Nógrád Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-25 / 20. szám
2 2011. JANUÁR 25., KEDD ESZAK-NOGRAD Tehetségnap Salgótarján-Karancsság. A megyeszékhelyen, a SKÁID Arany János Tagiskola rendezett reál tehetségnapot a közelmúltban, amelyre a karancssági I. István Általános Iskola diákjai is meghívást kaptak. A meghívót a salgótarjáni intézményben működő tehetségpont vezetője, illetve a pályázat projektmenedzsere, Dudok Györgyné küldte kapcsolatfelvétel céljából, amit a tanulók szívesen fogadtak. A rendezvényen helyet kapott, a csillagászati előadáson kívül, geológiai témájú prezentáció, valamint nagy sikert aratott dr. Vida József fizika és dr. Murányi Zoltán kémia témájú kísérleti bemutatója is. Nemzetközi kapcsolatok Szécsény. A Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakközépiskola hosszú évek óta az ország több hasonló profilú iskolájával, ifjúsági szervezetével tart fenn kapcsolatot. Komoly hagyománya van a szlovákiai ipolysági, a csehországi bisztricai és a szécsényi iskola évente megrendezett hármas agrár-diáktalálkozójának. Fiikor Lajos, az intézmény igazgatója elmondta, hogy az idei találkozót a szakács és a falusi vendéglátás jegyében tartják. Ugyanis mindhárom intézményben van ilyen jellegű képzés. A hagyományokhoz híven, a diákok szakmai és kulturális találkozóját tavasszal Szécsényben tartják. A három iskola tanulói Ipolyságon a sportban mérik össze tudásukat. Többéves a lengyelországi sedziejowicei kapcsolatuk. Ez évi tavaszváró rendezvényükre meghívták a lengyel barátaikat. A németországi bajor ifjúsági szervezettel 22 éve van az iskolának együttműködése. Évente egy alkalommal közös találkozót szerveznek. Tavaly a szécsényi diákok jártak Németországban, az idén ők fogadják a német fiatalokat. A Leonardo- programnak köszönhetően évek óta a nyári szünetben hat diákjuk két hónapos szakmai gyakorlaton vesz részt a német gazdáknál. Sikeres volt a 2011-es Leo- nardo-pályázatuk is, így a nyáron ismét hat tanulójuk utazhat Németországba, a két hónapos szakmai gyakorlatra. Szenográdi Megyénkben is bemutatták az Új Széche nyi-tervet (Folytatás az 1. oldalról.) Ezt azzal támasztotta alá, hogy az uniós forrásból, illetve az állami pénzeszközök révén elérhető, mintegy kétezermilliárd forintnyi fejlesztési keret egy részére már januárban meghirdették a pályázati felhívásokat, egy újabb csomag lát napvilágot március elején, majd április közepén, végül június 15-től. Sürget az idő, hiszen amíg 2005-ben 7 és fél százalékos volt a munkanélküliségi ráta hazánkban, addig 2010-ben már elérte all százalékot. S a foglalkoztatás dinamikus bővítése az egyik legfontosabb célja a most indult Új Szé- chenyi-tervnek. Petykó Zoltán azt is elmondta, hogy az előző programidőszakban mindössze a kutatásra és fejlesztésre fordított összeg hasznosult viszonylagos hatékonysággal, de ez a terület is jócskán elmarad még az uniós átlagtól, így hát az ÚSZT második legfontosabb területe az innováció felkarolása lesz. További nehézséget jelentett az előző pályázati ciklusban az a körülmény, hogy az egyébként is fejletlen gazdasági potenciállal rendelkező területek, mint pl. Észak-Magyar- ország, vagy az Alföld nagy része, továbbra sem tudtak fölzárkózni a Nyugat-Dunántúlhoz, vagy Közép-Magyarországhoz, emiatt az olló tovább nyílt. Ma már van olyan régió, ahol a munkanélküliség eléri a 14-15 százalékot, s van olyan kistérség, ahol ez a szám 20 feletti! Az Új Széchenyi-terv prioritásai között szerepel az egészség- ügyi ipar fejlesztése, ezen belül is a gyógyszeripar, vagy a gyógyturizmus. Ugyancsak első helyen szerepel a zöldenergia- hasznosítás. A már említett foglalkoztatási és innovációs célok mellett nagy hangsúlyt kapott a közlekedésfejlesztés. A következő hónapokban új fejezetek is bekerülnek a megvalósítandó célrendszerbe, ezek, s minden más információ elérhető a www.ujszechenyiterv.gov.hu kormányzati weblapon. A nagy nemzeti programok között említette Petykó Zoltán az út- és hídépítéseket, köztük a 21-es út négysávosításának befejezését, az országos kerékpárút-hálózat további fejlesztését, így a számunkra fontos Duna menti út kiépítését, a Vásárhelyi-tervet - aktualitását mondanunk sem kell - s számos kisebb jelentőségű, de fontos fejlesztést, amely kihat az egészségügy, a sport és a tudomány területére. Dr. Kábái Anikó, a gazdaság- fejlesztési programok irányító hatóságának osztályvezetője szólt arról, hogy az első kiírás csomagjában 200 milliárd forint érhető el, amelynek több mint a fele a foglalkoztatást segítené. Újdonságként említette, hogy ráépítették a rendszerre a mikro- vállalkozások támogatását is. Ezt követően Nagy Balázs, az ESZA Nonprofit Kft. vezető munkatársa mutatott be néhány konkrét felhívást azok közül, amelyek a humánerőforrás-képzés szempontjából meghatározóak. Szoboszlai Sándor, a regionális operatív programok irányító hatóságának munkatársa regionális adatokat ismertetett. Mint mondta, az elmúlt időszakban Nógrád megye a felhasználható források alig egyötödét-egy hatodát kapta, de még beszédesebb az a szám, miszerint 1400 pályázatból 180-at nyert el. A legtöbb fejlesztés Bátonyte- renyére érkezett, ami nem véletlen, hiszen hátrányosnak minősített térségben kiemelt támogatást élveztek az ottani pályázók. Mint mondta, most a régióban 100 milliárd forint áll rendelkezésre, s ebből - újdonságként - 2 milliárd a turisztikai fejlesztési forrás. 600 millió forint jut kerékpárutak finanszírozására, s igen jelentős ősz- szeget - 14 milliárdot - fordítanak a 4-5 számjegyű utak korszerűsítésére, továbbá taszterekre, iskolafejlesztésekre, s persze város- és falurehabilitációs programokra. Dr. Nagy Szilvia, az NFÜ elnöki kabinetének főosztályvezetőhelyettese eljárásrendi kérdésekbe avatta be a hallgatóságot, majd a jelenlévők válaszoltak a felvetődött kérdésekre. Konkrét kérdések merültek fel a 21-es úttal kapcsolatban, a megújuló energiafejlesztésekről, a hátrányos helyzetű kistérségek esetleges átsorolásáról, vagy hídépítésről. Ezt már Petykó Zoltán sajtótájékoztatón mondta el újságírók előtt. Kérdésre közölte, hogy az új kormány egy minisztérium alá vonta az összes fejlesztési forrást, ezzel is a hatékony felhasználást segítendő. A kommunikációban és dizájnelemekben lényeges változás nem várható - mondta végezetül. TNL ParasztParkoló - Autózom, tehát vagyok! Önt is irritálják a mozgássérültek számára fenntartott parkolóhelyeken, a terepjárókból kinya? ParasztParkoló címen új rovatot indítunk hírportálunkon, az NPORT.hu oldalon, melynek folyamatos frissítésében nagyban számítunk olvasóink aktivitására. Elsődleges célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a parkolási és közlekedési szabályok bosszantó megsértéseire, illetve olyan szituációkra, melyek minimális odafigyeléssel elkerülhetők lettek volna. Ha szabálytalan, vagy éppen balesetveszélyes módon leparkolt autót lát bárhol a megyében, akkor fotózza le, írja meg, hogy hol sikerült lencsevégre kapni, és küldje el szerkesztőségünk e-mail címére: info@nport.hu. „Kedvcsinálónak” készítettünk néhány fotót Salgótarjánban, sajnos nem volt nehéz dolgunk a témaindítással. Természetesen amennyiben alkalmi fotósaink kérik, úgy nevüket és elérhetőségüket nem adjuk közre. Verssel, dallal tisztelegtek Szécsény. A városban 21 évvel ezelőtt, Frisch Oszkárnak a kezdeményezésére, Szécsény és térségében élő diákok, a határainkon túlról érkező magyar anyanyelvű fiatalok, versmondó és népdaléneklő versennyel tisztelegtek először a magyar kultúra napja előtt. Január 22-én, szombaton a Krúdy Gyula Városi Művelődési Központ és Könyvtár szervezésében diákok, tanárok, szülők, zsúfolásig megtöltötték a Kubinyi Ferenc Múzeum nagytermét. Csatlós Noéminak, a városi könyvtár vezetőjének üdvözlő szavait követően a jelenlévők elénekelték a Himnuszt. Stayer László, Szécsény város polgármestere beszédében előbb megköszönte a házigazdának a helyszínt, a szervezőknek, hogy 21 éve életben tartják a rendezvényt, a felkészítő tanároknak pedig az áldozatos munkát. Az ifjúsághoz szólva azt mondta, hogy ennek a napnak ők az ünnepeltjei és kitüntetettjei. - Legyetek büszkék arra, hogy a versenyen iskolátok közösségét képviselhetitek, örömet szerezhettek önmagatoknak és a közönségnek. Tarnóczi László újságíró a Magyar Rádió tudósítója megnyitóbeszédében előbb arról szólt, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a nemzeti imánk, a Himnusz című költeményét. Ezt a napot 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük. - Január 22. megünneplése jó alkalom számunkra, hogy gondolkodjunk a hazánkról, a kultúránkról, s számba vegyük azokat az alkotásokat, melyeket elődeink hoztak létre. S ezek nem csak versek, dalok, szobrok, festmények, bár - e tekintetben is van mire büszkének lennünk. A kultúra, az évezredek során egymásra rakodó tudás, művészet, tudomány, emberségünk mértéke. A kultúránk az önmagunkkal szemben támasztott felelősség és kötelezettség, amely minden nap feladatot ad számunkra - mondta. A rimóci Holecz Istvánná, népművész palóc népdalokkal köszöntötte a jeles napot, majd megtartották a versmondó- és népdaléneklő-versenyt. A szervezők mind a nyolcvan versenyzőnek emléklapot, majd könyv- jutalmakat adtak át. A helyezettek: Vers . Alsó tagozatosok: I. Csikós Ottó (Szécsényfelfalu), II. Biácsik Lili ( Rimóc ), III. Rigó Liliána (Szécsény). Felső tagozat: I. Szvorák Lilla (Fülek), II. Vizoviczki Loretta (Rimóc), III. Annus Sándor (Szécsény). Középiskolások: I. Pregi Emese (Fülek), Benko Fruzsina (Fülek), III. Kiss Petra (Szécsény). Ének Alsó tagozatosok: I. Berki Katalin (Fülek), II. Miricz Viliven (Nógrádmegyer), III. Horváth Dániel (Szécsény). Felső tagozat: I. Kiss Viktor (Nógrádsipek), II. Vaczulciak Dávid (Fülek), III. Pásztor Roland (Rimóc). Középiskolások: I. Benko Fruzsina (Fülek), II. Tóth Bernadett (Iliny). Különdíjat ajánlott fel Szécsény Város Önkormányzata, a Magyarok Világszövetsége Nógrád Megyei Szervezete, a Krúdy Gyula Városi Művelődési Központ és Könyvtár, a Kisvárosi Krónika szerkesztősége, Rimóc Község Önkormányzata, Stayer László és Jusztin Ferenc. Szenográdi Ferenc RÓLUNK SZÓL CSONGRÁDY BÉLA Könnyek és mosolyok Mondandóm szempontjából a mosolyokat kéne jobban hangsúlyozni, de időrendben haladva a könnyek voltak előbb. Amikor ugyanis Salgótarján kultúra napi ünnepségének epilógusaként felhangzott népünk ősi himnusza, a „Boldogasszony Anyánk” és elhangzottak Kölcsey Ferenc „Hymnus ”-ának ritkán idézett, közösen elimádkozott befejező sorai - „Szánd meg isten a magyart. /Kit vészek hányának, / Nyújts feléje védő kart / Tengerén kínjának... ” - a nézőtéren sokaknak elhomályosult a szemük. Aztán pedig következhetett a vas taps és a következhettek a kézszorítások, gratulációk, amelyeket jogga l kiérdemelt valamennyi szereplő, aki megjelenítette „A magyar nemzet országa” című történelmi etűdsorozatot. Mindegyikük - versmondó, színjátszó, énekes és hangszeres szólista, kórustag, néptáncos, fotós, videós, színpadmester, s mindenki más, akinek bármilyen min& ségben köze volt e műsorhoz - megérdemelné, hogy felsorol- tassék a neve, de ez több tucat embereseiében kivihetetlen. Kiemelésre kívánkozik viszont a rendező, Susán Ferenc, a társrendező, Molnár Ernő, valamint a dramaturg, Patakiné Kerner Edit és a szerkesztő Sándor Zoltán (utóbbiak előadóművészként is színpadra léptek) hosz- szú heteken át tartó munkája, amelynek érzelem- és gondolat- gazdag végeredményével szembesült a közönség. Ugyancsak megemlítendők azok a költők - Ady Endre, Babits Mihály, Fáy Ferenc, Kerényi Grácia, Kiss Jenő, Kosztolányi Dezső, Szent- mihályi Szabó Péter, Petőfi Sándor, Sajó Sándor, Vas István, Wass Albert és a már említett Kölcsey Ferenc - akiknek verseire a zenével, tánccal, filmbejátszásokkal eredeti módon, sok ötlettel, a forgószínpad „játsza- tásával” koreografált irodalmi összeállítás készült. A színpadi játék két szerző művére - Madách Imre „Csák Máté végnapjai” című drámájának és Erdős István „Vár állott, most kőhalom" című színpadi játékának egy-egy részletére - épült. Mindketten palócföldiek, a XIX. századi klasszikus az örökbecsű Tragédiával a nemzetközi hírnévig, a halhatatlanságig vitte, a ma is a nógrádi megyeszékhelyen élő és alkotó Erdős Istvánt pedig a „ 700 éves Baglyaskő vára - Salgótarján emlékév” rendezvénysorozat ihlette meg. Ez összeállítás a helyi szereplők közreműködésével volt hiteles, s egyszersmind azt is bizonyította, hogy mennyi tehetség, művészi érték lakozik az itt élőkben, az itt maradiakban (is). Az pedig, hogy a fellépők között voltak Balassagyarmatról (Csábi István személyében), Karancs- lapujtőről (a tárogatón játszó Deák Béla), Hollókőből (a Szent László Vitézeinek Társaságától) és a határon túli Losoncról (a Kármán József Színháztól) meg hívottak is, a kultúra munkásainak tágabb körű összefogását, sikeres együttműködését példázza. szálló borotvált fejű izomagyak, vagy éppen a kisautójával két helyet is elfoglaló szöszik látvá-
