Nógrád Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-176. szám)

2011-07-18 / 166. szám

6 GAZDASAG 2011. JULIUS 19.. KEDD Alkoholizálás ellen Lyon. A franciaországi Lyon önkormányzata hétfőtől betil­totta az elvitelre szánt alko­holtartalmú italok árusítását este 10 óra után. A szeptem­ber 10-ig érvényben lévő in­tézkedés célja megakadályoz­ni a nyári időszakban a közte­reken folyó „tömeges és dur­va” alkoholizálást. A városhá­za közleménye szerint a ren­delettel - amely este 10 és reggel 6 óra között Lyon teljes területén betiltja az elvitelre szánt alkoholtartalmú termé­kek árusítását - szeretnék megfékezni azt a tarthatatlan állapotot, amely évről évre egyre inkább az éjszakázok szokásává vált, különösen a fiatalok körében. A tiltás, amely az éjjel-nappali boltok­tól a benzinkutakon át min­den kiszolgálóhelyre vonat­kozik, „a közegészségügy” miatt is szükségesség vált, az alkoholfüggőség ellen harc részeként, amely a legfőbb függőség jelenleg a fiatalok­nál - hívta fel a figyelmet a kommüniké. A lyoni polgár- mesteri hivatal azt is reméli, hogy az intézkedéssel az éj­szakai zaj is csökkenni fog. Ingyenes városnézés önkéntesekkel Párizs. Ingyenes városnéző sétá­kat szervez külföldieknek Pá­rizsban egy helyi önkéntesek­ből álló egyesület. Az egyéni vagy kiscsoportos, néhány órás különleges felfedező útra két héttel előre érdemes jelentkez­ni a szervezet honlapján: http://vvww.parisienduniour.fr /index.phn?lang=en. Évente kö­zel 30 millió látogatóval a fran­cia főváros a világ elsőszámú turistacélpontja, ahol a hagyo­mányos városnézésen kívül egyre több tematikus, kulturá­lis, gasztronómiai és egyéb programokból lehet válogatni. Ezek közül az egyik legerede­tibb a párizsi kerületek felfede­zése az ott élők idegenvezetésé­vel. Az ötlet - miszerint egy vá­ros legjobb ismerői és ajánlói maguk a helyiek - a kilencve­nes években született New Yorkban. Amerikai mintára a párizsiak 2007-ben hozták létre saját egyesületüket, és azóta 15 másik francia város is csatlako­zott hozzájuk. Az önkéntes csa­pat mintegy 220 tagja évente közel 4 ezer, nyolcvan ország­ból érkezett külföldinek mutat­ta be 17 nyelven azokat a kü­lönleges helyeket, amelyek az útikönyvekben nem szerepel­nek. „Mi nem a kliséket mutat­juk meg a látogatóknak” - mondta az MTI-nek Yanis Leperchois, az egyesület egyik vezetője, aki a Montmartre sze­relmese. Ő nem a Sacré Coeur- be, hanem inkább a székesegy­ház mögötti, vidékies hangula­tot árasztó kis utcákba, a művésznegyed belső udvarai­ba, a kerületi polgármesteri hi­vatal csodálatos dísztermébe, egy kárpitos műhelybe vagy ar­ra a padlásra viszi fel a turistá­kat, ahonnan szerinte a legcso­dálatosabb kilátás nyílik a Sacré Coeur-re. a brit uralkodó London. Példát mutat alattvaló­inak a „zöld” energia felhaszná­lásából a brit uralkodó, aki leg­nagyobb kastélyának áramellá­tását - legalábbis részben - sa­ját kis vízerőművének segítsé­gével oldja meg. A Mail beszá­molója szerint a kidolgozott ter­vek alapján kis turbinákat tele­pítenek a Temzébe és innen földalatti kábelek továbbítják az áramot az első számú királyi rezidenciához, a London nyu­gati határában emelkedő wind- sori kastélyhoz. A 85 esztendős II. Erzsébet királynő és férje, Fülöp edinburghi herceg - aki nemrég töltötte be 90. életévét - most már évek óta nem a lon­doni Buckingham-palotában, hanem Windsorban él és he­tente csak egy-két alkalommal keresik fel a fővárosi rezidenci­át hivatalos ügyek intézése vé­gett. A Mail bennfentes udvari forrásai szerint a királynő már energiatakarékos villanykörté­ket szereltetett fel a windsori kastély mindegyik helyiségé­ben, de a Temzébe telepítendő saját áramtermelő turbinák még tovább csökkentik a kirá­lyi háztartás széndioxid-kibo­csátását. Duplázódhat hatszáz orvos bére Ösztöndíjjal tartanák itthon a fiatalokat, a keresetek miatt feszültség lesz a kórházakban Kétséges, visszafogja-e az orvosmigrációt, hogy ősztől hat­száz rezidens íoo ezer forintos Orvosi diagnózis ösztöndíjat kaphat. Az átmeneti . 36 m akt(y orvQS es szűk retegnek kínait lehető- van hazánkban séget bírálja a rezidensszövet- ség. A kórházvezetőknek nincs "az ágazatból pénzük a bérfeszültség oldásá­ra, 35-40 milliárd az intézmé­... . ... . ^ diplomás nyék adossaga; onkormanyzati segítség kellene. " hlf ,orvos (ú-rt. tavaly u l/i ilrnlfli mi inl/'inó-i i/io-j Nógrádi Tóth Erzsébet A jelenlegi 127 ezer forintos bruttó alapbér mellé havonta további nettó 100 ezer forint ösztöndíjat kapnak a most vég­zős medikusok, ha belépnek a szakorvosképző rendszerbe - döntött a kormány. Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Mi­nisztérium irányítója azt remé­li, hogy a fiatalok méltányolják a kormány erőfeszítését, s nem hagyják el az országot, hiszen az intézkedés első lépésnek te­kinthető az egészségügyi dolgo­zók jövedelemhelyzetének javí­tásában. Ez év novembertől 600 vég­zős medikus és 20 gyógysze­részjelölt juthat hozzá a pályá­zati pénzhez, s a rezidenseket képző tanárok is célzott támoga­tást kapnak - tudtuk meg Szócs­ka Miklóstól. Az ágazatért fele­lős államtitkár szerint akik bíz­nak a gazdaság talpra állásában, biztosan itthon maradnak. An­nál inkább, mert a népegészség­ügyi termékdíjból és az uniós fejlesztési forrásokból újabb pénzhez jut az ágazat. A pályá­zat nyerteseinek egyébként kö­telezettséget kell vállalni arra, hogy az ötéves szakképzést kö­vetően ugyanennyi ideig hazai egészségügyi intézményekben gyógyítanak. Aki előbb távozna, annak a támogatási összeget a jegybanki kamatokkal együtt vissza kell fizetnie - tette hozzá az államtitkár. Egyetért a visszafizetéssel Rácz Jenő, a Magyar Kórházszö­vetség elnöke, a veszprémi kór­ház főigazgatója. Intézménye 27 rezidensi helyet hirdetett meg, a patológiát és a traumatológiát kivéve vannak is jelentkezők. Úgy látja: a 100 ezer nettóval és a 127 ezer forint bruttó alapbér­rel és a közel ennyit kitevő ügye­leti pénzekkel már vonzó lehet az itthoni munka. Ez azért is fontos, mert közel 1500 szakor­vos hiányzik a kórházakból, s az orvosi kar fele túl van az 50. , életévén. A többletpénz jó tesztje lesz a Magyar Rezidens Szövetség felmérésének, amely szerint 200 ezer nettóért már itthon maradnának a fiatalok - mond­ja Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Úgy látja, annak ellenére meg kellett lépni a 600 diplomás ösztöndíjhoz juttatá­sát, hogy az bérfeszültséget okoz a már szakképzésben lévő 3000 szakorvosjelölt és a többi szakorvos körében. Oldhatná a feszültséget, s bizonyára visz- szafogná a migrációt, ha a pá­lyakezdők 1-2 millió forintos le­NEM ÖRÜLNEK A FIATALOK Érdemi egyeztetés nél­kül fogadta el a kormány, hogy 100 ezerforintos ösztöndíjat ad 600 fiatal­nak - mondta lapunknak Kovács Koppány, a Magyar Rezidens Szövetség alel- nöke. Szerencsétlen, hogy a pályázati lehetőséggel nem élhet valamennyi most végző medikus, csakúgy, mint az, hogy a már kép­zésben lévő 3000 rezi­denst is kirekesztették - mondta előzetes vélemé­nyét az alelnök, hiszen még nem kapták meg a kormánydöntést. Környe­zete felháborodott a hír hal­latán, hiszen nem adtak jö­vőképet az orvostársada­lomnak, csupán öt évig kapna többletjuttatást egy maroknyi fiatal doktor. MEGTÉRÜLŐ MEDIKUSKÉPZÉS A mostaninál kétszer több külföldi hallgatót fo­gadhatna a négy orvostu­dományi egyetem, ame­lyek évi 24 milliárd forint bevételt hoznak a külföldi medikusképzéssel. Egy hallgató évente 4,37 millió forinttal növeli a GDP-t, és 0,2 fővel javítja a foglal­koztatást - számolta ki a közelmúltban Ivády Vil­mos, a Semmelweis Egyetem (SE) főigazgató­ja. Az SE-n 6200 külföldi tanul, az éves tandíj a né­met kurzuson 11 400 euró, az angolon 14 ezer dollár. A Pécsi Tudomány- egyetem évente 3 milliár- dot profitál a külföldiek képzéséből - tudtuk meg Kollár Lajos klinikai főigaz­gatótól. telepedési támogatást kapná­nak - véli Sinkó Eszter. Beszállhatnának a kórháztu­lajdonos önkormányzatok is az orvosok megtartásába - folytat­ja Csiba Gábor. A Stratégiai Szö­vetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke, a miskolci me­gyei kórház főigazgatója attól tart, hogy a fiataloknak juttatan­dó 100 ezer forint miatt a többi kórházi dolgozó a menedzsmen­ten kéri majd számon, hogy ők miért nem kapnak béremelést. Márpedig nincs tartalék, az ellá­tórendszert a betegek várakozá­si türelme és a beszállítók tart­ják fenn, mára 36-40 milliárd között van a lejárt kórházi adós­ságállomány. Nagyobb bajban vannak az intézmények, mint egy évvel ezelőtt, hiszen nem történt meg a szerkezetváltás, és az idén nem kapott többlet­pénzt az ágazat - szögezte le Csiba Gábor. Réthelyi Miklós miniszter azt reméli, hogy megindul a kül­földön dolgozók visszaáramlása, a lengyeleknél már ez tapasztal­ható. Ám Rácz Jenő a nemzetkö­zi tendenciákat látva kevésbé optimista, hiszen a tapasztalt öt­éves kiáramlást követően már itt lenne a hazatelepülés ideje, de ez eddig elmaradt. Oláh Attila, a győri megyei kórház • orvosigazgatója mindössze egy hazatelepülésről tud, mert nem hosszabbították meg a doktor szerződését. Sokan bírálják, hogy a gazdag nyugati országok egészségügye profitál a szegény közép- és ke­let-európai országok adóforint­jaiból kitanult orvosok munká­jából, nálunk átlagosan 20 mil­lió forintba kerül egy szakorvos kiképzése. Rácz Jenő ugyan tisz­tában van az EU-tagállamokban érvényes szabad munkaerő­áramlás lehetőségével, de úgy véli, hogy szabályozni kellene a diplomások migrációját. Annál inkább, mert világszerte elis­mert a hazai orvosképzés, s van is kihasználatlan kapacitás az egyetemeken. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom