Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)

2011-06-23 / 145. szám

2011. JUNIUS 24., PENTEK ORSZAG-VILAG - MEZOGAZDASAG 5 marnom Épségben a dohány Nyíregyháza. Átvészelték az idő­járás okozta eddigi károsodáso­kat a dohányültetvények, a közel ötezer hektáros termőterület jó állapotban van - közölte a Ma­gyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (MADOSZ) veze­tője csütörtökön az MTI-vel. A palántázás utáni kezdeti időszakban szél- és homokve­rés, valamint kisebb mérték­ben jégeső is érte az ültetvénye­ket, de maradandó károsodást egyik sem okozott, mivel fejlő­désük legkorábbi stádiumában voltak a növények - mondta Bényei Illés. Kiemelte: ha to­vábbra sem lesz nagyobb ter­mészeti csapás, akkor esély van arra, hogy hektáronként 1,5 tonnán felüli lesz a dohány- termés, ami jó eredménynek számítana. Magyarországon az idén összesen 4.730 hektár do­hányültetvény termésének át­adására kötöttek szerződést a gazdálkodók a feldolgozókkal. A legnagyobb termőterület, több mint négyezer hektár, Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében található. Az ültetvé­nyeken a jónak mondható idő­járási körülmények között ed­dig időben tudtak végezni a gyomtalanítási és növényvédel­mi munkálatokkal a termelők, s ez a dohánytövek fejlettségén is jól látható, dús és egészséges a levélzet. Bényei Illés kitért arra is, hogy még nem kapott választ a do­hánytermelők érdekében az Eu­rópai Unió mezőgazdasági biz­tosának írt levelére, amelyet sze­mélyesen juttatott el a brüsszeli titkárságra. A közösség az Euró­pai Uniós Dohánytermék Direk­tíva felülvizsgálatát tervezi. Minden, amit a óról tudni kell Budapest. A magyar lótenyész­tés történetéről, a lovak mező- gazdaságban végzett munkájá­ról, a lótartás mikéntjéről, a lo­vas sportokról és a lovakról ma­gukról szerezhetnek érdekes in­formációkat felnőttek és gyerekek a Magyar Mezőgazda- sági Múzeum A ló - Nemzeti lókiállítás című, szerdán meg­nyílt új állandó kiállításán. Fehér György, a múzeum igaz­gatója a tárlat megnyitóján el­mondta, a kiállítás ötlete már 2009-ben felvetődött, a gazdasá­gi helyzet miatt azonban három ütemben valósulhatott csak meg a Magyarországon egyedülálló kiállítás. Fehér kiemelte: ennél komplexebb, a lóval kapcsolatos valamennyi területet átfogó tár­lat nem látható az országban. A kiállításon bemutatják, milyen szerepet játszottak a lovak a ha­dászatban, a mezőgazdaságban és a személyszállításban. Maket­teken keresztül ismerhetik meg a látogatók azokat a szerkezete­ket, kocsikat, szerszámokat, amelyek segítségével a lovak részt vettek az emberek minden­napi munkájában és jelen vol­tak például a „búza életciklusá­nak minden fázisában”. Természetesen nagy hangsúlyt fektettek a tárlat összeál­lítói a lovassport bemuta- m tasara, hiszen a magyar lófajták kiemelkedő teljesítményt nyújtottak ezen a területen is. Lát­hatók például a múzeum két fon­tos kincse, Kincsem és Imperial, a remek világhírű versenylovak csontvázai, valamint a hozzájuk kapcsolódó ereklyék és emléktár­gyak. A két legismertebb ló mel­lett emléket állítanak a magyar lóversenyzés és -tenyésztés többi híres lovának is. A gyerekek inte­raktív, játékos módon ismerked­hetnek meg a lovakkal, hasznos ismereteket szerezhetnek a ló­ápolásról, a lovak etetéséről és al- mozásáról. Megismerkedhetnek egy igazi istálló-boxszal, kézbe vehetik a legfonto­sabb lófelszereléseket, a ti) lóápolás és az istállótakarítás szerszámait. A nagyobbak egy „lófantomra” felülve kipróbálhat­ják, hogy milyen érzés egy vágta­tó ló hátán ülni. Pécsi Mária, a Vidékfejleszté­si Minisztérium Kutatás- és Ok­tatásszervezési Főosztályának vezetője megnyitó beszédében elmondta, bár a magyar lovas nemzet, a lovak számát tekint­ve Magyarország el van marad­va az európai átlaghoz képest. A minisztérium feladatának érzi a lovas ágazat fejlesztését is, így programjuk egyik célja egye­bek között a lovaglásnak az is­kolai oktatás kereteibe történő beillesztése. Washington. Mintegy tízezer évvel ezelőtt, amikor az ember világszerte elkezdte művelni a földet, helyszíntől és a termesz­tett növény típusától függetle­nül hasonló folyamat ment vég­be: csökkent az egyének ma­gassága, és romlott egészségi állapotuk - derítették ki ameri­kai kutatók. Amanda Mummert, az atlantai Emory Egyetem végzős antropo­lógus hallgatója társával első íz­ben vizsgálta a globális szakiro­dalom segítségével az emberek magasságát és egészségi állapo­tát a mezőgazdaság kialakulása­kor. Sokan úgy képzelik, hogy a mezőgazdaság kialakulásával, a modern civilizáció hajnalán az állandó élelemforrásnak köszön­hetően egészségesebbek lettek az emberek, holott az első föld­műveseket táplálkozási hiányos­ságok jellemezték, és nehezeb­ben alkalmazkodtak a felmerülő problémákhoz, stresszhez. En­nek valószínűleg az volt az oka, hogy immáron bizonyos haszon- növényektől függtek, étrendjük változatossága pedig jócskán le­csökkent - idézte a ScienceDaily tudományos hírportál a vizsgá­lat eredményeit. A földműves települések ki­alakulásával a népsűrűség is megnövekedett, ami hozzájárult a járványok könnyebb terjedésé­hez, amelyet csak fokoztak a hi­giénés hiányosságok és a háziál­latok közelsége. Az idő múlásá­val a folyamat megfordult, a leg­több populáció átlagos magassá­ga növekedésnek indult. Ez a trend különösen az elmúlt 75 év­ben, a fejlett országok élelmezé­si rendszereinek iparosodását követően lett látványos. Szerény termés, szerény árak A búzapiacra visszatérő oroszok ronthatják az esélyeket, a termelők nagyobb felvásárlást várnak a malmok részéről A korábbiaknál szerényebb bú­zatermésre lehet számítani az idén, ezért a termelők azt java­solják a malmoknak, hogy vá­sárolják fel a termést aratás után. A malomipar helyzete miatt ennek nincs realitása, és nem is feltétlenül érné meg. Braunmüller Lajos Jó minőségű, de az átlagtól elma­radó mennyiségű búzatermés várható az idén Magyarországon, de az árak még így is várhatóan csökkennek, elsősorban a világ­piac folyamatai miatt. A fő gabo­natermő megyékben legfeljebb közepes mennyiségű búzatermés lesz az idén - hangzott el a Gabo­natermesztők Országos Választ­mányának tegnapi ülésén. A Me­zőgazdasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetségének (MOSZ) becslése szerint az idén a búza betakarítható vetésterüle­te nem éri el a 900 ezer hektárt, de más, optimistább becslések szerint sem éri el az egymilliót. Ezzel az elmúlt évek legalacso­nyabb vetésterülete lehet az idei. Ha tehát még a termésátlag nem is lesz kirívóan rossz, akkor is az elmúlt évek átlagának 80 száza­léka várható búzából, a becslések szerint 3,4-3,6 millió tonna. A MOSZ állásfoglalásában ezért azt javasolja a hazai mal­moknak, hogy már közvetlenül az aratás után kezdjék felvásárol­ni a szükséges mennyiségeket. Ezzel elkerülhetik az idei márci­ushoz hasonló helyzetet, amikor ASZÁLY NYUGATON Rendkívüli aszály sújtja Európa egyes tájait az idén. Különösen a francia, német és angol gabonater­més-eredmények marad­hatnak el a korábbiaktól. A vevők elsősorban Orosz­országtól, Ukrajnától és Kazahsztántól várják, hogy enyhítsenek a szárazság okozta készlethiányokon. 70 ezer forintot meghaladó ton­nánkénti árakon vásárolhattak. „Magyarországon nagyon ne­héz hiteles adatokhoz jutni a ga­bona mennyiségéről, tehát nem állítható biztosan, hogy a legjobb stratégia a korai készletezés len­ne” - reagált erre a Világgazda­ságnak Poór Zoltán. A Pannon- mill Malomipari Zrt. elnök-vezér­igazgatója hozzátette: ha ez még jó döntésnek is tűnhetne, a hazai szereplők nincsenek abban a helyzetben, hogy hónapokra elő­re megvegyék a szükséges kész­leteket, ehhez sem a finanszíro­zási, sem a raktározási kapacitás nem áll rendelkezésre - tette hozzá Poór. Míg tehát a nagyarányú ma­lomipari felvásárlásnak és kész­letezésnek nincs realitása, még az sem biztos, hogy megérné a malmoknak így tenniük. Nem kizárt ugyanis, hogy a világpiaci árak mérséklődnek, ez pedig magával húzná a magyar felvá­sárlási árakat is. Igaz, valóban sok még a bizonytalansági té­nyező. Bár az átlagosnál szerényebb termésre kell tehát számítani, az árak így is csökkenhetnek a jövő­ben a betakarítás után - mondta el a választmányi ülésen Molnár Zsuzsa, az Agrárgazdasági Kuta­tó Intézet osztályvezető-helyette­se. Ennek legfőbb oka az, hogy Oroszország július elsejétől fel­oldja a tavaly elrendelt és a világ­piacot erőteljesen megrázó ex­porttilalmát. Az árcsökkentő ha­tást tovább erősíti, hogy a leg­újabb hírek szerint a raktáron lé­vő orosz búzakészletek mennyi­A búza ára (felvásárlási átlagár, Ft/kg) 80 69,2 i—29,0 2010. jan.-2011. ápr. VtGRAFIKA Forrás: KSH | BÚZATERMÉS (a búza betakarított területe, összes termé­se és termésátlaga Magyarországon) 2007 2008 2009 2010 Betakarított tér. (ezer hektár) 1111 1130 1146 1011 Összes termés (ezer tonna) 3987 5631 4419 3764 Termésátlag (kg/hektár) 3590 4980 3850 3720 sége jóval nagyobb, mint koráb­ban közölték, akár 18-20 millió tonna is lehet. A tavalyi aszályos évhez képest az orosz termés egyébként az idén kiemelkedő mértékben, csaknem 30 száza­lékkal nő, és elérheti az 53 millió tonnát is. A világszinten jelentős ukrán búzatermés is várhatóan 13 százalékkal nagyobb lesz, mint tavaly. 2010-ben az orosz exporttilalom bevezetése nem­csak felfelé hajtotta az árakat, ha­nem jelentős exportlehetőséget biztosított az Európai Uniónak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom