Nógrád Megyei Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 75-99. szám)
2011-04-23 / 94. szám
4 2011. ÁPRILIS 23., SZOMBAT KULTÚRA Együtt „Mesterek és tanítványok" Talentum: eredeti értelmezésben - mint az Idegen szavak szótárában olvasható - nagy értékű ókori görög súly- és pénzegység. Nem véletlen, hogy erről a mindennapokban oly nagy becsben tartott értékről neveztetett el a kiváló képességű, magyarul tehetséges ember. E jelzőt sokáig - és még ma is legtöbbször - az átlagon felüli intellektuális képességekkel rendelkező, a tudomány, a művészet és a sport különböző ágazatában figyelemre méltó produktumokra képes fiatalok érdemelték illetve érdemlik ki. Pedig tehetségesnek lenni, oroszlánkörmöket felmutatni más területeken, egyes szakmákban is lehet. Dicséretesen ismerte ezt fel a nógrádi pedagógiai intézet, amikor - jó példák, ösztönző pályázatok alapján - a XXIX. megyei pedagógiai napot Géniusz tehetségnappá nyilvánítva, a tehetséget fókuszba emelve meghirdette a „Mesterek és tanítványok” című képzőművészeti és szakmai bemutatót, amelyre az óvodapedagógusoktól a középiskolai tanárokig bárki jelentkezhetett, aki úgy gondolta, hogy tehetségesnek tartott tanítványával együtt képes élményt, méghozzá - éppen a közös szereplés révén különlegeset - nyújtani az érdeklődők számára. Örvendetes, hogy a felhívás szerte a megyében széles körű visszhangra talált és csaknem félszáz - huszonnyolc képző- művészeti és húsz szakmai - páros, a növendékére büszke mester és a mesterére büszke tanítvány vállalta, hogy a nyilvánosság előtt is bemutatkozik egy-egy műalkotással. Minden jelentkező automatikusan befogadtatott, a zsűri szerepét az április 20-i megnyitóval a közönség vette át, ameny- nyiben Salgótarjánban, a József már mestere is EbeczDiánának - a Somoskőújfalui Balázs Mária és Tomka István) sőt olyan eset is adódott, hogy a tanítvány (Gondos Anna Sára) a nagyapja (néhai Ivitz László) által a kisterenyei Váci Mihály Gimnáziumban alapított galériában állíthatott ki. A művészcsaládba született salgótarjáni G. Lóránt Lujza több területen (képzőművészet, tánc- és drámapedaIványi Ödön festőművésztől) sajátította el a rajzolás alapelemeit. Előfordul, hogy a mester (Füzesi Tamás) ugyancsak Salgótarjánból, továbbra is abban az intézményben tanít, ahonnan szárnyára bocsátotta növendékét, aki (dr. Füreden Balázs Gábor) viszont már főiskolai docens. A Maconkán élő Dancsó János asztalos szó szerinti mester maga is Nagy sikert arattak a különböző szakmák képviselői - az ügyeskezű cukrászok, szakácsok - is bemutatójukkal Attila Művelődési és Konferencia- központ üvegcsamokában megnézi és élvezetét leli e kiállításban. A képzőművész és szakmai párosok sorában sok érdekes kapcsolat fedezhető fel. Vannak - szép számban - olyanok, akik között nemcsak mester és tanítvány viszony van, hanem szülői is (mások mellett a szécsényi Bakos Ferenc és Bakos Tamara, - utóbbi gógia, bábművészet) is a művészettel jegyezte el magát. Fia, Gressai Ferdinánd szintén nem-' csak rajzol, fest, hanem zenél is, sőt saját műveivel illusztrált kötetét a Magvető Kiadó jelentette meg nagy sikert aratva. Különleges szituáció, ha a szintén megye- székhelyi mester (Csincsik Orsolya) a tanítvány (IványiLászló formatervező) édesapjától (néhai nemzetközi versenyt nyert annak idején. 2010-től tagja a Nemzeti Tehetségsegítő Tanácsnak. Egyik volt tanítványa, Berkes Gáboriak! 2009-ben a kanadai Calga- ryban rendezett szakmai világbajnokságon ért el kimagasló eredményt - a közelmúltban lett a „Magyar Tehetség Nagykövete”. A szécsényi Véghné Turányi Éva és tanítványa Ország Angelika speciális területen, a lótartásban és - tenyésztésben, a lovasképzésben dolgozik együtt. Több mester is foglalkozik olyan tanulókkal, akik hátrányokkal küzdenek a tanulásban, de valamilyen területen kitűnnek tehetségükkel. A kiállítás legfiatalabb résztvevője az ötéves Vavra lulika, aki Rétságról érkezett óvodai mesterével, Vinczéné Szunyogh Judittal Németh László írta a Sajkódi estékben: „A jó tanár a modem értelemben vett szenttől (s vannak ilyenek) abban különbözik, hogy ő is boldog közben. Nem a szenvedés neveli rá az örökös önmegtagadásra, a kárpótlást nem váró ajándékozás enyhe mámom vezeti végig az életen ” S, hogy mennyire igaza volt a jeles írónak, pedagógusnak, azt az egyik salgótarjáni mester, Buttyánné Tóth Ildikó - akinek biztatására és segítségével Fülöp Diána művészeti egyetemi diplomáig jutott, unokája, a pásztói Antal Sára pedig Stadler Árpád tanítványaként szerepel e kiállításon - is egyértelműen igazolta, amikor na- cionáléján Devecseri Gábor versét idézte. E sorokba foglalt tanulságot ugyanis az április 29-éig tartó bemutatón szereplők mindegyike elmondhatja magáról: „Ha csak egy szőlőszemet sikerül megörökítened, / ha egyetlen sorod is odaérez, / a feszes firtszemek fényköréhez, / vagy ha csak vágyad támad a délutáni / tóm tekintve, hozzá szót is találni, / vagy ha a szépre nézve, hozzátenni / semmit sem áhítasz, csak belemerülni/mind lelked otthonába: már nem éltél hiába. ” Csongrády Béla Balogh László PASSIÓ Tamás István költő emlékére Csak a gyökereket kellene elérned de a vers strófái már nem emelik kezed. A gyökerek már mennek érted, hogy ionokként egy új levélbe felvigyenek. Vigyétek fel kezeit, hogy hozzánk érjenek! A lelkét vigyétek fel, mely megégetett! Vigyétek fel szívedet, hogy dobogva kipattanjanak a rügyek! Vigyék fel a szemeidet, hogy a Muzsla csúcsán ébredő Napba belénevessenek! Vigyetek fel engem is, hogy szívedre tehessem kezem! Virágvasárnapi orgonaünnep Stílusosan virágvasárnap előestéjén tartották Salgótarjánban azt a hangversenyt, amelynek „ünnepeltje” a Váczi Gyula Alapfokú Oktatási Intézmény (a közbeszédben: zeneiskola) harminc évvel ezelőtt felavatott orgonája volt. Az is természetes, hogy a jubileumi koncerten az a Virágh András szólaltatta meg a szép hangú hangszert, aki az avatást követő tizenhárom évben ezen oktatta a növendékeket. megjelenteket - köztük Virág László korábbi igazgatót és Fekete Nándort, a városi tanács egykori elnökét, a zongoraberuházás támogatóját - Tóth Tibor az intézmény jelenlegi igazgatója köszöntötte. Kiemelte, hogy három évtizeddel ezelőtt rendkívül nagyjelentőségű kezdeményezésnek számított egy vidéki városba orgonát telepíteni. A „hangszerek ki- rálynőjé”-t 1981. április 6-án ünnepi hangverseny keretében adták át rendeltetésének. A műsorban fellépett a tervező, építő orgonaművész Virág Endre, a Salgótarjáni Pedagóguskórus és Szimfonikus Zenekar Virág László vezényletével. A nagy tiszteletnek örvendő muzsikust - aki JÉI annak idején komoly szerepet játszott az orgona idekerülésében - Tóth Tibor arra kérte, hogy idézze fel erre vonatkozó élményeit, emlékeit. Virág László elmondta, hogy e folyamatnak nagyon fontos, mondhatni alapvető mozzanata az volt, hogy az 1956 januárját követő hosszú időszak hányattatásai után a zeneiskola az erre a célra épített korszerű épületbe költözhetett s a hangverseny- Johann Sebastian Bach művei természetesen terme szinte kínálta annak a lehe- nem hiányozhattak Virág András Liszt-díjas or- tőségét, hogy oda orgona (is) ke- gonaművész koncertjéről rüljön. A személyi hátteret könnyű volt megtalálni, mert a Virág család hat generációjában voltak, vannak orgonisták, bátyja, Endre pedig az építésnek is specialistája volt. A gondot a költségek előteremtése okozta. Ebben találtak segítőtársra Fekete Nándorban, aki sokat tett annak érdekében, hogy megszülessen a döntés és elkezdődhessen az építés, amely két hónapot vette igénybe. Az avatóünnepségre műveket is rendeltek L Szabó Gábortól - aki a bányászhimnusz egy motívumát is beépítette szonátájába - és-Kolos Istvántól, aki versenyművet, sok ütőhangszert is igénylő szimfóniát komponált. A hangszer megléte tette lehetővé azt is, hogy 1985-ben megrendezhették az orgonistanövendékek első országos találkozóját, amelyre háromévente azóta is visszatérnek a fiatal zenészek Salgótarjánba és erősítik a város jó hírnevét. Ma már két olyan orgonaművész - Matúz Csilla és Diósi Tamás személyében - oktatja az orgonaszakosokat, akik maguk is itt sajátították el hivatásuk alapjait. Virágh András Liszt-díjas orgonamű- vész ugyancsak jó szívvel emlékezett a X nyolcvanas évek elejétől 1994-ig itt töltött éveire. Unikálisnak nevezte, hogy a tarjáni zeneiskolában egy ilyen kvalitású és értékű hangszer létezik. Műsorának első részében úgymond barokk blokkot adott elő, amelyben értelemszerűen Johann Sebastian Bach művei - köztük a hús- vétra való tekintettel a Máté-passió részlete - játszották a főszerepet. A szünet után Virágtí András Liszt Ferenc és César Franck néhány művét szólaltatta meg invenciózusan. A koncert sikeréhez Gion Zsuzsanna (mezzoszoprán) áriái is hozzájárultak. Cs.B. 13 TT EBENCSES NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Ezt a fantomképet állítottam össze a hozzám illő férjről ” Szerencsés nyertesünk: Lugosi Ilona Salgótarján, Gorkij krt. 68. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2011. április 28-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Március 15. út 12.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át.