Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)
2011-06-23 / 145. szám
6 2011. JÚNIUS 24., PÉNTEK GAZDASÁG Nógrád gazdasága 2011.1. negyedévében Baráthi Ottó Nógrád megye. Megyénk gazdasága 2011. évben (is) rosszul rajtolt; az építőipar és az idegenforgalom már a startnál beragadt. A tavalyi kedvezőtlen tendenciák néhány szakágazat kivételével folytatódtak. Az ipari termelés ez év első negyedében is bővült, azonban mértéke jelentősen csökkent. A vállalkozások száma kismértékben nőtt, az aktivitás mutatója ennek ellenére alacsony szintű, a vállalkozások szerkezete nem javult. A beruházások ágazatonként erősen eltérően alakultak. Közgazdász kollégánk országos és régiós összehasonlító adatokat is tartalmazó elemzése a KSH legfrissebb forrásának felhasználásával készült * Ipar - csökkenő dinamizmus Az elmúlt év erőteljes termelés-emelkedése után 2011.1. negyedévében csökkent a növekedés mértéke: a 4 főnél többet foglalkoztató, megyei telephelyű cégek 5,8 százalékkal több termelési értéket állítottak elő az elmúlt év azonos időszakához képest. Ez alacsonyabb az észak-magyarországi régió 17; és az országos 12 százalékos átlagnál is. A megyei székhelyű, 49 fő feletti vállalkozások termelési értéke 7 százalékkal volt több mint távaly ilyenkor, országosan! 1 százalékos volt a növekedés. Az ipari termelés volumenindexének növekedési értékei alapján Nógrád a megyék rangsorának alsó harmadban szerénykedik. Megyénkben az értékesítésen belül a belföldi eladás 11, az export 13 százalékkal bővült, míg az országos 18 százalékos kivitel-növekedés, 13 százalékos hazai eladás csökkenéssel párosult. A megyei ipar 98 százalékát a feldolgozóipar' adta, ezen belül a gépipar teljesítménye 3 százalékkal nőtt. Építőipar - kevésbé építkezik A vizsgált időszakban Észak- Magyarországon - összehasonlító áron - tizedével, országosan 8,7 százalékkal csökkent az építőipari vállalkozások teljesítménye az előző év első negyedévéhez képest. A Nógrád megyei székhelyű, legalább 5 fős építőipari szervezetek termelése 4,5 százalékkal mérséklődött. Országosan az egy lakosra jutó termelés a megyei átlag 3,5-szerese (18,4 ezer forint). A megyei építőipari cégek teljesítményének 48 százalékát a speciális szaképítés, 38 százalékát az épületek kivitelezése kötötte le, legkisebb hányadát az egyéb építmények kivitelezése ágazatban könyvelték el. Az alágazatokat tekintve a lakó- és nem lakóépület építése és az épületgépészeti szerelés dominált. A megfigyelt vállalkozások 3 százalékkal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, mint az előző év első három hónapjában. Turizmus - csökkenő forgalom Nógrád kereskedelmi szálláshelyein a vendégek száma 23; a vendégéjszakáké 28 száNógrád megyei székhelyű, legalább S fős építőipari szervezetek termelése 4,5 százalékkal mérséklődött. (KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ) zalékkal volt alacsonyabb a 20101. negyedévinél. Országosan a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt csaknem 6 százalékkal bővült. Nógrád megyében a szállodákon belül a négycsillagosok a legkedveltebbek, a vendégek több mint fele itt szállt meg, ezt a kétcsillagosok követték 30 százalékos részesedéssel. A kapacitás-kihasználtságban a négy- csillagos szállodák álltak az élen 26 százalékos férőhely-kihasználtsággal. Az egy vendég- éjszakára jutó bruttó szállás- díj-bevétel 2,4 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt. A külföldi vendégek közül 432 fő érkezett az EU országaiból. Németországból jöttek a legtöbben, mintegy másfélszázan. Szlovákiából 70, Olaszországból 38 fő érkezett. Vállalkozások - alacsony aktivitás Megyénkben március 31-én 25.171 gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A bejegyzett szervezetek közel kilenctizedé vállalkozás, utóbbiak háromnegyede egyéni. Az ágazati eloszlást tekintve továbbra is a mező- gazdaság szerepe a meghatározó, 7,6 ezer vállalkozással. Ezt az ingatlanügyletek követte 1,8; a kereskedelem 1,3; valamint a tudományos és műszaki tevékenység 1,1 ezer vállalkozással. A Nógrád megyében regisztrált 22,5 ezer vállalkozás 23 százaléka társas formában került bejegyzésre. A nagyobb tőkevonzó képességgel bíró társas vállalkozások hattizedét korlátoltfelelősségű társaságként jegyezték be a cégbíróságon. Utóbbiak 24 százaléka a kereskedelemben működik. A megyében az ezer lakosra vetített vállalkozások száma 111; amely rendkívül alacsony szintű, 7-tel kevesebb a régiós és 51-gyei az országos átlagnál. Beruházások - lassú emelkedés A megyei székhelyű gazdasági szervezetek folyó áron egyötödével nagyobb beruházást valósítottak meg az előző év első negyedénél. (Országosan 4,4 százalékos volt növekedés). A nógrádi invesztíció értéke a régiós fejlesztések 7,3 százaléka. Egy lakosra 13,4 ezer forint beruházás jutott, amely a régiós átlagtól 17,9; az országostól 38,5 ezer forinttal keve- 1 sebb. A beruházások fele gép-, berendezés-, járműbeszerzés, csaknem ekkora az építéseké is. Előbbiekre több mint negyedével, utóbbiakra hatodával nagyobb összeget fordítottak, mint egy évvel korábban. A gépek, berendezések, járművek 44 százaléka importból származott, számuk kétharmadával bővült. A beruházások 13 százaléka az oktatást szolgálta,, ahol közel 30 százalékos volt a növekedés. Jelentősen visszaesett a mezőgazdasági befektetések értékösszege. * Statisztikai tájékoztató, Nógrád megye, 2011/1. http://portaLksh.hu/pis/ksh/docs /hun/xjtp/megy/lll/nogrlll.pdf Lenullázott díjú számlacsomagok A válság hatására racionalizálták az ügyfelek banki költéseiket, egy-egy kliens egyre kevesebb helyen bankói Egyre nagyobb a verseny a számlavezető ügyfelekért, így sorra indulnak a bankszámla- vezetéssel kapcsolatos akciók. A kliensek főleg a számlavezetési és az ATM-használati díjat figyelik, de sokan még mindig félnek a bankváltástól, mert attól tartanak, bonyolult procedúrának néznek elébe. Herman Bernadett A válság hatására a lakossági banki ügyfelek racionalizálták a banki költéseiket - számol be az OTP Bank és a Budapest Bank is -, ennek tudható be, hogy bár a bankkapcsolattal rendelkező ügyfelek száma nem csökkent az elmúlt években, az egyes kliensek egyre kevesebb számlát vezetnek a bankoknál. A korábban több hitelintézetben is számlát tartó ügyfelek ma jelleirizően egy-két banknál vezetnek már csak folyószámlát. Ezek után nem meglepő, hogy a hitelintézetek sorra indítják azokat az akcióikat, amelyekkel igyekeznek számlavezető ügyfeleket szerezni. Az Erste például azoknak, akik újonnan nyitnak számlát a banknál és oda utaltatják a fizetésüket, 15 ezer forintot jóváír a számlájukon, és még a közüzemi számlák díjából is átvállal 5 százalékot. Az UniCre- ditnél ingyenes számlavezetést kínálnak az új klienseknek három hónapon át, ha legalább havi 50 ezer forintos jóváírás érkezik a számlákra. A CIB-nél az ingyeVÁLASZTÁS. A bankok egyre intenzivebben versenyeznek a számlavezető ügyfelekért, egymást érik az akciók nes számlavezetés jóváírás nélkül is jár most három hónapig az új klienseknek; ha megteszik a hitelintézetet az egyes számú bankjukká - vagyis oda érkezik a jövedelmük, s a számláikat is az ottani számláról fizetik -, kilenc hónapig élvezhetik a kedvezményeket. Az Axa júliusra tervezi az akcióját, ennek során vállalatokat igyekszik majd rávenni arra, hogy dolgozóik fizetését a nála vezetett számlára utalják. Több banknál is úgy látják: nincs szükség ilyen akciókra, hiszen állandó ajánlatként szerepelnek a kínálatukban az olyan számlacsomagok, amelyeknek a számlavezetési díja nulla forint. Ez a terméktípus egyre elterjedtebb a hazai hitelintézetek körében, ami nem véletlen, hiszen az ügyfelek jellemzően a havi jellegű költségek és az ATM- használat díjai alapján választják ki a számukra megfelelő hitelintézetet - mondják az MKB Bank szakértői. A Citibanknál is úgy látják, a számlavezetési díjak a mérvadók, ha rá akarnak venni egy ügyfelet a bankváltásra, ezért a klienseknek első számú bankszámlaként saját „nullaforintos” konstrukciójukat ajánlják. A nullaforintos számlák hátránya, hogy aki nem teljesíti precízen a feltételeket, magas költségekkel szembesülhet. A Citibanknál például havonta 150 ezer forintos jóváírást várnak el az ingyenes számlavezetéshez, s ha ez nem történik meg, máris 3500 forintra ugrik a havi díj. A Raiffeisennél szerényebbek a feltételek, ott csak havi 120 ezer forintos jóváírást várnak el az ügyféltől; ha ez nem teljesül, 835 forintra ugrik a számlavezetés díja. A K&H-nál havi 150 ezres jóváírás kell az ingyenes számlavezetéshez, ha ez nincs meg, 619 forintba kerül. A nem teljesítőket büntető havi díjakért pedig már más bankoknál is meg lehet kapni ugyanezeket a szolgáltatásokat. Sok hitelintézet nem is hajlandó ilyen konstrukciókat indítani, mivel transzparensebbnek érzik, ha kiszámlázzák a költségeket, de mellőzik az apróbetűs részeket a kondíciós listán. A legtöbb banknál léteznek egyébként olyan, viszonylag alacsony díjak mellett igénybe vehető számlakonstrukciók, amelyeknél elég már a minimálbért átutalni havonta az ott vezetett számlára. A bankok ezért azt is tanácsolják, mielőtt valaki úgy dönt, hogy lecseréli meglévő szolgáltatóját, nézzen körül az adott hitelintézetben is, tud-e ajánlani valami kedvezőbbet a jelenlegi számlájánál. Több bank honlapján a döntést bankszámlaválasztó programok is segítik. Az ügyfelek zöme ennek ellenére is lusta utánanézni, melyik számlacsomagért mi jár. Csak egy kisebb, tudatosabb csoport kíséri figyelemmel saját bankjának szolgáltatási és árszínvonalát - mondják az OTP-nél. A CIB- nél az a tapasztalat, hogy a fiatalabb korosztály az, amely tudatosabban dönt a pénzügyek terén, és akár az internet segítségével is felméri a piacot, összehasonlítja az árajánlatokat. Azok közül, akik utánajárnak az ajánlatoknak, sokan szintén nem szánják rá magukat a bankváltásra, hiába találnak a meglévőnél jobb feltételeket egy másik banknál. Ennek az oka az - mondják a Raiffeisen szakértői hogy az ügyfelek úgy vétik, a váltással egy bonyolult és hosszú procedúrának néznek elébe. Valójában azonban ez ma már egyszerű folyamat, hiszen mindössze egyetlen nyomtatványt kell kitöltenie az ügyfélnek az új bankban ahhoz, hogy a régi helyről áthozza a számláját.