versenyképessészámára - fogalmazott a kormányfő. A júniusi Európai Tanácson jóváhagyott roma keretstratégia igencsak komplex problémát próbál megoldani. Az uniós döntéshozók is belátták ugyanis* hogy a legnépesebb európai kisebbségnek számító 8 milliós közösség helyzete, gondjai országról országra mások, így a felzárkóztatás is más-más megoldásokat igényel. Érthető, hogy gért felelős tárca vezetőinek ülésén az európai szabadalommal kapcsolatban. A megállapodás, amelyről még az Európai Parlamenttel is egyeztetni kell, komoly előrelépés a szabadalomról szóló, több évtizede tartó vitában. A jövőben megerősített együttműködés keretében szabályozzák a szabadalmat, amelynek sokat vitatott fordítási rendszeréről állapodtak meg most. A bizottság reményei szerint két év a fő feladat itt a tagállamokra hárul: 2011 végéig kell elkészíteniük és Brüsszelnek bemutatniuk a romák befogadását célzó nemzeti stratégiájukat, vagy azt az integrált szakpolitikai intézkedés- csomagjukat, amely a társadalmi befogadási politikák tágabb keretén belül a romák helyzetének javítására irányul. A nemzeti megközelítésmúlva már kiadhatók lesznek az első ilyen, 25 országban érvényes szabadalmak, amelynek költsége a mostani tizedére, körülbelül 2400 euróra csökkenhet. CÍMKÉZÉS Megállapodás született az elnökség, az Európai Parlament és az Európai Bizottság között az élelmiszercímkézés reformjáról. Az új szabályok szerint valamennyi élelmiszer csomanek a négy kiemelt területre: az oktatásra, a foglalkoztatásra, az egészségügyi ellátásra és a lakhatásra kell koncentrálnia, és ezeken belül elérhető célkitűzéseket megfogalmaznia. A magyar elnökség az EU történetében először kezdeményezett koordinációt a roma kisebbség élethelyzetének javítása érdekében. golásán meg kell jeleníteni az energia-, a só-, cukor-, fehérje-, szénhidrát- és zsírtartalomra, valamint a telítettzsírsav-tarta- lomra vonatkozó adatokat. Kötelező lesz feltüntetni a származási országot a sertés-, marha-, bárány- és kecskehús, valamint a baromfi esetében is. Az új rendszer azt követően léphet életbe, hogy a megállapodást hivatalosan elfogadják a kormányok és az Európai Parlament. ■ Több mint százmillió embert érint a Duna- stratégia. ■ Budapest nevéhez fűződik az első roma keretstratégia. Több mint kétszáz eseményen negyvenezer vendég számokban Ötven magyar tolmács segítette a fordítószolgálat munkáját az elnökségi rendezvényeken Olcsónak számított uniós szinten a magyar elnökség: az egymást követő kormányok 2007 és 2011 között 85 millió eurót, közel 24 milliárd forintot költöttek a fél éves rendezvény sikeres lebonyolítására. A tagországok általában 80-150 millió eurót szánnak erre a célra. A kiadások legnagyobb részét a magyarországi rendezvények finanszírozása jelentette. Igazi dömping volt a hat hónap: összesen 260 esemény zajlott az ország különböző városaiban. Kiemelt helyszín volt a gödöllői kastély, amely az informális tanácsülések legtöbbbjének adott otthont. A plenáris ülések helyszíne a királyi kastély mindösz- sze négy hónap alatt felújított, 638 négyzetméteres lovardája volt, míg a kétoldalú tanácskozásoknak kifejezetten erre a célra alakítottak ki több kistermet. A szervezők mintegy negyvenezer külföldit láttak vendégül. A legnagyobb rendezvény az Európai Unió és Ázsia közötti ASEM-együttműködés csúcs- találkozója volt, amelyen 46 ország képviseltette magát. A hagyományoknak megfelelően az elnökség állta a magas Az elnökség kedvéért újult meg a kastély lovardája rangú delegációk ellátását, utaztatásukat az országon belül, de a tolmácsolást, a rendezvények technikai felszerelését, a rendezvényekhez tartozó médiaszolgál- tatást, a honlap üzemeltetését is az állam finanszírozta. Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) végezte a soros magyar uniós elnökség fordítói és tolmácsolási feladatait. A fordítóiroda munkatársai száz rendezvényen dolgoztak, több mint 6000 oldalt fordítottak és 2000 órát tolmácsoltak. A feladatokon több mint 50 szakember dolgozott. Mint az irodától megtudtuk: a tolmácsolás során a legkeresettebb nyelvnek az angol és a francia számított: a kétezer óra 40 százaléka angolul, 23 százaléka franciául zajlott. A szinkrontolmácsolás mellett az iroda munkatársai kísérő (konszekutív) tolmácsolást is végeztek. A legtöbb esetben tudósításokkal, interjúkkal, beszédekkel és programtervekkel dolgoztak a fordítók, de előfordult speciális feladat is, például amikor egy díszvacsorán az „ökörpo- fa-húsleves zöldséggolyókkal” fogás nevét kellett lefordítani. ■ Az összeállítás a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával készült
