Nógrád Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-176. szám)

2011-07-19 / 167. szám

2011. JULIUS 20., SZERDA NOGRAD MEGYE 1 A béke szigete a Tolnay Klári Emlékház (Folytatás az 1. oldalról.)- Tolnay Klári 78 éves volt, amikor megismertem, a nagyvá­zsonyi kiállításom megnyitásá­ra kértem fel. Kértem tőle egy személyes tárgyat is, az volt az a kis cipő, amelyben megtette az első lépéseit. Akkor vetettem fel, hogy tiszteletből össze kellene állítani egy életmű-kiállítást, de nem gondoltam, hogy ilyen nagyszabású lesz, ennyi min­dent fel lehet fedezni - mesél az indulásról Bállá István.- Elkezdtem a színházaknál, az '50-es évekig voltak még fel­lelhető ruhák, a legrégebbi a Nó­ra kosztüm. Az MTI-től nagyon sok archivált fotót kaptunk. Ami­kor ez nagyjából összeállt, tőle kaptunk személyes használati tárgyakat, vele kezdődött meg a fotók, a ruhatár áttekintése. Na­gyon könnyen megvált ezektől a tárgyaktól, bár akkor még azt hittük, hogy a kiállítás után visz- szakerülnek hozzá. Utána vi­szont úgy gondolta, hogy marad­jon egyben és gondozzam. Heü, havi rendszerességgel jártam hozzá, beszélgettünk, aláíráso­kat írt a fényképekhez. A Tolnay családnak nagy kúri­ája és földbirtoka volt Mohorán, de még Ugocsa megye egy része is az övék volt, és a Balaton-felvi- dék környékén is volt birtokuk. Az emlékházat működtető Tolnay Klári Kulturális és Művé­szeti Egyesület az 1500-as éve­kig visszavezette a családfát, és mint Bállá István mondja, a szí­nésznő felmenői között volt a MÁV alapító-vezérigazgatója, a Meteorológiai Társaság, az Állatorvostudományi Egyetem alapítója, voltak a családban ér­demrendek, lovagkeresztek tu­lajdonosai is. Mikszáth Kálmán­nal, Szontágh Pállal is rokonság­ban álltak. - A dédszülők sírja Mohorán található. Amikor az­tán Tolnay Klári édesapja kapta meg a birtokot, kiderült, hogy a tűzoltóparancsnok nem ért a gazdálkodáshoz. Eladósodtak, a házat eladták, és elköltöztek. Nem is volt miért visszajárni, nem maradtak itt Tolnay roko­nok - eleveníti fel az iparművész. A 80. születésnapra összeállí­tott kiállítást bemutatták a mohorai művelődési házban is, ahová Tolnay Klárit hintóval vit­ték a falu határából. Bállá István azelőtt Nógrád megyében sem járt, de belesze­retett a vidékbe.- A művelődési házban volt a szállásunk, a színpadon fészkel­Tolnay Klári születésnapjáról minden évben megemlékeznek. Képünkön az emlékház homlokzata, előtérben egy látogatóval. tűk be magunkat. Kaptunk mat­racokat, és másnap hajnalban pá­linkával, forró hurkával, fánkkal ébresztettek minket, úgyhogy egyből ízelítőt kaptunk az itteni emberek kedvességéből. A követ­kező évben iparművészeti táboro­kat tartottunk, és már rendszere­sen járunk barátokhoz. így vet­tük észre ezt az eladó házat, amely szerintem a falu legszebb háza, és kaptunk egy kihagyha­tatlan ajánlatot. Egyéves felújítás után nyitottuk meg. Minden év­ben megemlékeztünk Tolnay Klá­ri születésének évfordulójáról, egyik évben kápolnát szentel­tünk, volt, amikor a család zongo­rája érkezett haza, a művésznő színészbarátainak is volt emlék­estje. Kilencvenedik születésnap­ján Tolnay Klári arcai címmel fo­tókiállítást szerveztünk, ez a tár­lat vándorkiállítássá is alakult - sorolja Bállá István. Az időközben színházterem­mel és galériával bővült emlék­ház látogatottsága egyre nő, má­jusban például 1500-an keresték fel a mohorai múzeumot. Han­gulatát, a hátteret és a díszletet évről-évre módosítják, koncer­tekre is átrendezik. A múzeum négy helyiségét Tolnay Klári énekhangjára lehet bejárni. Mindjárt a bejáratnál láthatjuk a színésznő okiratait, születési anyakönyvi kivonatát, útlevelét még Ráthonyi Ákosné néven, a Színházművészeti Szö­vetség tagsági igazolványát, bér­letét, erkölcsi bizonyítványát, munkakönyvét, vezetői engedé­lyét, takarékbetétkönyvét 500 fo­rinttal az 1950-es évekből. Óra, gyűrű, a két Kossuth-díj, tiszti keresztek, díszpolgári címek, úti pasziánsz is része a gyűjtemény­nek. Az első báli táncrendtartó, Blanche pongyolája, Nóra- és Maude-kosztümjei, a táskák és a hajókoffer mellett ott áll vígszín­házi öltözőasztala, rajta paró­kák, szépítőszerek, hajkefe, pú­dertartó, hajcsavarók, baba­krém. Megnézhetjük a híresség első kézlenyomatát öthónapos korából, közvetlenül az a bizo­nyos első kis cipő alatt. A családi adatokat, születési, halálozási évszámokat, keresz­telők dátumát tartalmazó, ele­fántcsont borítású imakönyv lá­nya, Rátonyi Zsuzsa ajándéka.- Új darab a Férfihűség fém- domborításos meghívója, de a gyűjteményt még a látogatók is gyarapítják - közli Bállá István. - Kaptunk már képeslapot, képet, különböző tárgyakat, így jutott hozzánk Tolnay Klári kis róka­bundája is. Nagyon sok ruhánk van, nem tudjuk valamennyit ki­állítani, cseréljük az anyagot. Az emlékházban 300 fényké­pet állítottak ki, de összesen 3 ezer van dobozokban. Tolnay Klári kezében sok fény­képen látunk cigarettát, Bállá István tájékoztatása szerint napi két dobozzal is elszívott. Áz egyik ilyen kép alá a művésznő azt írta: „Már megint ez az örök cigaretta”, egy másikhoz pedig megjegyezte: „Az egyik cigit el­oltottam, de már ott a másik, és ez így van azóta is...” Az egyik helyiség ablakain kellemes lila színűek a függö­nyök, a színválasztás nem vélet­len, a híresség kedvelte a lilás árnyalatokat. Láthatjuk azt a ru­hát is, amelyben Gobbi Hilda születésnapján énekelt. A pódi­3 umon áll a Tolnay család ma is | működő, 131 éves zongorája. 1 Az emlékház iparművész I megálmodója és alapítója „bőr- £ észnek” nevezi tevékenységét, benne az ikonok készítését, a fémszobrászatot, saját ötleten alapuló technikákkal és kikísér­letezett szerszámokkal, a Fran­ciaországban tanult textilfesté­szetből átültetett módszerekkel, de tanult indiánoktól is Mexikó­ban. Mint meséli, egy fémszobor fél évig készül. Legújabb mun­kái az új technikájú ékszerké­pek beégetett, megfestett arany­nyal. Munkáit több mint száz önálló kiállításon mutatta már be. Ezek közül Tolnay Klári ötöt nyitott meg.- Amikor én megismertem, már nem volt annyira társasági ember. Idősebb korában szere­tett egyedül lenni. Elég volt neki a színpadi nyüzsgés, utána sze­rette, ha tud pihenni, olvasni, ke­resztrejtvényt fejteni. Nyelveket tanult élete végéig, teljesen egy­szerű dolgokat főzött. Nem vol­tak allűrjei. A színpadon kívül nem szerette a ruhákat, a frizu­rát, a sminket. Szívesen volt ott­hon pongyolában, papucsban, és vidám volt, ki nem állhatta a bu­ta, humortalan embereket. Na­gyon bájos volt, de nyilván tu­dott csipkelődni is.- Ha kívánhatna valamit, azt hiszem, nagyon szeretné, ha Tolnay Klári eljöhetne ebbe a házba - vetem fel Bállá István­nak, aki meglepő választ ad:- Nem, mert ugyan hagyta, hogy megcsináljam, de már nem szeretett színpad előtt vagy után parádézni, ünnepeltetni magát. Mindenhol ugyanígy berendez­tük, ugyanolyan jó hangulatúak voltak a kiállítások, mint itt most. Ő látta, tudta, hogy mi lesz a sorsa. A bizalmat megkaptuk tőle, és mi most megpróbáljuk megszolgálni. Az MTI-től nagyon sok archivált fotót kaptak SZENOGRÁDI FERENC Egy tucat gondolat az ifjúságnak • A szeretet az élet tiszta él­tető forrása. • Sok mindent létrehozha­tunk, de közülük nagyon kevés lesz maradandó. • Attól még okos lehetsz, ha a tudásodat nem fitogtatod mások előtt. • A művészet szeretete, befo­gadása teszi teljessé az éle­tünket. • Minél nagyobb benned a félelem, annál kevesebb igaz szó hagyja el az ajkad. • A mostani tetteidről, a hol­nap mond objektív ítéletet. • Minél többet tanulunk, an­nál tágabb lesz az ismere­tünk horizontja, újabb és újabb ismeretlenek tárulnak elénk, s rádöbbenünk, hogy müyen keveset tudunk. • Nem a papír, a beosztás, a viselkedés teszi az embert. • A művészet a lélek gyógy­szere. • A pesszimizmus lassítja, az optimizmus gyorsítja a gyógyulást • A szerelem törődés, figyel­messég nélkül gyorsan el­hervad. • Légy határozott, de soha­sem tolakodó! Gólyát mentettek Szécsény. A magasból mentő jár­művel vonultak a balassagyarma­ti tűzoltók a minap Szécsénybe, egy bajba jutott gólya megsegíté­sére, a Bezerédi utcába. A madár lába beszorult az egyik családi ház tetőszerkezetén elhelyezett hófogóba, s önerőből nem tudott kiszabadulni. Az állat nem szen­vedett komolyabb sérüléseket, így miután kimentették, szaba­don engedték őt. Az utóbbi hónapokban megélénkült a szakszerveze­tek tevékenysége Nógrád megyében is. Tanácskozá­sok, tiltakozó megmozdulások jelezték, hogy a kor­mány megszorító intézkedései, az érdekvédelmi szer­vezetek véleményének figyelmen kívül hagyása, „elfo­gyasztották” a szakszervezetek türelmét. Azt mondja Demeter László, az MSZOSZ Nógrád Megyei Képvisele­tének vezetője, forró őszre készülnek. Forró ősszel számolunk Demeter László a szakszervezeti akciókról Megelőzni a bajt- Ahogy emlékszem, a készülő­dés még májusban kezdődött, egy fogyasztóvédelmi tanácskozással- A Közösen a fogyasztókért szlogen többet takart egy szoká­sos fogyasztóvédelmi tanácsko­zásnál. A célunk az volt, hogy fel­vegyük a kapcsolatot a megyei kormányhivatallal, mert ide ke­rültek mindazok a hatóságok, amelyeknek dolguk lehet a ke­reskedelemmel, a szolgáltatások­kal, így a fogyasztókkal. A keres­kedelmi és a szolgáltató egysé­gekben tevékenykedő szakszer­vezetek képviselőit a fogyasztó- és munkavédelmi, a népegész­ségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóságok vezető szakemberei tá­jékoztatták arról, hogy munká­juk során milyen változásokkal kell számolniuk. Fontos változás, hogy a korábbi gyakorlat helyett, amikor a hatóságok képviselői ha rendellenességet láttak azonnal büntettek most a megelőző mun­kára helyezik a hangsúlyt. Ter­mészetesen a súlyos hibák bün­tetése ezután sem marad el.- Mi a szerepük ebben a szak- szervezet alapszervezeteinek?- Egyfajta közvetítő szerepet vállalunk. A hatóságok mellett mi is igyekszünk tovább adni, megbeszélni a dolgozókkal a vál­tozásokat, hogy ezek ismereté­ben megelőzzék a bajt. „Megidézték" a valóságot- Ezt szolgálta a közelmúltban összehívott bizalmi tanácskozás is?- Egész napos felkészítő trénin­get tartottunk, amelyre eljöttek valamennyi alapszervezetből. A tájékoztatók mellett szituációs já­tékokkal „idéztük meg” a valósá­got. „Eljátszottuk” a kapcsolattar­tást a boltvezetőkkel, a szakszer­vezeti tagokkal, s azt is, hogyan le­het új tagokat felvenni az alap­szervezetekbe. Az első körben ugyanis a kereskedelmi dolgozók­ra koncentráltunk. De tervezünk olyan programokat is, amelyek egy kicsit derűsebbé tehetik a hét­köznapokat. Rendhagyó irodalom órát diákoknak, a leendő fogyasz­tóknak, felnőtteknek színházláto­gatást, egy kellemes baráti vacso­rával egybekötve.- Visszatérve a tréningre, miért tartották ezt fontosnak?- Ma nem könnyű a szakszer­vezeti vezetők dolga. Azt tapasz­taljuk, a kormány egyre szigo­rúbb fellépése a szakszerveze1 tek ellen, mintha megriasztotta volna a szakszervezeti vezetők egy részét. Arra törekszünk, hogy felkészítsük őket a dolgo­zók érdekeinek bátrabb, határo­zottabb védelmére. „Dudálj velünk"- Június közepén már nem csak a kereskedelmi szakszerve­zet mozdult meg.- A salgótarjáni autós tiltako­zás megszervezésében négy szakszervezeti szövetség, az Autonómok, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Észt és az MSZOSZ fogott ös­sze. A demonstráció szlogenje a „Dudálj velünk” volt és negy­venkét autó vonult végig a váro­son, rendőri felvezetéssel. Til­takoztunk a nyugdíjrendszer egyeztetés nélküli átalakítása, a munkanélküli és a szociális ellátások drasztikus csökkenté­se, a Munka Törvénykönyvének megváltoztatása ellen, mert az a munkavállalók kiszolgálta­tottságát növeli. A munkaválla­lók látják a kárát az Országos Érdekegyeztető Tanács és az or­szágos bérmegállapodás meg­szüntetésének is. Á járókelők integettek, zászlót lengettek, dudáltak nekünk. Mi ezt úgy értékeltük, hogy egyre többen vannak, akik elégedetlenek a kormány megszorító intézkedé­seivel, mert nehézzé teszi az életüket. Egyre többen élnek a megyében már most is tisztes szegénységben.- Mit tudnak tenni, ha a tilta­kozás kevésnek bizonyul?- Alakulóban van a szakszer­vezeti szövetségek összefogása, szeptember végétől újabb de­monstrációk sora kezdődik az országban. Eddig több mint öt­ven szakszervezet fogott össze, de számuk folyamatosan nő. Forró őszre készülünk. VG

Next

/
Oldalképek
Tartalom