Nógrád Megyei Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-09 / 33. szám

4 2011. FEBRUÁR 9., SZERDA GAZDASÁG Mindenkinek dolgozni kell A szociális háló átalakításával, különféle juttatások csökkentésével növelnék a foglalkoztatottságot Benke Dávid - Braunmüller Lajos Orbán Viktor évértékelő beszéde után immár egyértelműnek tűnik, hogy a kormányzat a szociális háló át­alakításával kívánja növelni a foglal­koztatottságot, ám továbbra sem lehet tudni konkrétumokat. A miniszterel­nök tegnapi szavai alapján egyre való­színűbb, hogy a február végére ígért re­formcsomag egyik új eleme a rokkant­nyugdíjrendszer átalakítása lesz, azok után, hogy a közfoglalkoztatás rendsze­re január elsejétől jelentősen megválto­zott. A rokkantnyugdíj rendszerével már az előző kormány is foglalkozott. A szo­cialisták által bevezetett rehabilitációs törvény még a „rokkantosítás” előtt há­roméves rehabilitációs időt ír elő, így még nyílik esély a visszaútra, ha a be­teg állapota javul. Nemrégiben megnö­velték a rehabilitációs hozzájárulást is, amelyet a munkaadó akkor köteles fi­zetni, ha az általa foglalkoztatottak lét­száma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaké­pességű személyek létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát. Ennek hatására megnőtt a megváltozott munkaképes­ségűek kereslete a munkaerőpiacon. A rokkantnyugdíjazás hosszabb távú átalakításában a Világgazdaságnak ko­rábban nyilatkozó szakértők a képzés, átképzés fejlesztését, a jogosultságok szigorítását tartják célravezetőnek. Amit rövid távon, még az idén megte­hetne a kormány annak érdekében, hogy a rokkantak egy részét visszave­zesse a munka világába, az az, hogy stabilizálja azok a rehabilitációval fog­lalkozó nonprofit szervezetek, civil kez­deményezések finanszírozását, ame­lyek már ma is ezen fáradoznak - nyi­latkozta a Világgazdaságnak Scharle Ágota. A Budapest Szakpolitikai Elem­ző Intézet vezető kutatója hozzátette: ezek a szervezetek mindössze félmilli- árd forintból működnek, ebből évente 1-2 ezer megváltozott munkaképessé­gű embernek segítenek visszaillesz­kedni a munkába. Az állami támogatá­suk összege és feltételei évről évre vál­toznak - első lépésként nem is több for­rásra, hanem stabil és kiszámítható szerződési keretekre lenne szükség. A kapacitásaik jelentős bővítése is vi­szonylag kevés pluszforrás biztosításá­val megoldható, erre azonban 2-3 év mindenképpen szükséges, hiszen több rokkant munkavállaló rehabilitálásá­hoz nemcsak több pénz, hanem több szakember is kellene. A rokkantnyugdíj-megállapítást megelőző rehabilitációs ellátás össze­gének felülvizsgálata is járható út - utalt vissza az intézet egy korábbi ku­tatásának eredményére Scharle Ágota. Jelenleg a hároméves rehabilitációs időszakra az öregségi nyugdíjjal össze­mérhető összeg jár havonta, ami jóval vonzóbb, mint a munkanélküli-ellátás szintje. A közfoglalkoztatás januári átalakítá­sa után ezen a téren nem várható vál­tozás. Az új rendszer célja szintén a foglalkoztatottság bővítése, elsősorban a versenyszférában történő elhelyezke­dés. Ennek érdekében a közfoglalkoz­tatottat alkalmazó vállalkozó 8 hónapig a munkavállaló bruttó bérének és járu­lékainak 75 százalékát kapja támoga­tásként, ezért cserébe további négy hó­napig köteles a dolgozót ugyanezért a bérért foglalkoztatni. Az új közfoglalkoztatási törvény nem csak pozitív ösztönzőket tartal­maz: a korábbi rendelkezésre állási tá­mogatást felváltotta a szigorúbb felté­telekhez kötött bérpótló juttatás. A vál­tozatlanul 28 500 forintot kitevő össze­get csak akkor kaphatja meg valaki 2012-től, ha az előző évből 30 napnyi munkát vagy legalább hathavi képzést tud felmutatni. Nem valószínű a járulékcsökkentés Nem várható, hogy a foglalkoztatás bővülését a kormány pozitív ösz­tönzőkkel támogatná. A járulékcsökkentésnek nincs realitása - mond­ta el lapunknak az egy hónapon belül várható reformcsomaggal kap­csolatban Suppan Ger­gely, a TakarékBank elemzője. A nyugdíjjá­rulék ugyanis a jelenle­gi szinten sem fedezi a nyugdíjkiadásokat, márpedig a kettő egyen­súlyba hozását ígérte a kormány. Az egészség- ügyi alrendszerben pe­dig ugyanez a helyzet, ott is deficit van, hacsak nem vetne ki a kor­mány a nyugdíjra is tbjárulékot, de ilyen nem szerepel a tervek között. A munkahelyte­remtéshez egyaránt kell a munkakeresletet és a -kínálatot is serken­teni. Ez utóbbira az Új Széchenyi-terven belül kiemeli Suppan, hogy EU-pénzeket akar a kor­mány átpumpálni köz­munkába és a szakkép­zésbe is. A kulcskérdést abban látja, hogy a kis- és középvállalkozások versenyképességét tud­ja-e majd javítani vala­mivel a kormány, mivel ezek piachoz segítése nélkül aligha teljesül­hetnek a tervek. A fehé­rítés egy fokozatos fo­lyamat, de lassan zajlik ahhoz, hogy látványos eredményeket szüljön - szögezte le a szakértő. Az ágazatok közül reá­lisnak tartja a mezőgaz­daság és az építőipar foglalkoztatásának emelését, illetve a ked­vezményes áfakulcs ki- terjesztése jót tehetne a vendéglátóiparnak is, mint ahogyan azt a ta­valyi német példa mu­tatja. Varázslatos világ Szja. Túrabakancs, Lapunk tavaly is megjelentette azt a kiadványt, amelyben megyénk „varázsla­tos világa” mutatkozik be. A „Túrabakancs” nem csak olya­noknak szól, akik Nógrádon kí­vül élnek, hiszen valljuk be őszintén: 131 településünk van a megyében és kevesen van­nak, akik már mindenhol jár­tak. Van még mivel ismerked­nünk határainkon belül is! A kiadvány először Hollókőről ír, majd a maconkai horgászpara­dicsomról. Ez utóbbi igen közked­velt hely, rangos horgászverse­sét titok fedik. A kápolna most bú­csújáró hely, amelyet rengetegen keresnek fel. Szécsény, a fejedelemválasztó város számtalan kulturális emlé­ket rejt A Kubinyi Ferenc Múze­um, a tűztorony, a Ferences temp­lom és kolostor, a kézművesház közkedvelt látványosság ugyan­úgy, mint például a bátonyterenyei Gyürky-Solymossy kastély és (egykoron pávákkal teli) parkja. Bátonyterenye fiatal város, amely körbe van véve hegyekkel, dom­bokkal, túristautakkal. A tanuszo­da nem csak modem, de közked­velt hely is. Aki a bátonyterenyei falurészben jár, az ne felejtsen el Tudták-e, hogy Kisbágyonban Magyar-Afrika Múzeum van? És azt, hogy Szurdokpüspöki nyaran­ta Libafesztivált rendez? Drégelypalánk országszerte is­mert, s a legendás vár, amit mind- összesen 14ó-an védtek 1552. jú­liusában még mindig áll. Sóshartyán templomát és Rákóczibánya hagyományait szintén látni kell. Ez utóbbi tele­pülés jelentős bányász múlttal rendelkezik mint ahogy Bátonyterenye is. Alsópetényt egyszerűen csak a Cserhát „Kis-Svájc”-ának nevezik. Werbőczy István itt írta híres Hármaskönyvét, Andreánszky nyéknek ad otthont, ahol bizony megfordul a nemzetközi mezőny is. A víztározót jelenleg bővítik, így minden bizonnyal sokkal több szórakozási lehetőséget ad majd mint egy horgásztó vagy egyszerű kirándulóhely. Karancslapujtő a múltjára épít, hiszen az első írásos emlékek a te­lepülésről 1303-ból származnak. Rendkívüli történelmi és vallási emlék a Karancshegyi Szent Mar- git-kápolna, amelynek keletkezé­bemenni Barják Gyula képeslap­gyűjtőhöz, akinek 36000 darabos gyűjteménye igazi kuriózum. Varsány még mindig őrzi múlt­ját és ez megmutatkozik abban is, hogy népi viseletben gyakran lát­ni sétáló helybelieket Temploma a XVm. században épült, a faluköz­pontban lévő stációkat pedig nem­rég készültek. Kazár szintén egy olyan település, amely nem csak sok látnivalót, de temérdek prog­ramot is kínál. Gábor botanikus, a település egy­kori lakója pedig méltán világhírű. Romhány és Pásztó őrzi törté­nelmét Romhányban nem csak az egykori csata helyszínét érde­mes megnézni, de akad számos köztéri szobor, emlékmű is. A Pásztói romkert már-már fogalom, a gyógyhatásúvá nyilvánított strand Nógrádban az egyetlen me­leg vizű fürdő. Diósjenőn a tó és az idilli környezet pedig valóban ma­gával ragadó. rancslapujtő Vápjuk Hollókő önkormányzatok, hotelek, panziók, múzeumok, vendéglők jelentkezését! Bővebb információval szolgálnak kollégáink: T. Németh László 20/9686-161 Kis Jánosné 30/354-7736 Csörgő Balázs 20/665-2920 E-mail cím: nmedia.gratisz@axels.hu Országos terjesztésű idegenforgalmi kiadvány! Kazár

Next

/
Oldalképek
Tartalom