Nógrád Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-25 / 20. szám

2011. JANUAR 25., KEDD 3 NOGRAD MEGYE A semmiből épített fel egy iskolát Valahol Európában Salgótarján. A Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola Szé- csényi Tagintézménye színjá­ték tanszakának növendékei a Valahol Európában című musicalt adják elő január 26- án 13 órától a salgótarjáni Jó­zsef Attila Művelődési és Kon­ferencia-központban. Rad- ványi Géza és Balázs Béla filmjének forgatókönyve alap­ján a szövegkönyvet Bőhm György, Korcsmáros György és Horváth Péter írta, rendező: Garamvölgyi Andrea. Hintók falujárásra Kazár. Két éve pályázott a helyi Tizenölet Ifjúsági Közhasznú Egyesület bringóhintók vásár­lására. Az elnyert forrásból öt ilyen járművet fognak - várha­tóan már az idén tavasszal - be­szerezni, hogy az ide látogatók újszerű módon járhassák be a falut. A bringókat várhatóan a laskafesztivál és tócsnipartin lehet majd első alkalommal igénybe venni. Szálláshelyek Romhány. Termán István polgár- mester lapunknak elmondta, hogy szálláshelyek kialakításá­ra 15 millió forintot nyert az ön- kormányzat. Ebből 15 férőhe­lyes szállást szeretnének kiala­kítani. Elektromos hiba okozhatta Salgótarján. Feltehetően az el­szívóberendezés működési hi­bája miatt hevült izzásig az alsó és felső padozat között lé­vő gerenda, illetve a padozat abban a Budapesti úti üzem­ben, amelyben szombat éjsza­ka ütött ki tűz. A salgótarjáni tűzoltóság szakemberei egy gépjárműfecskendővel érkez­tek a helyszínre és egy vízsu­gárral, illetve kéziszerszám­okkal fékezték meg a lángo­kat. Személyi sérülés nem tör­tént. A tűz mintegy tizenöt négyzetméter felületen oko­zott kárt a födémszerkezetben - tájékoztatta lapunkat Antal István, a salgótarjáni tűzoltó­ság szóvivője. Nyitott órák Bátonyterenye. Dr. Lengyeiné Imreh Erika, a város jegyzője ja­nuár 2ó-án, szerdán 8 és 12 óra között tart fogadónapot a város­házán. Balassagyarmat A hugyagi származású Meló Ferenc - kinek édesapja a ke­reszténydemokrata néze­teket valló Barankovics- párt egykori helyi vezető­je volt, úgy tűnik, erős, időtálló értékrendet, ha- zaszeretetet, kitartást ho­zott magával a meghitt családi közegből. Szinte a semmiből épített fel egy iskolát, amely ma már megkerülhetetlen Balas­sagyarmat oktatási, kul­turális és közéletében. A Szent Imre Keresztény Általános Iskola, Gimná­zium és Szakképző Iskola igazgatója január 21-én a magyar oktatás-nevelés egyik legrangosabb elis­merését, az Apáczai Cse­re János-díjat vehette át Hoffmann Rózsa oktatási államtitkártól az Iparmű­vészeti Múzeumban. Szabó A.- Mindenki tudja a városban: nagyon mélyről indult 1992-ben a keresztény iskola megszervezése. Lelakott, lepusztult épületeket vett át, ma pedig, aki belép az intéz­ménybe, rácsodálkozhat a csalá­diasságra, otthonosságra, a szép és esztétikus környezetre.- 1991-ben keresett meg Nagy Ervinné, Kovács Gábor, dr. Limbacher Gábor és Sághy Fe­renc kanonok azzal a tervvel: szervezzünk keresztény iskolát a városban. Én - mint biológia- földrajz szakos tanár - akkor a dejtári iskolát vezettem. Egy évet kértem az előkészítésre. A cé­lom az volt, hogy egy szeretettel­jes, a keresztény értékeket köz­vetíteni tudó tantestületet, s egy igazi nevelésközpontú intéz­ményt hozzak létre, valamint esztétikus környezetet teremt­sek, mely szinte marasztalja a diákot. Hiszem, hogy az esztéti­kum visszahat a tanuló lelkére. Végül sok-sok sajtóvita, hadako­zás, alaptalan vádak és gáncsos- kodás után 1992 szeptemberé­ben - az egyházi tulajdon visz- szaszerzésével - végre beindult az új iskola 194 tanulóval. 1994- ben már a Szabó Lőrinc utcai épületet is visszakapta a római katolikus egyház, s még az év­ben megkezdődött a hat évfolya­mos gimnáziumi képzés is. 2002-től a Lajtorja és a Hibó Ta­más Művészeti Iskolával bővült az oktatás, ezek hatására a kö­zépszintű művészeti képzés is megvalósult. Az OKÉV Észak­magyarországi Területi Igazga­tósága 2005-től emelt szintű érettségi vizsgaközpontnak je­lölte a Szent Imre gimnáziumot. A gyöngyösi Károly Róbert Főis­kolával kötött szerződés keretén belül 2010-től pedig felsőfokú OKJ-s képzés indult meg az in­tézményben. Az országos de­mográfiai hullám ellenére a lét­szám folyamatosan emelkedett. 452 tanulónkkal ma már el­mondhatjuk: iskolánk az északi régió legnagyobb egyházi fenn­tartású intézménye.- Milyen pedagógiai programot próbálnak megvalósítani?- Központi helyet foglal el ta­nulóink szellemi, erkölcsi, ha­zafias és vallásos nevelése. A Civitas Fortissima, az 1956-os forradalom és a Trianon-emlék- nap városi rendezvényein isko­lánk minden évben műsorral vesz részt. A nemzethez való kö­tődést erősítendő, a megszokott poszterek helyett itt Mikszáth, Madách, Németh László, Illyés Gyula képe tekint le a falakról a fiatalokra. Lencsés Zsolt freskói a keresztény értékeket sugároz­zák. Városi múzeumi sétáinkkal a gyökerekhez való kötődést kí­vánjuk megerősíteni. Kiemelt szerepet kap nálunk a művésze­ti nevelés is. A Szent Imre Uta­zó Színház és a nyári szabadté­ri színházi napok kezdenek népünnepélyszámba menni a városban és környékén, de rendszeresen szervezünk kiállí­tásokat, előadóesteket is. Saját iskolaújságunk és zárt láncú is­kolatelevíziónk van. Az erkölcsi neveléshez hozzátartozik diák­jaink karitatív munkája is: ma­gukra maradt időseknek segíte­nek, többek között ebédet hor­danak a rászorultaknak. Külö­nös figyelmet fordítunk Nógrád megye természeti viszonyainak megóvására, a környezetbarát életmódra, az egészségmegőr­zésre.- Ön igazgatói és tanári mun­kája mellett jelentős közéleti tevé­kenységet is végez.- A Nógrád Megyei Közgyű­lés tagja a humánbizottság elnö­ke, a kulturális tagozat megyei elnöke, a Nógrád Megyei Közok­tatási Közalapítvány elnöke, és a Nógrád Megye Ifjúságáért Köz- alapítvány kuratóriumi tagja va­gyok. Ez valóban sok teendőt je­lent, de próbálom úgy szervezni a dolgaimat, hogy az iskolámra mindig maradjon idő.- A miniszteri kitüntetés, a me­gyés püspöki dicséret, a Szent Gel- lért díj arany fokozata, a Pro Diocensi Vaciensi kitüntetés és az „Év pedagógusa” díj mellett ho­gyan érintette mostazApáczai-díj?- Nagyon jólesett az, hogy méltónak találtak rá azok, akik felterjesztettek. Az, hogy átve­hettem az elismerést, nagy mér­tékben köszönhető a családom­nak, és az iskolánkban tanító történelem-orosz-német szakos feleségemnek is, aki minden­ben mellettem áll. S természete­sen köszönettel tartozom a ve­lem együttműködő, a sok-sok újításra fogékony, emberséges nevelőtestületemnek is, akik nélkül szintén nem értem volna el, hogy ilyen dinamikus fejlő­désen menjen keresztül egy alig húsz éves intézmény. A megyés püspök a családról Balassagyarmat A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége ba­lassagyarmati szervezete meg­hívására Spányi Antal székesfe­hérvári megyés püspök érkezik január 28-án 18.45 órakor a vá­rosháza dísztermébe. A me­gyéspüspök „A család a boldog élet és a boldog életre nevelés színtere” címmel tart előadást. Közreműködik az Exultet együttes. Az esti szentmisét a nagytemplomban a püspök atya mutatja be. Egészségvédelemről Salgótarján. Katonámé Tórák Éva egészségtantanár „Lelki egész­ségvédelem. Lehet boldogan, egészségesen élni idős korban is!” címmel tart előadást az Egészséges Életért Klub január 25-i, keddi rendezvényén 16.30 órától a József Attila Művelődé­si és Konferencia-központban. Összejönnek Bátonyterenye. Az Art n Alkotó Társaskör tart összejövetelt az Ady Endre Művelődési Köz­pont és Könyvtárban január 28- án, pénteken 16 órától. Polgárőrök Romhány. A településen aktívan működik a polgárőrség, amely feladatainak ellátásához 4,5 millió forintot nyert. Ötéves a zászló Romhány. Sok településnek még most sincs saját címere és zász­lója, nem úgy mint Romhány­nak, ahol január 22-én ünne­pelhették a címeres zászlójuk felszentelésének ötödik évfor­dulóját. Anconai szerelmesek Salgótarján Vajda Katalin, Valló Péter és Fábri Péter Anconai szerelmesek című zenés komé­diáját mutatják be január 29- én, szombaton 18.30 órától a Jó­zsef Attila Művelődési és Kon­ferencia-központ színházter­mében. Salgótarján „Úton az árnyékvi­lágba” címmel tartanak össze­jövetelt a Bibliaklub tagjai janu­ár 27-én, csütörtökön 17 órától. A délutáni programnak a JAMKK ad otthont. A múlt vallatói SzÓCSény. A városban 2010-ben a város­mag II. rekonstrukciójához és egyéb építéshez kapcsolódva a régészek Szécsény több pontján, feltáró kutatá­sokat végeztek. A templommal szem­ben lévő Szent Erzsébet téren Zandler Krisztián, a Kubinyi Ferenc Múzeum régésze vezette a kutatómunkát. A feltárás célja az volt, hogy a XVIII. században készült, a vár- és városfala­kat, valamint az azokat övező árkokat ábrázoló metszetek alapján, a tér terüle­tén egykor keresztülhaladó török kori palánkfal nyomvonaláról, szélességéről, irányáról adatokat gyűjtsünk. A feltárás során kiderült, hogy XIX-XX. század­ban jelentős mértékű planírozásokat végeztek, melynek rétegsora mindkét feltáró árkunkban megfigyelhető volt. A tereprendezés miatt a török kori járó­szint megsemmisült. Az egyik árokban megtaláltuk a kétsoros palánk lefelé szűkülő oldalú, V keresztmetszetű ala­pozási árkait, bennük a beásott fa cölö­pök betömött negatívját. A két sorban futó cölöp közét vesszővel fonták ki és fólddél töltötték fel, ez a konstrukció al­kotta magát a palánkfalat, melyet egy belső földsánc erősített. A másik kutató­árokban XIV-XV. századi árokrészletek egy kerek alaprajzú, ívelt oldalú táro­lógödröt tártunk fel. A rekonstrukció kapcsán, a téren átvezetésre kerül a pa­lánkfal nyomvonala kertépítészeti ele­mekkel kerül majd bemutatásra - mondta Zandler Krisztián. Mordovin Maxim budapesti régész, az egykori történelmi belváros terüle­tén a Pintér-ház, a volt óvoda felújításá­hoz kapcsolódóan végzett feltárást.- A kutatások szinte kizárólag Szécsény város XVI-XVIII. századi pusztulási rétegeit érintették. Több házmaradványt is megtaláltunk, mely­nek alapján lassan kirajzolódni a terü­let - a Pintér-ház felépítését megelőző, - beépítés. Megállapíthattuk, hogy a Pintér-ház alatti pince a belváros egyik legrégebbi használatban lévő építmé­nye, melynek eredete a XVII. századig visszavezethető. Sikerült tisztázni a vá­ros déli palánkjának vonulatát, amely nem a várakozásnak megfelelően ment (egyenesen nyugati irányba), hanem egy nagyobb ívvel a Pintér-ház alatt. A megkutatott rétegből sok látványos XVI- XVIII. századi lelet is előkerült: díszedények, kályhacsempék, evőesz­közök, monogramos pecsételő - tájé­koztatta lapunkat az ásatások vezetője. F. Romhányi Beatrix budapesti régész és Majcher Tamás, a szécsényi múzeum régésze a középkori plébánia és a dél­keleti bástya területén végeztek feltá­rást. Munkájukat a városfal statikai problémái miatt nem tudták befejezni, azt csak a fal megerősítését követően folytatják. Megtalálták a bástya falai­nak egy részét. Rátaláltak a középkori város néhány telkére, gazdasági udvar maradványaira. Több „beszédes”, jól ér­tékelhető lelet került elő. Kutatták a ke­leti várfal mellett, az ahhoz csatlakozó belső sáncot, ahol palánkmaradványok kerültek elő. Valószínű, az első török megszállást követően a területen lévő épületek megsemmisültek. Az 1700-as évek elején a város ezen a részen is új­jáépült. Az ott lévő házak a múlt század közepéig fennálltak. Szenográdi Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom