Nógrád Megyei Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 75-99. szám)
2011-04-23 / 94. szám
2011. ÁPRILIS 23., SZOMBAT 5 KÖZÉLET Minden magyar Alkotmánya „Merjünk felelősséget vállalni egymásért és hazánkért, merjünk a jövő emberei lenni.” Az Országgyűlés közel egy éves előkészítő munka után a napokban, április 18-án fogadta el Magyarország új Alaptörvényét. Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere, országgyűlési képviselő az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság tagjaként is dolgozott az új Alaptörvényen. Véleménye szerint a nemzeti összefogással készült Húsvéti Alkotmány minden magyar Alkotmánya.- Miért volt szükség az új alkotmány megalkotására, illetve mennyi ideig tartott, hogyan zajlott az alkotmányozó munka?- Minden rendszerváltó erő egyetértett abban 1990 óta, hogy új alkotmányra van szüksége hazánknak, hiszen a régi maga is úgy aposztrofálta magát, mint ideiglenes alkotmány. Bármelyik politikai erő is volt kormányon az elmúlt évtizedekben, mind úgy gondolta, hogy új alaptörvényt kell készíteni. Ez be is bizonyosodott, például a szocialisták eltitkolt, de végül napvilágot látott tervezetével. A Fidesz pedig már húsz éve dolgozik rajta, az előző kormányzati ciklusában is konkrét előkészítő munkát folytatott. Régóta formálódik tehát az új Alkotmány, és vannak olyan tanulmányok, szellemi termékek, amelyekkel ezt bizonyítani is lehet És most elérkezett az a pillanat, amikor a kétharmados többséggel a parlamenti felhatalmazás is megszületett ahhoz, hogy végleges formájába öntsük és elfogadjuk az új Alkotmányt. A napokban elfogadott passzusok az emberek védelme érdekében születtek meg, az emberek bevonásával, nemzeti összefogással, a nemzeti értékek és érdekek mentén. Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság bő tíz hónapja jött létre, feladatunk a korábbi tapasztalatok összesítése, a nemzeti konzultációból származó információk feldolgozása, a szakmai szervezetekkel való egyeztetések lefolytatása volt Büszke vagyok arra, hogy magam is aktív részese lehettem ennek a folyamatnak. Megtiszteltetés számomra, hogy választóim jóvoltából képviselhettem őket egy olyan alkotmányozási folyamatban, amikor ki is mondjuk: merjük vállalni, hogy magyarok vagyunk. Merjünk felelősséget vállalni egymásért és hazánkért, merjünk a jövő emberei lenni. A salgótarjániakkal és környékbeliekkel, civil szervezetekkel folytatott egyeztetéseim eredményét, tapasztalataimat a Parlamentben osztottam meg képviselőtársaimmal, akik szintén járták az országot, fórumokat tartottak. Körültekintő eljárásunknak és a Nemzeti Konzultációnak köszönhetően elmondható, hogy a Húsvéti Alkotmány minden magyar Alkotmánya lett. A kérdéseinkre adott válaszokkal felszínre kerültek az emberek elvárásai, mindenki elmondhatta, mit gondol az alkotmány alapját képező témákról. Magyarország Alaptörvénye megfontolt és alapos alkotás, de a munkának ezzel nincs vége. Az előttünk álló hónapokban több mint kéttucatnyi jogszabályt kell ehhez kapcsolódva megvitatnunk, és területtől függően vagy módosítanunk, vagy az eddigit felváltó új törvényt alkotnunk.- Az ellenzék szerint Önök lesöpörték az asztalról módosító javaslataikat Az MSZP nem is vett részt sem a vitában, sem a zárószavazáson. A voksolásról az IMP is távol maradt Mi a véleménye erről? Hogyan álltak az ellenzéki javaslatokhoz?- Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottságban annak megalakulásakor még minden párt benne volt és közösen döntöttünk arról, kiktől kérjünk véleményt a készülő anyaggal kapcsolatban. Ebből következően az ellenzékhez közel álló civil szervezetek is megküldték javaslataikat számunkra, amelyeket az összegzéskor figyelembe is vettünk. Az ellenzéki pártok módosító javaslatait azért nem tudtuk teljes mértékben beépíteni az Alkotmányba, mert azok a demokratikus működést sok esetben veszélyeztették volna. Arról azonban szó sincs, hogy gondolkodás nélkül lesöpörtük őket az asztalról, hiszen azok kicsit módosult formában részét képezik az alaptörvénynek. Sőt, Ivády Gábor független országgyűlési képviselő módosító javaslatát teljes egészében elfogadta a Parlament- Ugyanakkor nemmel szavazott a kormánytöbbség a termößld és az ivóvízkészlet kizárólagos magyar tulajdonban tartását kezdeményezőjobbikos módosító javaslatra...- Az Jobbik jogi és tartalmi értelemben támogathatatlan javaslatokkal állt elő a termőföldet érintő kérdésben, ugyanis nem kevesebbre tett javaslatot, mint hogy Magyarország lépjen ki az Európai Unióból. Éz pedig egész egyszerűen vállalhatatlan. Magyarország szükségszerűen az EU tagja, és ezen a kormány nem szándéko- Ahogy parlamenti felszólalásomban is mondtam, a család erős alkotmányos védelme garancia lehet annak a folyamatnak a megállítására, amelyet Magyarország demográfiai helyzete mutat. A gyermekek számának csökkenése kétségbeejtő jövőképet fest Salgótarján térségében is. A születések száma az 1990-es évekhez képest felére csökkent, az óvodáskorú gyermekek száma városunkban tíz év alatt közel 600 fővel lett Székyné dr. Sztrémi Melinda zik változtatni. Ugyanakkor elmondható, hogy a kormányváltás óta több olyan intézkedés történt részünkről, amely azt a célt szolgálja, hogy a magyar föld maradjon nemzeti tulajdonban, nemzeti érdekkörben. A Nemzeti Konzultációban is megfogalmazódott az az igény, hogy Magyarországon a termőföld, a vízkincs és az őshonos- növény és állatfajokat védjük meg. Ezért foglaltuk bele az Alaptörvénybe ennek védelmét, amelyre alapozva a közeljövőben meg fogjuk alkotni például a termőföldről és a vízvagyonról szóló sarkalatos törvényeket.- Foglalkozik az Alkotmány a család védelmével, de végül nem került bele a szövegbe a gyermekek után járó szavazati jog. Miért döntöttek így? kevesebb. Az öregedési index, a 14 éven felüliekre jutó időskorúak aránya 1990-ben még 67 százalék volt Nógrád megyében, ez a szám mára 123 százalékos lett. Mindent meg kell tennünk tehát annak érdekében, hogy a gyermekvállalás és a gyermeknevelés kiemelt figyelmet kapjon Magyarországon. Ugyanakkor a mi vidékünkön az aránytalanságok elkerülése érdekében a gyermekek utáni szavazati jogot nem javasolták támogatni választóim. S országos viszonylatban is ez a jellemző, ez derült ki a Nemzeti Konzultációból. A parlament pedig mindenekelőtt az emberek igényeit vette figyelembe az alkotmányozás folyamatában.- Ugyanezen elv mentén, tehát az emberek véleményére építve rögzítették az Alaptörvényben a tényleges életfogytiglani büntetést és a magántulajdon védelmének kiemelt témakénti kezelését is?- így van, még egyszer hangsúlyozom, hogy ez az alkotmány a magyar emberek álláspontját tükrözi, az ő Alkotmányuk. A válaszadók 94 százalékának egyértelmű az igénye arra, hogy az életfogytiglani büntetés kiszabható legyen. Különösen nagy az elvárás egy olyan térségben erre, mint a miénk, ahol - sajnos mindannyian emlékszünk - a nyílt utcán kaszabolt le egy elkövető néhány éve két fiatalt.. Szörnyűségek történnek a szemünk láttára az országban, így nem meglepő, hogy az emberek elsöprő többsége szeretné ezt megfékezni. Él az emberekben a rend iránti vágy és azt várják el tőlünk, hogy ennek szerezzünk is érvényt Nem engedhetjük meg, hogy egy élet munkája vesszen oda, hogy virágozzon az országban a megélhetési bűnözés, hogy a dolgozó ember húzza a rövideb- bet A közbiztonság növelése érdekében teljesen új jogfilozófiai megközelítésbe helyeztük a jogos védelem és a tulajdonvédelem intézményét is. Hogy az önvédelem meddig terjedhet, arról később a Büntető Törvénykönyv módosításakor döntünk majd.- Szintén az igazságszolgáltatáshoz tartozó téma a bírói nyugdíjkorhatárleszállítása. Milyen indokok vezérelték Önöket a döntés meghozatalában?- A rendszer bevezetése az elmúlt Húsz évben már többször volt napirenden, de mint oly sok fontos dologban, ebben a témában sem sikerült végleges döntést hozni. Felkészült bírák dolgoznak ma az igazságszolgáltatásban, akik képesek lesznek az idősebb bírák helyébe lépni, ők pedig a tudásukat átadhatják a fiatalabbaknak. Az igazságszolgáltatás belső működésébe nem kívánunk beleszólni, nem áll szándékunkban „bántani” a bírákat és a bírói szervezeti struktúrát, viszont az egységes szemléletet itt is érvényesítem kívántuk. Tettük ezt a szélsőségek, aránytalanságok elkerülése érdekében.- Miért érezték szükségesnek az új alaptörvényben rögzíteni az áí lamadósságkorlátot?- Az államadósság ma az ország - és az Európai Unió - első számú ellensége. Nem juthatunk arra a sorsra, mint Írország, Görögország vagy Portugália. Felelős vezetőkként felismertük: az államPROMÓCIÓ Vodafone: szuperhálózat és mobilfizetés a Szigeten A Vodafone a tavalyi kommunikációs paradicsom után az idén digitális Kánaánt - és Tornyával jelképet - kíván teremteni a Sziget Fesztiválon A Vodafone az idei Szigeten a fesztiválok történetében először 21 mbip'sec sebességre képes mobilinternetes szupersztrádát ad az okostelefonozóknak. Ehhez felépül a villámgyors mobilinternet, s egyben a Sziget jelképe: egy többfunkciós bázisállomás és interaktív Torony. A Torony lehetőséget nyújt arra is, hogy mindenki kipróbálhassa a mobilinternetben rejlő lehetőségeket. Alig egy hónapja kezdte meg a Vodafone hálózatának modernizációját, amelynek köszönhetően 2012-re a lakosság 99%-a számára lesz elérhető a szélessávú mobilinternet.-Számunkra a jövő innovatív mobilszolgáltatásainak teszthelyszíne is a Sziget, nem véletlenül, nyertük el tavaly a szponzorálásáért a Summa Artium Díját projekt kategóriában - mondta el Beck György, a Vodafone elnök-vezérigazgatója. A tervezett újdonságok közül is kiemelkednek az NFC chippes mobilkészülékek, ezekkel a látogatók a hazai piacon elsőként tesztelhetik élesben a mobilfizetés következő generációs szolgáltatását, a Near Field Communi- cations-t. Ehhez - csakúgy, mint a tavaly bevezetett Sziget kártyánál - egy terminálra, illetve egy NFC chippel ellátott mobiltelefonra van szükség. A Vodafone áprilisban indult "Köszönet" programjával - amihez eddig már 60 000 Vodafone ügyfél csatlakozott - a hűséges Vodafone-osokat számtalan extrával kényezteti, de nem csak készülékhez kapcsolódó és a Vodafone Kedd nyújtotta kedvezményekkel, hanem exkluzív élményekkel is gazdagodhatnak, pl. Forma 1-es pilóták, ví- zilabdások vagy sztárzenekarok társaságában. így a Vodafone jóvoltából közel 50 szerencsés ügyfél próbálhatja ki elsőként hazánkban az NFC fizetést a Szigeten. Idén is lesz Percalapú Szigetjegy - mondta Tyll Attila a sajtótájékoztatón A tavalyi év sikereiből kiindul- rendszert, a belépéstől a Sziget va idén is lesz Percalapú Sziget- elhagyásáig fizet, ha mondjuk jegy, a látogató, mobiljával akti- csak kedvenc együttesének konyáivá, majd a végén leállítva a certjére kíváncsi. ■ adósság kezelése és korlátozása nem csak társadalmi- és nemzet- gazdasági érdek, de kiemelten fontos a jövő nemzedékek védelme szempontjából is. Az új Alkotmánnyal a parlament visszaállítja a gazdasági biztonságot, annak érdekében, hogy többé ne lehessen eladósítani az országot A régi Alkotmány nem védett meg minket a nemzeti vagyon elherdálásával szemben, nem védett meg bennünket az ellen, hogy a jövőnket zálogba tegyék. Ezért foglaltuk bele az Alaptörvénybe a nemzeti vagyonról és az állam- adósság még elfogadható mértékéről szóló passzusokat.- Egy egészen alapvető változást is bevezettek: az Alaptörvényben mostantól Magyarország és nem Magyar Köztársaság szerepei Miért volt szükség erre a névcserére és mennyibe kerül ez a magyar államnak?- Mindig is Magyarország volt hazánk neve. Természetesen a köztársaság, mint államforma megmarad és a köztársaság alapértékeit a kormánytöbbség elismeri. Azonban úgy gondolom, hogy ezt az ország nevében nem feltétlenül kell, hogy megjelenítsük. Bankjegyeinken is a Magyar Köztársaság szerepel, ezeket a kormány nem kívánja lecserélni. Ez a folyamat jelentős pluszköltséggel tehát nem jár.-Felmerül az a kérdés is, hogy le kelle cserélni a személyes okmányainkat a névcsere miatt?- Nem, erre sincs szükség.-A médiatörvény kapcsán az Európa Parlamentben a balliberális európai pártok sokat támadták a magyar kormányt Az új Alaptörvény megfelel az európai jogi normáknak?- Az Alkotmány az EU politikai nyilatkozatának figyelembe vételével határozza meg az alkotmányos alapjogokat, megfelel az európai alkotmányos hagyományoknak, eleget tesz minden jogállami feltételnek és megfelel az európai uniós csatlakozáskor megfogalmazott vállalásainknak. Magyarország az új alkotmány elfogadásával megerősíti elkötelezettségét a jogállam és a demokrácia értékei iránt, fenntartja a jelenlegi állam- szervezet bevált intézményeit, méltó helyen jeleníti meg az alapvető szabadságjogokat. Levonja a szükséges következtetéseket az elmúlt húsz év jogállami működésének hibáiból és a közpénzek védelméről szóló szabályozás hiányosságaiból. Mindezekkel lehetőséget teremt az ország polgárai számára a rendszerváltozás értékeinek tudatosítására, a demokráciába vetett hit megerősítésére.- Mi következik most? Említette, hogy számos törvényt kell „újraszabniuk” a közeljövőben.-Az alkotmányozással párhuzamosan folyik olyan fontos törvények vitája, mint a közoktatásé, készül az önkormányzati törvény, zajlik az egészségügyi törvény megreformálása és rendbe kell tennünk a szociális ágazatot, de vélhetően sor kerül a választójogi törvényre is. Kéttucatnyi alapvető kérdést kell tisztáznunk, megváltoztatnunk, az Alaptörvényben rögzítettek szerint alakítanunk. Át fogjuk ültetni az Alkotmányra jellemző új szemléletet a sarkalatos törvényekre, hogy azok is tükrözzék alapvető célunkat: rendet szeretnénk végre Magyarországon, s munkánkkal az embereket szolgáljuk, az ő igényeik szerint.
