Nógrád Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-176. szám)

2011-07-18 / 166. szám

2011. JULIUS 19., KEDD Ezüstérmet nyertek Budapest. A négyévente - idén hatodik alkalommal - megszer­vezett Melbourne-i Nemzetközi Kamarazenei Versenyen, Ausztráliában ezüst érmet nyert a Kelemen Kvartett. - Szenzációsnak tartom az ered­ményt - mondta Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, aki a hírt el­juttatta az MTI-hez -, hiszen ezt a versenyt a vonósnégyesek olimpiájaként tartják számon. A díjátadó gálát vasárnap este tartották. Az új vonósnégyes idén februárban a Zeneakadé­mián bemutatkozott be. A Kele­men Barnabás, hegedűművész által alapított, alig egy eszten­dős együttes nem csak az ezüst érmet hozta el. A publikum kedvenceként megkapta a kö­zönségdíjat is, valamint az egyik legkiemelkedőbb - a Musica Viva elnevezésű - kü- löndíjat is, amely hosszú évek­re leszerződteti a kvartettet Ausztrália és Új-Zéland legfon­tosabb hangversenytermeibe - közölte a rektor. RÖVIDEN Felfüggesztették a cukorértékesítést A Vidékfejlesztési Minisztéri­um pénteki hatállyal okafo- gyottsága miatt felfüggesz­tette a stratégiai cukorkész­let értékesítését. A magas cukorárak letörése érdeké­ben Fazekas Sándor vidék- fejlesztési miniszter május­ban döntött arról, hogy az állami tartalékból 2 millió ki­logramm cukrot felszabadí­tanak és értékesítenek. A piaci folyamatok időköz­ben kedvező fordulatot vet­tek, jelentősen csökkentek az árak. i MTI-Eco Nőhet a férőhely a műszaki képzésben A kormány fokozatosan emelni kívánja az államilag finanszírozott férőhelyek számát a műszaki és termé­szettudományos képzésben - mondta az oktatási állam­titkár az MTI-nek adott inter­júban. Hoffmann Rózsa el­mondta: ősszel nyilvános­ságra hozzák az állami fel­sőoktatási intézmények listá­ját, mivel akkor kerülhet a parlament elé az új törvény tervezete. Közlése szerint felvetődött, hogy szerződést kössenek az államilag finan­szírozott képzésben részt vevő hallgatókkal arról, vég­zésük után meghatározott ideig itthon kamatoztassák a tudásukat, i VG Új rendelet GMO-mentességre Pénteken lépett hatályba az a GMO-rendelet, amely ki­mondja, hogy az EU-ból származó kukorica, rizs, szója, repce és len vető­magtételnek rendelkeznie kell az EU tagországában akkreditált laboratórium által kiállított, GMO-mentességet igazoló mérési jegyzőkönyv­vel. A rendelet célja az, hogy a növénytermesztési hatóság^ még hatékonyab­ban léphessen fel a GMO- val szennyezett területek mentesítése érdekében, i MTI-Eco Szerkesztőségünk számítógépeit az (ésH'll smart security védi. ORSZÁG-VILÁG 5 Négymilliárd forint jut baromfi állatjóléti támogatásokra Budapest Négymilliárd forint nemzeti forráshoz jutnak a ba­romfitenyésztők 2011-ben, a rendeletmódosítás értelmében a baromfi állatjóléti támogatási kérelmek negyedévente nyújt­hatóak be - közölte hétfőn a Vidékfejlesztési Minisztéri­um (VM) az MTI-vel. A szak­tárca közleménye szerint ko­rábban a támogatható ba­romfiféléket a Belföldi Ter­mékosztályozási Rendszer (BTO) számaival látták el a támogatási kérelmen. A ren­delet módosítására azért volt szükség, mert a BTO meg­szűnésével a rendszer szá­mai már nem alkalmazha­tók, ezért a számmal ellátott támogatható ba­romfifélék meghatározását, a szárnyasokra vonatkozó pontos magyarázat váltja fel. A jog­szabály pontosítja a támogatás alapjául szol­31-ig fenntartható állatjóléti támogatás elősegíti a barom­fiágazat stabilizálását és hoz­zájárul a vidéki munkahe­lyek megőrzéséhez. Az EU ál­tal jóváhagyott nemzeti segít­ségből azok a tenyésztők ré­szesülhetnek, akik teljesítik az előírtakon túlmutató állat­jóléti kötelezettségeket A tá­mogatási kérelmet 2011. au­gusztus 31-ig kell benyújtani. A VM szerint az intézkedés­sel nő a baromfiágazat ver­senyképessége, a fogyasztók biztonságosabb hústerméke­ket vásárolhatnak, a tenyész­tők pedig kiszámíthatóbb jö­vedelemhez jutnak. A barom­gáló állatlétszám meghatározást is. Fontos, fiágazatban igénybe vehe- hogy a támogatott szárnyasok köre nem vál- tő állatjóléti támogatások tozik - áll a közleményben. Az Európai Bi- feltételeiről szóló rendelet zottság által jóváhagyott, és 2013. december július 17-től hatályos. mti) rfelhasznált^^^ Halmosi Zsolt lett a rendészeti főigazgató Budapest. Halmosi Zsoltot ne­vezte ki az Országos Rendőr­főkapitányság (ORFK) ren­dészeti főigazgatójának Pin­tér Sándor belügyminiszter - közölte az ORFK hétfőn a rendőrség honlapján. Hatala József, országos rendőrfőka­pitány javaslatára Pintér Sándor július 16-i hatállyal Halmosi Zsoltot, a Vas me­gyei rendőrfőkapitányt ne­vezte ki az ORFK Rendészeti Főigazgatóság vezetőjévé - olvasható a police.hu olda­lon. A Vas Megyei Rendőr-fő­kapitányság vezetésével Tánczi Tibor, bűnügyi igaz­gatót bízták meg. Pintér Sándor július elsejei hatály- lyal mentette fel rendészeti főigazgatói beosztásából Papp Károlyt, akit Orbán Vik­tor miniszterelnök a Belügy­minisztérium közfoglalkoz­tatási helyettes államtitkárá­nak nevezett ki. Húszmilliárd forint hiányzik Fél évbe is telhet még, hogy átutalják az önhikis támogatások kétharmadát Közel húszmilliárd forintot nem kaptak még meg a baj­ban lévő önkormányzatok ab­ból a segítségből, amelyet a kormány az év elején ígért. A már átutalt 11,6 milliárdból szinte mindenhova jutott vala­mennyi - kérdés azonban, nem túl kevés-e. Sztojcsev Iván Negyvenegyezer forint. Ebből az összegből - alig több, mint a mi­nimálbér feléből - egy család­nak sem könnyű megélni, nem­hogy egy teljes falunak. Pedig pontosan ekkora állami segítsé­get kapott a Békés megyei Újszalonta abból a keretből, amelyet márciusban ígért a kor­mány a legnagyobb bajba került településeknek. A határ menti falu esete nem egyedülálló. A kormány 31 milliárd forint ki­egészítő gyorssegélyt ígért az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került, azaz önhikis önkormányzatoknak - ebből ed­dig 11,6 milliárd érkezett meg. ■ A legtöbb pénzt, 378 millió forintot Miskolc kapta. A támogatási lista élén talál­ható még például Kiskun­félegyháza, Salgótarján, Balassagyarmat és Mátészal­ka is. A támogatások kiutalása még fél éven át is húzódhat: az aktu­ális tervek szerint legkésőbb de­cember 10-ig döntenek ezekről az összegekről. Ezután azonban még szükség lesz egy átfutási időre, hogy a bürokrácia kezelje a pályázatokat. Hogy ez ponto­san mennyi idő lesz, azt nem le­het előre tudni, sokatmondó mindenesetre, hogy amikor áp­rilisban megkérdeztük az első részletek sorsáról a Belügymi­nisztériumot, azt a választ kap­tuk, hogy néhány héten belül utalnak, s végül csak a nyáron érkeztek az első összegek a tele­pülések számlájára. A kormány azt az utat válasz­totta, hogy szinte minden helyre, az 1274 pályázó közül 1182-nek küldött több-kevesebb támoga­tást - gyakran meglepően keve­set is. 118 olyan település volt, amely eddig egymillió forintnál kevesebbet kapott, s 879 helyen maradt tízmillió alatti az összeg. Márpedig a legtöbb helyen eny- nyiből a költségvetés lyukait sem lehet betömni. Információ­ink szerint a legtöbb településen a legalább részleges adósságren­dezésre, valamint az önkor­mányzati alkalmazottak fizetésé­re tervezik költeni, amit kaptak. Újdonság az eddigi támogatá­sokkal szemben, hogy ezúttal Több helyről, elsősorban azokról a településekről, amelyek kevés támogatást kaptak, elhangzott a vád: megéri jóban lenni a kor­mánnyal az állami segítség- nyújtáshoz. Ez azonban pusztán a számadatok alap­ján nem igazolható. A kiutalt gyorssegélyek nagysága néhány kivételtől eltekintve körülbelül arány­ban van a település költség- vetési hiányával vagy adós­nem csak kistelepülések folya­modtak segélyért. A legtöbb pénzt, 378 millió forintot épp a harmadik legnagyobb magyar város, Miskolc kapta. De a támo­gatási lista élén található pél­dául Kiskunfélegyháza, Salgó­tarján, Balassagyarmat és Máté­szalka is. Már ez a rövid felsoro­lás is mutatja a földrajzi tenden­ciákat, a teljes lista pedig tökéle­tesen megerősíti a tényt: Kelet- Magyarország, különösen az ságszolgálatával. A megyék támogatásánál már látszik a lobbierő (pártosságról itt fölösleges lenne beszélni, lévén mind a 19 megyei önkormányzat fideszes többségű): messze a leg­nagyobb összegeket Pest, Borsod és Somogy kapta - épp az a három, amely a Megyei Önkormányzat­ok Országos Szövetségé­nek elnökét és két társel­nökét adja. északkeleti megyék, veszélyes lemaradásban vannak. Szintén nem volt megszokott eddig, hogy a megyei önkor­mányzatok is pályázhattak, igaz, nekik a településekkel el­lentétben vissza is kell fizetni, amit most kapnak. Éltek is ez­zel a lehetőséggel: a tizenkilenc megye közül tíz kért és kapott is támogatást. Az önkormány­zati világot jól ismerő forrá­sunk szerint több helyen ez már a végső mentsvárat jelen­tette ahhoz, hogy ne kerüljenek Heves megyéhez hasonlóan csődbe. Ám a menedék még így is csak ideiglenes, s most a ké­szülő önkormányzati törvényre várnak, hogy az enyhítse a me­gyék terheit. Addig is vagy Pest megye útját választják, s meg­szabadulnak minden nem köte­lező feladatuktól, hogy elkerül­jék a csődöt, vagy Heves csőd­gazdálkodásához hasonlóan több intézményt is megtarta­nak, s bíznak az új törvényben. A legfontosabb kérdés - ki lesz a következő dominó? - azonban megyei forrásunk szerint sem változott. A segély ütemezése ■ március: a Belügymi­nisztérium meghirdeti az önhikis pályázatot 31 milliárd forintra ■ április: beérkeznek a pályázatok, Pest és So­mogy megye 131, vala­mint 112 millió forint so­ron kívüli támogatást kap ■ június: négy megye (Pest, Somogy, Veszp­rém, Fejér) kap 103-185 millió támoga­tást soron kívül ■ július: a támogatások első részletét kiosztják, 1182 település kap ösz- szesen 11,6 milliárd fo­rint vissza nem téríten­dő, tíz megyei önkor­mányzat pedig össze­sen 1,6 milliárdos visz- szatérítendő támogatást ■ december: a jelenlegi tervek szerint legké­sőbb eddig döntenek a hátramaradt összegről POLITIKAI TÁMOGATÁSOK?

Next

/
Oldalképek
Tartalom