Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)

2011-06-29 / 149. szám

2011. JUNIUS 29., SZERDA 3 RÓLUNK SZÓL NÓGRÁD MEGYE ERKI TAMÁS Annak, aki elad, sok a ráfordítás, holott olyan tételt, mint a cipekedés, fel sem számítanak.. (Folytatás az 1. oldalról.) A citrom is megirigyelhetné a szép, friss vajbab színét, a mifelénk lassan ínyencség­nek számító kajszi azonban nem enged az öt-hatszáz forintos tarifából. Egyetlen helyen adta oda négyszázért ilyen áruja maradékát az idős hasznosi néni, mert már sietett a buszhoz. Az öt-hatszázas árhatárt csak a szebb barackfélék ütik meg, a többi ter­més ára - uborkától az újburgonyáig - százharminc és háromszáz forint kö­zött mozog. Hogy kinek mi a sok és mi a kevés, azt a pénztárca tartalma, gya­korlatilag az a viszonyítás dönti el, hogy ha mintegy ezer forintot kérnek egy kis húsért, drága-e, fontos-e a párszázért kínált alma vagy paradicsom. A kertről, megbecsüléséről vagy a lebe­csüléséről, a közelében élők felfogásáról és hajlandóságáról „szól” itt minden: paradi­csom, paprika még csupán a viszonteladók­nál van. A mi mostohább éghajlatunkon ké­sőbb érnek ezek, nálunk most inkább a fó­liák alatt piroslanak, zöldellenek. Már hogy­ne a kertről szólna az is, hogy ide, Salgótar­jánba hozzák Heves megyéből, és közelebbről, Pásztóról és környékéről is a hagymát, zöldség zöldjét, gyökerét, a bogyós és egyéb gyümölcsöt az asszonyok, köztük Szűcs Istvánná, „mert itt jobban elfogy a le­vesbe valóimért itt nem foglalkoznak úgy vele, mint máshol...” Aki Heves megyéből buszoztatja ide a termését, nem is szándé­kozik például Egerben próbálkozni az érté­kesítéssel, mivel „azon a vidéken többen ker­tészkednek, többen művelnek földet.” A kertről, megbecsüléséről vagy a lebecsüléséről, a közelében élők felfogásáról és hajlandóságáról „szól” itt minden. Az őrhalmi, a pásztói, a gyöngyöspatai árusok egytől egyig a kis nyugdíjuk kiegé­szítésére piacoznak, de nem mindenki teszi ezt rendszeresen. Utóbbira az volt mások mellett a hasznosi házaspár magyarázata, hogy kevés az emberek pénze. Kovács And­rás és felesége már délelőtt túladott az áru­ja zömén. S ezúttal is azt a tapasztalatukat erősítették meg: vennék itt sokan szívesen a frissen szedett spenótot, a harmat-gyenge zöldhagymát, a vajbabot, ha olcsón, azaz ki- nek-kinek a pénztárcájához szabott össze­gért adnák. Csakhogy annak, aki elad, sok a ráfordítás, holott olyan tételt, mint a cipe­kedés, fel sem számítanak... Igaz, ingyen utaznak a nyugdíjasok, de a szántásért, ve­tésért, a növényvédő szerekért sokat kell fi­zetni. Korán megözvegyült, így több mint har­minc éve egyedül műveli a jókora kertjét az a szurdokpüspöki asszony, aki elmondta, hogy a fiatalok azzal is spórolnának, ha nem mindenért a boltba mennének. Azt a pár szál zöldséget, a mindennap friss paradicsomot inkább a kertjükből vennék, ellenkező esetben kiszolgáltatottabb a piacnak az ember. Egyre in­kább azt látja, hogy befűvesítik a kis, házak melletti termőket, s a fiatalabbak még azo­kat a hozzájuk hasonló korúakat is lebeszé­lik a mezőgazdasági munkáról, akik mutat­nak erre hajlandóságot. S ez nagy baj, mert a kényelmesség az élelem árában és minő­ségében fog még inkább visszaköszönni. Szavai szerint a mai húszon-, harmincéve­sek még elsajátíthatnák ezt a foglalatosságot a szülőktől, nagyszülőktől, de ha jóval ké­sőbb, esetleg kényszerből kezdik majd el, a nulláról kell indulniuk... Hangosan töpreng­ve teszi hozzá: mi annak idején tanultunk növénytant, talán most is tanítani kellene ezt az iskolákban. Okosabb vagy, mint a telefonod? Imádom a kütyüket. Van lapto­pom, digitális személyi assziszten­sem (PDA), Bluetooth headsetem, ■Mp3 lejátszóm, elektronikus könyv­olvasóm és nem is olyan régóta egy okostelefonom is. Sokan státuszszim­bólumként tekintenek ezekre az esz­közökre, de még többen gondolják azt, hogy én is aláfeküdtem a fo gyasztói társadalom által gerjesztett mesterséges igénynek. Habár szerin­tem egyikfélneksincs igaza, mégis itt kérek az utóbbiaktól elnézést, hogy anno az őseim lejöttek a fáról és kü­lönféle hülye igényeik voltak, mint például a tűzgyújtás és a többi Jelentem én tudatos felhasználó vagyok. Nálam minden mindennel összeßgg és kapcsolatban áll. Én nem csak dísznek vettem ezeket: az elektronikus könyvolvasómat példá­ul nem digitális képkeretnek, hanem azért mert praktikus: nem kell a má­zsás könyveket, lexikonokat cipelget- nem, ráadásul még a környezetet is kímélem vele. Havonta egyszer kell töltenem és megkönnyíti az életem. Na de itt az a fránya okostelefon... Mivelingázásomnakés hivatásom­nak köszönhetően sokat vagyok em­berek között, így volt alkalmam meg­figyelni embertársaim okostelefon használatát Számos mutatságos szi­tuációnak voltam tanúja: voltak akik már az érintőképernyő helyes hasz­nálatánál elakadtak. Például sokan nem tudták felvenni a telefonjukat de találkoztam olyan fiatal hölggyel is, aki a görbe hegyes műfüggelékkel az ujján akkorát szántott az érzékeny ple­xibe, hogy akár krumplit is lehetett volna bele ültetni Az igazán vicces sztorit a nagymama esetét az okostelefbnjával most inkább kihagy­nám, de megjegyzem nagyon szemét rokonai lehetnek szegénynek, bár­mekkora is volt bennük a jó szándék A nagy ritkán vezeték nélküli internettel rendelkező buszokon ülve pedig végképp levontam a tanulsá­got: sokaknak megfelelt volna a ke­vésbé okos bunkofon is. Míg ők ma­ximum rádióznak rajta, addig én megnézem a folyószámláim egyenle­gét intézem a levelezésem, ellenőr­zőm a csatlakozásom, elolvasom a legfrissebb híreket és tartom a kap­csolatot az országban élő barátaim­mal Ja és persze szoktam rajta tele fonálni is. De még így se okosabb ná­lam. Többeknél viszont.. Újabb képzések a J.L SEAGULL Szakképző Iskolában Élelem tonnaszámra - segélyként Nógrádszakál. Több mint kétszáz rászoruló család között 4,3 tonna élelmet osztottak ki pár napja a településen. Zömmel alapvető cikkeket juttattak az érintettek­nek, az elosztásban a rászorult­ság mértéke volt a legfőbb szem­pont. Nagyrészt a rendkívül rossz foglalkoztatási helyzettel magyarázható az itt élők hátrá­nyos helyzete: ez a falu a máso­dik a nógrádi települések nega­tív listáján. A község és a Katoli­kus Karitász kapcsolata jegyé­ben megvalósult élelmiszerosz­tás ezért jelentős a közösség szá­mára. A segélyszervezet pályá­zóként vesz részt abban az Eu­rópai Uniós programban, ami­nek keretében a nógrádszakáli családok csaknem háromnegye­de kapott most lisztet, száraz- tésztát és vaníliás karikát. Negy­venhárom nagycsalád - egyen­ként - litsztből húsz kilónyit, tésztából három és fél kilót, plusz négy csomag süteményt vehetett át. A százhatvan kisebb család tíz-tíz kiló lisztet, pár kiló tésztát és két csomag szárazsü­teményt vitt haza. A kertet is tanítani kellene az iskolában Salgótaiján. A több projektben is szerepet vállaló felnőttképzési központ ezúttal a Salgótarján, Bátonyterenye, Pásztó és Szécsény kistérségekben élő ál­láskeresők számára nyújt ingye­nes képzési lehetőséget annak érdekében, hogy a résztvevők munkaerőpiacra való belépése a program után minél sikeresebb legyen. A megvalósításában a fő stratégiai együttműködő szerve­zet a Nógrád Megyei Kormány- hivatal Munkaügyi Központja, illetve annak kirendeltségei lesznek - tudtuk meg az intéz­mény (és a projekt) vezetőjétől, Körmendy Évától. A TÁMOP- 5.3.1-C-09/2-2010-0114-es szá­mú, „Tanulás-Esély Nógrádban!” elnevezésű projekt részleteit a mai napon mutatják be az intéz­mény salgótarjáni székhelyén. Az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfi­nanszírozásával megvalósuló, összesen 57. 963.660 forint tá­mogatással rendelkező projekt nyitórendezvényére délelőtt 10 órakor kerül sor a Meredek út 9- es szám alatt. 35 éves érettségi találkozó Az 19764)an a szécsényi me­zőgazdasági szakközépiskolában érettségizettek nevében szeret­nénk kifejezni köszönetünket a találkozó megszervezéséért és színvonalas lebonyolításáért el­sősorban Lőrincz Lászlónak és segítőinek Fekete Mihálynak és Vincze Lászlónak. Az akkori diá­kok zömében ma is a megyében élnek és dolgoznak, kamatoztat­va az iskolában megszerzett is­mereteket. Különösen megható volt találkozni Kürtösi László ma­tematika és Szomszéd László testnevelésTnológia tanár urak­kal. Annak ismeretében, hogy egyikük sem volt osztályfőnö­künk, mégis 35 év távlatából szinte azonnal mondták a neve­ket, idéztek egy-egy kedves emlé­ket. Valószínűleg jó osztály vol­tunk, hagytunk magunk mögött nyomot. Mi más magyarázná, hogy a kezük alatt megfordult több száz diákból leginkább ránk emlékeznek? Sokunkat megpró­bált az élet és sajnos már túl sok a halottunk is! Bacsa Mihály osz­tályfőnök, Bacsa Mihályné Tériké néni, Simon János aki 974-1975- ben magyarból 4,7 osztályátlagot hozott ki belőlünk, ami akkori­ban megyei szinten is kiváló volt Az osztályunkból négyen is me­gyei bajnokok voltak tájékozódá­si futásban, tanulmányi és sport- versenyeket zsinórban nyer­tünk... Akik már nincsenek kö­zöttünk: Balázs János, Szabó Pálné, Garádi Mária és Menczel Elemér. Végezetül idéznék az is­kola indulójából amelyet sok év­vel előttünk egy technikumos di­ák Kékkői Károly jegyezés azóta minden találkozón felcsendül: Hogyha majd messzire szólít a pálya és másfelé törjük a barna ugart, csendes estéken is gondo­lunk rája, és tengernyi gondok közt ez lesz a part, gazdász! Jó po­hár bornál múltba merengni tu­dunk, nótánkat zengjük és soha­se feledjük a szécsényi techniku­munk! Köszönöm a lehetőséget, tisztelettel a 35. érettségi talál­kozón megjelentek nevében: Gebei Zoltánná Mészáros Ilona Budapest Új yiaoyarorszao 'S / / / //FEJIESZTÍSI TfRVy MAGYARORSZAG MEGÚJUL Interaktív táblával gazdagodtak Hollókő. A község önkormányzata „A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai inf­rastruktúra fejlesztése” című TIOP- 1.1.1-07/1 számú program keretében sikeresen nyújtotta be pályázatát 2010. februárjában a Nemzeti Fejlesz­tési Ügynökséghez, amelynek eredményeképpen Európai Uniós forrásból 1,7 millió forint támoga­tást nyert. Ennek célja az élethosszig tartó tanu­lás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szüksé­ges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruk­túra megteremtése. A pályázaton elnyert összegből 2011 májusában a hollókői általános iskola 1 darab interaktív tábla csomaggal, 2 darab multimédiás számítógéppel, 1 darab wifi eszközzel és 1 darab alkalmazás szerverrel gazdago­dott. Az interaktív tábla és a hoz­zá tartozó informatikai eszközök szállítását az Albacomp Rí. Kft végezte. A projektzá­rót június 24-én, pénteken 16 órakor rendezték meg a helyi iskola épületében, amelyet Szabó Csaba, pol­gármestere nyitott meg. Beszédében megemlítette az informatika jelentőségét a mai XXI. században, s felhívta a figyelmet, hogy korunkban elengedhetet­len ezen eszközök használata mindennapi életünk­ben s az oktatásban egyaránt. Utalt arra, hogy bár a pedagógusoknak sokkal több felkészülést igényel a jövő tanévtől a tábla használata, de bízik abban, hogy a gyerekek a tanulásban motíváltabbá válnak az új oktatási módszer bevezetése által. Ezután Ruzsinné Tilesch Judit a szécsényi kistér­ség oktatási referense tájékoztatta a hallgatókat a pályázat életéről, az intelligens táblával történő ok­tatási lehetőségekről, előnyökről. A rendezvényen a pedagógusok bemutatták az új eszköz működését, amelyet a jelen­lévő diákok is nagy örömmel pró­báltak ki.A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. SZÉCHÉNYI TERV * f f-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom