Nógrád Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-06 / 156. szám
6 2011. JULIUS 7., CSÜTÖRTÖK ORSZÁG-VILÁG - TUDOMÁNY Velence három dimenzióban Róma. Új, a történelmi város- központot centiméteres pontossággal leképező háromdimenziós térkép készült Velencéről, amely hasznos eszköznek bizonyulhat a növekvő tengerszint veszélyei elleni küzdelemben. „Amíg nem készül el Mózes (a várost elöntő árral szemben emelt zsiliprendszer), addig Ramszesz (a 3D térkép) segít Velence lakosainak” - olvasható az olasz napilapokban. A lagúnák városát állandóan elöntő magas vízzel szemben emelt Mose mozgó zsiliprendszer a tervek szerint 2014-re készül el. Kettős értelmű nevét a mobil panelek kezdőbetűi alkotta mozaikszó adja. Szintén az egyiptomi fáraók korát idézi a Ramses, mely szintén a hosszabb olasz műszaki megnevezés (Rilievo Altimetrico Modellazione Spaziale e Scansione 3D) rövidítéséből származik. Rendkívüli háromdimenziós térképről van szó, melyet Velence történelmi városközpontjának padlózatáról készítettek. Centiméterről centiméterre lézerszkennerrel mérték fel a szigetek vízből kiemelkedő domborzatát. A Ramses 3D-modellje összesen húszezer méréssel készült el. A térkép készítésének folyamata megtekinthető a http://www.ramses.it honlapon. A Ramses segítségével ellenőrizhető, hogy a városnak melyik az a része (tizenkét százalék), melyet már a száztíz centiméter magas ár is elönt, és mely épületek tartoznak ahhoz a részhez (negyvenhat százalék), ahol csak százharminc centiméter feletti víznél kell elővenni a gumicsizmát. A Ramses a velencei önkormányzat számára is hasznos eszközt képvisel: a térképről azonnal látszik, hova kell a gyalogos közlekedést biztosító fapallókat lefektetni. „A Ramses bizonyítja, hogy Velence a jövő városa, és nem adja fel a víz elleni küzdelmet” - hangoztatta a sajtónak Giorgio Orsini, polgármester. A technológia azonban nem biztos, hogy mindig erősebb a természetnél. A 3D térkép sajtóbemutatóján lefagyott a komputeres rendszer, és a Ramsesből nem láttunk semmit - számoltak be az olasz napilapok tudósítói. külföldön is folytatná Budapest. A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) felmérése szerint az intézmény elsőéveseinek a 42 százaléka szeretne külföldön is tanulmányokat folytatni, s minden második ilyen hallgató az alapképzés után mesterszakot is elvégezne. Az intézmény a diplomás-pá- lyakövetési rendszer keretében 936 elsőéves hallgató bevonásával folytatott széleskörű kutatást, hogy feltérképezze, amelyek a hallgatók motivációi a felvételi jelentkezés során, illetve megismerje továbbtanulási, munkavállalási terveiket, célkitűzéseiket - olvasható az Miihez eljuttatott összegzésben. A megkérdezett hallgatók 42 százaléka úgy nyilatkozott, hogy külföldön Is bővítené ismereteit, csak mintegy negyedük zárta ki ezt a lehetőséget. A külföldi képzések mellett voksolók a leginkább a részképzéseket, illetve a szakmai gyakorlatot részesítették előnyben, a más országokban elérhető mesterképzések csak az érintett hallgatók alig tizede számára vonzóak. A felmérés szerint a 21-22 éves korosztály a leginkább mobilis, közülük is elsősorban a nem hagyományos (hat-, illetve nyolcosztályos) gimnáziumban végzettek vágynak külföldre. Az elsőévesek 53 százaléka az alapszak elvégzése után mesterszakon is szeretné bővíteni ismereteit, többségük a főiskolán. A tavalyi felmérés adataihoz képest azonban másfélszeresére nőtt azoknak a száma, akik biztosan nem kívánnak élni ezzel a lehetőséggel. Általánosságban elmondható, hogy inkább a közvetlenül érettségi után felvételt nyert hallgatók szeretnének mesterképzésre jelentkezni, míg az érettségi időpontjától távolabb lévők kevésbé motiváltak a továbbtanulásban. A felmérés arra is rámutatott, hogy minden harmadik megkérdezett hallgató multinacionális cégnél szeretne elhelyezkedni a diploma megszerzése után, míg 27 százalékuk más magántulajdonú nagyvállalatnál képzeli el a jövőjét. A kommunikáció és médiatudomány, valamint az emberi erőforrás szakon a legmagasabb ez az arány; e képzések hallgatóinak mintegy háromnegyede helyezkedne el nagyvállalatnál. Saját vállalkozást csak a hallgatók 18 százaléka indítana, turizmus-vendéglátás szakon azonban több mint egyharmaduk - áll az összegzésben. ■HSQQBBXEflH Nyugdíjtakarékoskodás Prága, a csehországi cégek mintegy 23 százaléka hozzájárul alkalmazottai kiegészítő nyugdíj takarékosságához - közölte a cseh nyugdíjpénztárak szövetsége. A kiegészítő nyugdíjtakarékosság a csehországi nyugdíjrendszer harmadik, nem kötelező pillére, amelyet az állam támogat. A nyugdíj- pénztárak közlése szerint a kiegészítő nyugdíjtakarékossághoz való hozzájárulás az egyike azoknak a leggyakrabban használt a plusz támogatásoknak, amelyeket a cégek alkalmazottaiknak nyújtanak. Az érintett cégek azt állítják, hogy alkalmazottaiknak mintegy kétharmada kapcsolódott be az önkéntes kiegészítő nyugdíjtakarékosságba. Hollywood csúcsán Los Angeles/Budapest. Angelina Jolié és Sarah Jessica Parker vezeti a legjobban kereső hollywoodi színésznők listáját, mindkét filmcsillag 30 millió dollárral növelte bankszámláját 2010 és 2011 májusa között. A Forbes pénzügyi magazin összesítése szerint Angelina Jolié Salt című kémfilmje sikerének, valamint Az utazó című filmnek köszönhette előkelő helyezését. Előbbi világszerte 300 millió, utóbbi 280 millió dollárt hozott a kasszáknál. Sarah Jessica Parker sikersorozata, a Szex és New York ismétléseiből és a széria filmfolytatásának második részéből tett szert csillagászati összegekre. A Szex és New York 2.290 millió dollárt keresett a jegypénztáraknál. A színésznő producerként is részt vett a sikertörténetben. „Talán meglepő, hogy Sarah Jessica Parker a lista élén áll, de talán sokan nem tudják, hogy sokat keres parfümjei és reklámszereplései révén is” - írta a Forbes.com. A két színésznőt Jennifer Aniston és Reese Witherspoon követi egyaránt 28 millió dolláros keresettel. Aniston legutóbbi nagy dobása a Kellékfeleség című film volt, amely a negyedik legjobban kereső munkája lett a színésznőnek. Az első tízben szereplő filmcsillagok összesen 218 millió dollárt kerestek - summázott a Forbes, amely producerek, ügyvédek, ügynökök és hollywoodi bennfentesek segítségével becsülte meg a színésznők keresetét. ORSZÁGJÁRÓ Megelőlegezik a túlórapénzt Komárom. Saját költségvetéséből megelőlegezi Komárom a városi tűzoltóság 57 munkatársának járó 42 millió forintot, amelyet a 2004 és 2007 közötti időszakban kellett volna megkapniuk az EU-s munkaidőnorma túllépése miatt - jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Molnár Attila, polgár- mester (Fidesz). Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkárára elmondta, hogy az uniós csatlakozással 54-ről 48 órára kellett volna csökkenteni a tűzoltók munkaidejét, de ez csak 2007 végén valósult meg teljesen. Ha az előző kormányok rendben kifizették volna a túlórák díját, akkor az kétmilliárd forint lett volna, most viszont 7,2 milliárdos kiadást okoz a késedelmi kamatok és a járulékok miatt - tette hozzá. Az államtitkár azt mondta, hogy a kormány december 31- ig minden érintett aktív és nyugdíjas tűzoltónak kifizeti az elmaradt túlórapénzt. Az ország több városában az önkormányzatok az összeget megelőlegezték, a sajtótájékoztatón Győr, Kaposvár és Debrecen nevét említették példaként. Szurdikokban tanösvények Szekszárd. A várost övező lösz szurdikokban alakít ki tanösvényeket a Zöldtárs Alapítvány Szekszárdon, ahol Európában egyedülálló számban fordulnak elő ilyen geológiai képződmények. A tanösvények létrehozására a civil szervezet és a Szekszárdi Turisztikai Kft. nyert el 750 ezer forintot a budapesti Zöldiránytű Alapítvány pályáza-. tán - mondta az MTI-nek Baka György, a Zöldtárs elnöke. A két útvonal nem csak földtani szempontból ismerteti meg az érdeklődőket a szurdikokkal, hanem bemutatja azok élővilágát, és a hozzájuk kapcsolódó kulturális értékeket is. Az ösz- szesen tizenegy állomást tartalmazó, várhatóan a szeptemberi szekszárdi szüreti napokra elkészülő tanösvények a belvárosból indulnak. A 4,25 kilométeres Parászta-tanösvény a Faddi-tetőn és a Csontos-szur- dikon keresztül halad. Az ösvényt kísérő löszfalak régi költőhelyei a fokozottan védett gyurgyalagnak, a Csontos-szurdik pedig - amint a neve utal rá - avar régészeti lelőhely, a lösz- mélyút falában, ma is állati és emberi csontok fedezhetők fel. BGF: tízből négy elsőéves Amazónia világa a Néprajzi Múzeumban Budapest. Amazónia természetrajzát, pekari, lajhár, hangyász, tatu, puma, egyik az érintetlen természet, nővé- bőséges élelmet adó lakhely. Másik ar- vérszomjas vadállatok otthona. A régéállatvilágát és a hagyományos őserdei életforma tárgyait mutatja be az Amazónia - Utak az indiánokhoz című, július 15-től látogatható kiállítás a Néprajzi Múzeumban Budapesten. A 2012. április 8-ig látható tárlat gerincét az 1960-1970-es évekből származó néprajzi anyag adja, amely az őserdei életforma tárgyait vonultatja föl. A hagyományos háztartási eszközök,- fúvócső, férfi és női ruhadarabok mellett ékszerek, rituális maszkok, hangszerek és turisták számára készített tárgyak színesítik az anyagot, külön teremben tolldíszeket láthat a közönség - közölte az intézmény az MTI-vel. A látogatók bepillantást nyerhetnek Amazónia természetrajzába is, főként állatvilágának néhány érdekes példányán keresztül: sörényes farkas, vízidisznó, madarak, ezen kívül ki- nyék és állatok számtalan fajának há- gyók, gyíkok, békák jelenítik meg az borítatlan birodalma, a természettel „édeni” környezetet. Az utolsó terem- harmóniában élő emberek számára ben egyebek mellett a természetpusztításról, az útépítésről, az erdő területének csökkenéséről, környezetvédők akcióiról láthatnak az érdeklődők fényképeket, majd az őserdőből 1974- ben kiköltözött piaroa indiánokról szóló, francia-magyar koprodukcióban készült film zárja a tárlatot. A Magyar Természettudományi Múzeum és a Greenpeace közreműködésével létrejött kiállítás érzékelteti azokat a történéseket is, amelyek az utóbbi évtizedekben zajlanak e területen. Amazónia, a világ legnagyobb egybefüggő esőerdeje az őstermészet szimbóluma, amelynek sokak képzeletében, ismereteiben két arca van. Az ca az ellenséges, félelmetes, kiismer- szeti leletek tanúsága szerint mintegy heteden dzsungel, halálos betegsége- tízezer éve élnek itt emberek. Körülbe- ket okozó rovarok, mérgező növények, lül a 20. század közepéig egyre csökkenő számban, de még létezett az európai civilizációtól viszonylag érintetlen életmód. Még napjainkban is vannak az őserdő mélyére visszahúzódott kisebb csoportok, amelyek igyekeznek ezt az életformát fönntartani, a külvilággal való kapcsolatot elkerülni. Az amazóniai országok államai természetvédelmi parkokat hoznak létre, amelyek az indiánok számára is biztosíthatják a visszavonulást, a hagyományos életforma megőrzésének lehetőségét. Legtöbbjük azonban valamilyen mértékben asszimilálódik, könnyebben elérhető településekre költözik, ahol oktatásban és orvosi ellátásban részesülhet.
