Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)

2011-06-29 / 149. szám

4 GAZDASAG 2011. JÚNIUS 29., SZERDA Nógrád társadalma 2011.1. negyedévében Baráthi Ottó NÓgrád megye. Megyénk gazdasága 2011. évben (is) rosszul rajtolt - írtuk e hasábokon közelmúltban megjelent elemző cikkünkben és most az aláb­biakban, megyénk társadalma főbb jellemzőinek bemutatásával sem tu­dunk derűsebb képet festeni. A kedve­zőtlen tendenciák jobbára folytatód­tak; a népesség tovább csökkent, a fog­lalkoztatási feszültségek tartósak, a bérek és keresetek az országos átlag alatt maradnak. Érdekes fordulat a la­kásépítési kedv növekedése. Az orszá­gos és régiós adatokat is tartalmazó írás ez alkalommal is a KSH tájékozta­tója alapján készült.* Tartósan fogyó népesség A megye becsült lélekszáma 2011 év elején 202 ezer fő. Az első negyedév elő­zetes adatai alapján Nógrád megyében 386 újszülött jött világra, 9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a halálesetek száma (848) viszont közel 17 százalékkal emelkedett. Az ezer la­kosra jutó élveszületések száma a régi­ón belül Nógrádban (1,9) a legalacso­nyabb, az ezer lakosra jutó halálozás mutatója viszont a megyében (4,2) a legmagasabb. A 462 fős természetes fo­gyás - újabb vészcsengőként! - más- félszerese az egy évvel korábbinak. A házasságkötések száma az országos tendenciával ellentétben az Észak-ma­gyarországi régióban csökkent. Ugyan­akkor Nógrádban viszont - meglepő módon - 7,5 százalékkal több, össze­sen 72 pár járult az anyakönyvvezető elé, mint 2010 azonos időszakában. Tovább csökkenő aktivitás A KSH munkaerő-felmérése alapján Nógrád megyében 2011 I. negyedév­ében a 15-74 éves népességből a gazda­ságilag aktívak száma 73,6 ezer; az inaktívaké 81,2 ezer főt tett ki„az előző 8,1 százalékkal kevesebb, az utóbbi 5,7 százalékkal több az előző év azonos idő­szakinál. Az aktív keresőkön belül a fog­lalkoztatottak és a munkanélküliek szá­ma is csökkent. Kedvezőtlen, hogy az aktivitási arány (51,1 százalékról 47,6 százalékra), és a foglalkoztatási ráta (40,7 százalékról 38,1 százalékra) is mérséklődött a bázisidőszakhoz képest. Az Észak-magyarországi régióban a fog­lalkoztatási ráta Nógrád megyében a legkisebb, az országos átlagtól való el­maradása igen jelentős: 10,5 százalék- pont. Magas és makacs munkanélküliség A munkanélküliségi ráta minimális mértékben csökkent ugyan 20,2 száza­lékról 19,9 százalékra, de még 2,6 szá­zalékponttal így is magasabb a régiós és 8,3 százalékponttal az országos átlag­nál. A megyében a 4 főnél többet foglal­koztató vállalkozásoknál, létszámhatár­tól függetlenül a költségvetési szervek­nél és a kijelölt nonprofit szervezetek­nél az alkalmazásban állók száma (29,6 ezer fő) 4,9 százalékkal kevesebb, mint 2010 január-márciusában. A fizikai fog­lalkozásúak aránya 55,1 százalékot, a szellemi foglalkozásúaké 44,9 százalé­kot képviselt, az előbbiek száma 8,1 szá­zalékkal, az utóbbiaké 0,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszaká­hoz képest. Országosan a 2,6 millió al­kalmazásban álló 0,7 százalékos növe­kedést jelent az előző év első három hó­napjához képest. Növekvő számú álláskereső A Foglalkoztatási Hivatal adatai sze­rint a nyilvántartott álláskeresők szá­ma a megyében 2011 március végén 22 704 fő volt, 6,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Kedvezőtlen, hogy a pályakezdők és a 25 éven aluliak szá­ma is emelkedett (2,9; illetve 7,9 száza­lékkal). A bejelentett betöltetlen álláshe­lyek száma több mint duplájára nőtt, így egy álláshelyre 13 álláskereső ju­tott. Álláskeresési járadékban 3,7 ez­ren, álláskeresési segélyben 2,6 ezren, szociális ellátásban 8,5 ezren részesül­tek. Az alacsony iskolai végzettségűek (egyben döntően szakmával nem rendelkezőek) kiemelkedő hányada rendkívüli módon megnehezíti (szinte lehetetlenné teszi) visszajuttatásukat a munka világába. Országos átlag alatti keresetek A havi bruttó áüagkereset (közel 160 ezer forint) 0,5 százalékkal; a nettó (csa­ládi kedvezmény nélkül számított) át­lagkereset (110 ezer forint) 1,7 százalék­kal kevesebb a 20101. negyedévinél. A havi bruttó átlagkereset 50 ezer; a net­tó áüagkereset 30 ezer forinttal alacso­nyabb az országos átlagnál. Amíg a fi­zikai foglalkozásúak havi bruttó átlag- keresete 2,5 százalékkal növekedett, a szellemieknél 4,8 százalékos a vissza­esés. Lényeges eltérések mutatkoznak a verseny- és a költségvetési szféra bér­alakulásában. A versenyszférában egy­aránt nőttek a bruttó (4,2 százalékkal) és a nettó (2,4 százalékkal) átlagkerese- tek, míg a költségvetési szerveknél 6,1; illetve 6,7 százalékos visszaesés történt. Élénkülő lakásépítési kedv Országosan 2011 január-márciusban 35; Észak-Magyarországon 71 száza­lékkal kevesebb lakás kapott haszná­latbavételi engedélyt, mint egy évvel korábban. Hazánkban ez év első ne­gyedévében Nógrád megyében épült a legkevesebb (19) lakás, amely 14 száza­lékkal marad el az előző év azonos idő­szakitól. Az új otthonok saját haszná­latra létesültek, az építtetői kört kizá­rólag természetes személyek alkották. A Nógrádban kiadott új építési engedé­lyek száma pozitív elmozdulást jelez: március végéig 26 új lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 2,6-szerese a 2010 első negyedévinek. A régión belül Nógrádban a legnagyobb az épített la­kások átlagos alapterülete (128 tp2), 10 m2-rel a régiós, 35 m2-rel a hazai átla­got meghaladva. •STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ, NÓGRÁD MEGYE, 2011/1. HTTPy/PORTAI.KSH.HU/PLS/KSIVDOCS/HUN/XFnyMEGY/l 11/NOGR111 ,PDF A fő cél a nyílt munkaerőpiac Bértámogatás helyett a rehabilitációs szolgáltatóké lehet a fő szerep rokkantnyugdíjasoknál a kormányzat tervei szerint A téma szakértői által is támo­gatható, komplex tervezet se­gítségével vezetné vissza a Nefmi a rokkantakat a mun­kaerőpiacra. Kérdés, hogy a koncepció megkapja-e a poli­tikai támogatást. Braunmüller Lajos A Nemzeti szociálpolitikai kon­cepcióhoz hasonló tervezet alap­ján képzelné a Nemzeti Erőfor­rás Minisztérium (Nefmi) a rok­kantnyugdíjasok egy részének visszavezetését a munkaerőpi­acra - tudta meg a Világgazda­ság. A szakértők által is elfogad­ható rendszert még nem szente­sítette politikai döntés. A rok­kantnyugdíjasok felülvizsgálata heteken belül megkezdődhet, és minden 57 évesnél fiatalabb érintett számíthat ellenőrzésre, az idősebbek esetében ez már nem járna számottevő ered­ménnyel - nyilatkozta Pósfai Gábor, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) fő­igazgatója. A szóba jöhető körül­belül 220 ezer rokkantnyugdíjas közül szeretne a kormányzat mi­nél többet visszavezetni a mun­kaerőpiacra, ám még nincs in­formáció arról, hogyan. Az NRSZH-tól azt a választ kaptuk, hogy a rokkantnyugdíjasok fe­lülvizsgálatára és a munkaerő- piacra való visszatérésükre vo­natkozó új kormány-előterjesz­tés minisztériumok közötti egyeztetése jelenleg zajlik. A Nefmi főosztályvezetőjének, Dávid Istvánnak a vezényletével A ROKKANT IS KÉPES DOLGOZNI Nem az a fő kérdés, hogy egy rokkant tud-e dol­gozni, hiszen bizonyos mun­kákra a megváltozott mun­kaképességűek is alkalma­sak. A fő kérdés az, hogy az a rendszer, amely visszave­zetné őket a munkaerőpiac­ra, elég komplex és sikeres-e ahhoz, hogy megfelelő mun­kát tudjon felkínálni nekik - nyilatkozta a Világgazdaság­nak Schade Ágota. A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kuta­tója hozzátette: alapvetően a helyes irány az lenne, hogy a rokkantnyugdíjban része­sülők körének szűkítése mellett és a bértámogatás helyett több forrást biztosíta­nának a munkaerőpiacon való elhelyezkedést elősegí­tő szolgáltatásokra, a haté­kony rehabilitációra. További szükséges elem lenne az is, hogy a források felhasználá­sát a későbbiekben hatéko­nyan monitorozzák - tette hozzá a kutató. 52 662 48 622 44 816 43 815 41 533 34 869 Rokkantnyugdíjasok átlagéletkora 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Forrás: 0 2003 Új rokkantnyugdíj- megállapítások (fő) 2002 2004 2005 2006 2007 2008 2009 összeállított új koncepció szerint jelentősen csökkenne a támoga­tási rendszerrel járó adminisztrá­ció, a meglévő igazgatási szolgál­tatási elemek integrációjával az egyablakos szisztéma kialakítá­sára törekednének a tervezet megalkotói. Az integrációt tarta­nák fontosnak a szakértők a rok­kantak elhelyezkedésének segí­tésében is. A cél ezek szerint az lenne, hogy lehetőleg minél több megváltozott munkaképességű helyezkedjen el az őket foglalkoz­tató intézmények helyett a nyílt muftkaerőpiacon, ép kollégákkal együtt dolgozva. Ezáltal nemcsak a társadalmi integrációjuk való­sulna meg nagyobb sikerrel, ha­nem járulékfizetővé is válnának, ez az államháztartás számára lenne kulcsfontosságú. A megváltozott munkaképes­ségűek elhelyezkedését célzó do­táció döntő része szegregált, job­bára csak fogyatékosakat foglal­koztató munkahelyeket finanszí­roz. A támogatások több mint fe­lét 65 olyan szervezet kapja, amelyekben a dolgozók 60-100 százaléka megváltozott munka- képességű - áll a Budapest Szak­politikai Elemző Intézet kiadvá­nyában. A jelenlegi bértámogatá­sok ugyanakkor nem ösztönzik a nyílt munkaerő-piaci elhelyezke­dést, ezért ezeken a területeken változások várhatók, A megválto­zott munkaképességű dolgozó­kat foglalkoztató szervezetek egy része zárt pályázatokon keresz­tül kap magasabb támogatást, a többiek egy állami tanúsítvány megszerzése után vehetik igény­be a bértámogatást. Ehhez igazol­niuk kell, hogy a munkahely aka­dálymentes, a dolgozóiknak leg­alább a 40 százaléka megválto­zott munkaképességű, és a mun­káltató rendelkezik a rehabilitá­cióhoz szükséges tanácsadókkal, orvosokkal, gyógypedagógusok­kal. A bértámogatás három évig jár és többször meghosszabbítha­tó, ráadásul nem vizsgálják, hány dolgozót sikerült elhelyezni a nyílt munkaerőpiacon. A rehabi­litációs szolgáltatók eredménye­sebben működnek, a hozzájuk kerülő ügyfelek 30-50 százalékát tudják elhelyezni. Számítások szerint egy em­ber támogatása nem is kerülne többe: a Budapest Intézet már említett kiadványában elvégzett számítása szerint a rehabilitáci­ós szolgáltatók sikeres elhelyez­kedésért igénybe vett támogatá­sa nagyjából annyi (a nyílt mun­kaerőpiac esetében 1,3 millió fo­rint), amennyit egy védett mun­kahely fenntartására fordít a költségvetés. Az összegek átcso­portosítása tehát várhatóan eredményesebb lehetne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom