Nógrád Megyei Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-09 / 33. szám

2011. FEBRUÁR 9.. SZERDA 3 ÉSZAK- ÉS KÖZÉP-NÓGBÁD Az emberiesség lángjai Salgótarján. A Magyar Vöröske­reszt életében 2011 az évfordu­lók éve. Az év első kiemelkedő eseménye: február 9. ekkor ün­nepli a Magyar Ifjúsági Vörös- kereszt megalakulásának 90. évfordulóját. Az önkéntesség évében az évforduló is ennek a tevékenységnek a jegyében zaj­lik, rendezvénysorozatunk mot­tója: „Az emberiesség lángjai. ” A programok pedig: a fiatal ön­kéntesek február 9-én szerdán városszerte 14. 00 - 16. 30-ig önkéntes munkát végeznek, ru­hát, teát osztanak, időseket láto- gatnak.Tizenhét órakor a Fő té­ren ünnepélyes keretek között emlékeznek az ifjúsági szerve­zet megalakulásáról és meg- gyűjtják az emberiesség lángját jelképező mécsest, fáklyát. Elemelte a pénztárcát Salgótarján. Egy vendég által a bárszéken, őrizetlenül hagyott pénztárcát lopta el valaki a mi­nap az egyik salgótarjáni sörö­zőben. A helyszínre érkező rendőrök az adatgyűjtés során beszerzett információk alapján rövid időn belül megállapítot­ták, hogy a buksza eltulajdoní­tásával megalapozottan gyanú­sítható egy sóshartyáni nő. A 37 éves asszonyt még az ital­boltban elfogták és a előállítot­ták a városi rendőrkapitányság­ra. Készpénz-helyettesítő fizeté­si eszközzel való visszaélés mi­att kezdeményeztek büntetőel­járást a gyanúsítottal szemben, akitől a bejelentő személyes ira­tait és bankkártyáját is lefoglal­ták. Élő zene a falusi iskoláknak LitkeCered. Zenei ismeretter­jesztő rendezvényt tartanak február 9-én szerdán 9 órától a litkei általános iskolában az AKKORD Kohász Fúvós Kis­együttes közreműködésével, va­lamint a 11.30 órától a ceredi fa­luházban. A diákok a kisegyüt­tesek zenéjéről, a fúvós hang­szerekről, az ünnepi, a szóra­koztató és az úgynevezett me­net-zenéről szerezhetnek isme­reteket, de a vadász-jeleket is bemutatják számukra. Az ese­ményt kistérségi, pályázati programja keretében a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Köz- művelődési Intézet szervezi. Múzeum oktatási-képzési szerepben A TIOP 1.2.2/09/1 számú „Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatá­si-képzési szerepének infrastrukturális erősítése”című pályázat kereté­ben nyerte el a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum azt a 30.802.334 Ft összegű pályázati támogatást, amely a múzeum infrastrukturális fej­lesztését, oktatási-képzési szerepének, iskolabaráttá válását fogja segí­teni és erősíteni.- Mit jelent a sikeres pályázat a múzeum életében? - kérdeztük Gusztinédr. ToronyiJu- ditot a múzeum igazgatóját- A pályázati kiírás célja volt, hogy a mú­zeumok múzeumpedagógiai tevékenységé- 1iez biztosítsa az infrastrukturális fejleszté­seket - kezdte a nyilatkozatát az igazgató­nő. - A múzeumpedagógia napjainkban a múzeumok felé közvetített alapvető elvárás és kötelezően ellátandó alapfeladat, amely révén a múzeumok aktívabban és hatéko­nyabban kapcsolódnak be az oktatás folya­matába. Ezzel is segítve a kulturális tudatos­ság és kifejezőkészség megszerzéséhez szükséges kompetenciák elsajátítását. A program során olyan fejlesztési elgondolás valósulhat meg, amely hosszú távra biztosít­ja az intézmény kultúraközvetítő szerepé­nek erősítését. A projekt több lehetőséget is adott a fej­lesztéshez. Ebből a szécsényi Kubinyi Fe­renc Múzeum két témát pályázott meg. Az egyik az „Oktató múzeum”, a másik a „Vir­tuális pontok az oktató múzeumhoz” című komponenst. Az „Oktató múzeum”olyan kö­zösségi tér kialakítását tűzte ki célul, ahol legalább 15 főt befogadni képes oktatóte­rem alakítható ki. Ezen kívül pihenősarok biztosítja a jelenlévő gyermekek és pedagó­gusok komfortérzetét a múzeumban. A pro­jekt jelenlegi fázisában a kastély-környezet­hez illő bútorok már megérkeztek. A múze­um könyvtártermében szeretnék kialakíta­ni azt az oktatóteret és pihenősarkot, ahol a múzeumpedagógiai foglalkozásokra vár­ják majd a gyermekeket. Itt 15 férőhelyes számítógépes munkaállomásokat alakíta­nak ki, és a számítógépekre azokat a szak­mai anyagokat töltik fel, amelyeket a muze­ológus munkatársak készítenek elő, és a múzeum kiállításaihoz, gyűjteményeihez kapcsolódnak. Ez a megfelelő technikai fel­szereltséggel bíró oktatótér lesz majd az alapja a múzeumpedagógia foglalkozások­nak. A „Virtuális pontok az oktató múze­umhoz” komponens tartalmazza azoknak informatikai pontoknak kialakítását, ame­lyek a múzeumpedagógiai szolgáltatások­hoz kapcsolódnak, és elősegítik a digitális kulturális örökséghez való hozzáférést. Fon­tosnak tartják a múzeum munkatársai az intézmény szakmai munkájának bemutatá­sát, a tudományos eredmények népszerűsí­tését annak digitalizált formájában is. A kulturális örökség megismerésére való ne­velés a múzeum és az oktatási intézmények közös feladata. Ezért is számítanak az ok­tatási intézmények részéről a pedagógus munkatársak besegítésére, mind módszer­tani szempontból, mind igények és öüetek szempontjából. Ezzel is segítve a foglalkozá­sok sikerét és hatékonyságát. A Kubinyi Fe­renc Múzeum munkatársai bíznak abban, hogy a múzeumpedagógiai órákkal az okta­tás olyan szeletét tudják majd erősíteni, amely történelmi múltunk jobb megértését teszi lehetővé, és szűkebb környezetének jobb megismerésével is hozzájárulnak a ta­nulók identitástudatának fejlesztéséhez, és megteremtve a teret és eszközöket segíte­nek a felnövekvő nemzedék alkotó energi­áinak a felszabadításában. Ezzel együtt a múzeumi környezetben megtartott órák a múzeum közösségformáló és a kulturális értékek átadásában játszott felelős szerepét is erősítik. Szenográdi Ferenc RÓLUNK SZÓL MIHALIK JÚLIA Beszélünk... Már a beszéd előtt mást se hallot­tam, mint beszédet arról, hogy mennyire nem mindegy mii beszél és hogyan teszi ezt az érintett, főleg, ha politikusról van szó. (Fel kell bizony azt jól építeni, az egyes elemeknek olyan arányával, hogy azok a hátú sosságmalmára hajtsák a vizet). Cl ceró hazájában, Itáliában nem vélet­len, hogy remek a közéletiek beszélő­kéje. (Kérdés, hogy milyen a mondó kája...? Ami Berlusconit illeti, beleza­varodott egykét közlésébe az utóbbi hetekben.) Én azt hiszem, a tehetsó ges beszélő tudja, mit akar a hallga­tóság hallani, másrészt tud olyasmit közölni, ami legalább töredék-másod­percekre elakasztja a lélegzetet, ezért legritkább, az abszolút jigyelmet ér­demli ki Számomra az volt a kérdés, hogy annyi beszélés - interjúk, parla­ment, sajtótájékoztató, stb. - után mi­ről lehet még tájékoztatni? Mert is­métlésre minek szavakat citálni, en­ne/ többet kell érjen a kimondott szó. (Dejó lenne, ha valóban többet érne!) Főleg a nagy pártokhoz legköze­lebb álló sajtóbeliek nagy várakozást sugalllak. (Valamennyi ebből vidék­re is elszivárgóit, itt azonban mint rendszerint, a mindennapi politikusi „kimitvágottéppen a másikfejéhez”- nél sokkal többről, leginkább igazi gondokról szól az étet) Igen, termé­szetesen, a miniszterelnökre oda kell, illik oda figyelni, tiszteletben tartva, hogy kiáll és elmondja, amit idősze­rűnek tart Ment tehát az előzetes „szavalás, ” míg el nem jött a nagy nap délutánja, s neküramodottamF niszterelnöki orgánum. És nem mondta el, mi a gazdasági kilábalás részletes, holtbiztos, óraműpontos­sággal működő receptje, s hogy ne­kem vagy tőlem két háznyira lakó nak ezen belül egészen pontosan me­lyik lábunkkal kell a lépéstkezdeni... Viták kereszttüzében elindított, kifor­ratlan újdonságok (például adó, nyugdíj, alkotmány, közmunka, gyer- mekgondozás, örökbefogadás) már nem és még nemállapotában lehet, szabad volna biztosat mondani? (Ráadásul abban a tudatban, hogy bármit közöl, azt ha kell, ha nem, hazugságvizsgálón mérlegeűk azok, akiknek nincs jobb dolga.) S hogy mit is akarok itt dadogni?! - Hát csak azt, hogy a bajok felem­legetése mellett volt benne jó sok ér­zelmi töltet Biztatás. Hogy csináljuk, folytas­suk. Ne adjuk fel Bizottság vizsgálja az eltűnt garancialevél ügyét Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testü- lete a Bátonyterenye és térsége szennyvízberuházás I- II üteme jogi, pénzügyi és műszaki döntéseinek felül­vizsgálata, a felmerült hiányosság tisztázása érdeké­ben vizsgáló bizottságot hoz létre. Bátoeytereeye. a vizsgáló bi­zottság feladata a beruházások teljes folyamatának, a lebonyo­lítás szabályszerűségének vizsgálata, annak megállapítá­sa érdekben, hogy a beruhá­zásban résztvevő önkormány­zatokat érte-e, és ha igen, mi­lyen nagyságrendű anyagi hát­rány. Ha ez utóbbi bebizonyo­sodna, akkor a bizottság vizs­gálná azt is, hogy a feltárt hiá­nyosságokért a kivitelezés le­bonyolításával megbízott ön­kormányzat részéről közremű­ködő személyekkel vagy az ál­tala megbízott társaságokkal szemben kezdeményezhető-e jogi és kártérítési felelősségre vonás. Mint azt Gembiczki Ferenc, bi­zottsági elnöktől megtudtuk, a vizsgáló bizottság hat főből áll: hárman jelenleg képviselők, ketten az elmúlt időszak képvi­selői voltak, illetve részt vesz a bizottság munkájában egy érin­tett település polgármestere is.- Mindkét ütem esetében a fővállalkozónak a szerződés teljesítésének biztosítékául százmilliós nagyságrendű, a vállalt jótállási idő (60 hónap) végéig érvényes bankgaranci­át kellett nyújtaniuk. A beru­házások műszaki átadását kö­vetően (I. ütem esetében. 2006. január 12., II. ütem ese­tében 2007. július 27.) a garan­ciális időszak alatt az üzemel­tető Bátonyterenye és Környé­ke Víz- és Csatornamű Kft. és tulajdonos önkormányzatok részéről folyamatos jelzések történtek a fővállalkozók felé a munkavégzés hiányosságairól, azonban ezeknek csak egy ré­sze került kijavításra. A hibák jelentős részével kapcsolatban a vállalkozók azt nyilatkozták, hogy a garanciális kötelezett­ségüknek később, de határidő­ben fognak eleget tenni. Itt jegyzem meg, hogy a polgár- mesteri hivatal 2010. áprilisi felmérése szerint a garanciális munkák összköltsége 230 mil­lió forintra tehető, aminek 85 százaléka az I. ütemre vonat­kozik. Időközben a kivitelező­vel a SZEVIÉP Zrt-vel szemben csődeljárás, majd 2010. au­gusztus 13-án felszámolási el­járás indult. A bankok megke­resését követően azonban fény derült arra, hogy az I. ütem ga­ranciális munkáinak fedezeté­re a SZEVIÉP Zrt. részéről nyújtott bankgarancia (250 millió forint) lehívására nincs lehetőség. A banki tájékozta­tás szerint az önkormányza­tunk nevére szóló bankgaran­cia nem szerepel nyilvántartá­sukban - tudatta Gembiczki Ferenc, hozzátéve: - Az előző vezetés erről megdöbbenéssel értesült és annak súlyát meg­felelően értékelve, ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen az önkormányza­ti választást megelőző napok­ban. Az üggyel kapcsolatos nyomozás jelenleg folyamat­ban van. Mindezeken túlme­nően a jelentős összegű beru­házással szemben - kívülállók részéről - mindvégig megfo­galmazódott olyan gyanú, hogy a kivitelezés a szerződé­ses ajánlathoz képest alacso­nyabb műszaki tartalommal készült el. Mint megtudtuk, a bizottság megalakulása óta számos ülést tartott, mivel több száz oldalnyi iratot kell előkeresni, átnézni. A bizottság munkája során már hat főt meghallga­tott, akik további információ­kat szolgáltattak. Még további tíz-tizenöt személy meghallga­tását tervezik. A bizottság a vizsgálat ered­ményéről összegző jelentést készít, amelyben az általa szükségesnek vélt intézkedés­ről tájékoztatja a képviselő- testületet. Az összegző jelen­tés elkészítésének határideje 2011. március 31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom