Nógrád Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-07 / 5. szám

4 2011. JANUÁR 7., PÉNTEK INFORMÁCIÓK Változások 2011. január 1-jétől (III.) Sorozatunk harmadik részében az idén életbe lépő változások áttekintését folytatjuk. Otthonteremtés - részletfizetéssel 2011. január elsejétől a kormány az otthonteremtés elősegítése érdekében egy új kedvezményi szabályt épített be az illeték törvénybe. A rendelkezés alap­ján az első lakását megszerző, 35. életév­ét be nem töltött fiatal kérelmére az adó­hatóság automatikusan legfeljebb 12 ha­vi pótlékmentes részletfizetést biztosít a lakásvásárlást terhelő illeték megfizeté­sére. Eddig a kérelmező fiatalok vagyo­ni jövedelmi helyzetétől függött, hogy kaphatnak-e részletfizetést, vagyis iga­zolniuk kellett, hogy az illeték egyössze­gű megfizetése aránytalanul súlyos meg­terhelést jelent részükre. Átalakul a közfoglalkoztatás Jelentős változások lépnek életbe 2011- től a közfoglalkoztatás területén. A változások alapja egy alapvető szemlé­letváltás: a közfoglalkoztatást a kor­mány áthidaló megoldásként kezeli, amelynek igazságosan, hatékonyan és átláthatóan működőnek kell lennie. A cél, hogy olyan közfoglalkoztatási rend­szer működjön, amely nem hat az elsőd­leges munkaerőpiac ellen. Megszűnik a rendelkezésre állási tá­mogatás (RÁT) és helyette bérpótló jut­tatás (BPJ) lesz. Ennek mértéke meg­egyezik a jelenlegi RÁT összegével, az­az a mindenkori öregségi nyugdíj mini­muma, 28 500 forint. 2011-ben legalább 30 nap munkaviszonnyal kell rendel­keznie annak, aki a rákövetkező évben, 2012- ben, bármilyen ellátásban szeret­ne részesülni. Ha valakinek nincs meg a 30 nap munkaviszonya, ezt a feltételt úgy is lehet teljesíteni, hogy hat hónapig munkaerő-piaci képzésben, program­ban vesz részt. Az önkormányzatoknak a kormány le­hetőséget ad arra, hogy rendeletben sza­bályozzák a saját lakókörnyezet rendben tartási kötelezettségét, és aki a lakókör­nyezetét nem tartja rendben, az nem lesz jogosult ellátásra. Jelenleg csak a végzett­ségének megfelelő vagy annál eggyel alacsonyabb szintű munkát köteles el­vállalni a munkanélküli. Ez megválto­zik, így köteles elfogadni a munka­ügyi szervezet által felajánlottat is. Bővül a közfoglalkoztatásban résztvevő munkáltatók köre is. Ja­nuártól a cégek - ha hátrányos helyzetű munkanélkülit szeretné­nek foglalkoztatni - a vállalkozás­ban, akkor maximum 8 hónapig a bruttó bér és járulék 70 százalékát kaphatják meg támogatásként, és ez 4 hónapos foglalkoztatási kötele­zettséggel társul. A Start és a Start Extra kártyának a kedvezményeit is lehetőség lesz igénybe venni a tovább­foglalkoztatási 4 hónap alatt. Az önkor­mányzatokon kívül az egyházak, a civil- szervezetek és a kisebbségi önkor­mányzatok is lehetőségük lesz pályáz­ni a közfoglalkoztatás keretében. Az új közfoglalkoztatási program há­rom fő elemet - az országos, illetve az ön­kormányzati 6-8 órás, valamint az önkor­mányzati 4 órás rövidebb idejű közfoglal­koztatást - tartalmaz. Önkormányzati közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó dologi kiadásra is biztosítanak egy meghatáro­zott keretet. A 2011-re áthúzódó közmun­kaszerződéseket az önkormányzatok 2011. február 28-ig ezt alkalmazhatják, ezután pedig az új finanszírozási modell alapján kell szerződést kötniük. Nők után kedvezmény Január 1-jétől azok munkaadók, akik készek részmunkaidős foglalkoztatást is nyújtani a nőknek, az eddigi 27 százalékos TB-járulék helyett mindössze 20 százalé­kos járulékot kell, hogy fizessenek. Az in­tézkedés részben összefügg a gyes felté­Az első lakását megszerző, 35. életévét be nem töltött fiatal kérelmére az adóhatóság automatikusan legfeljebb 12 havi pótlékmen­tes részletfizetést biztosít a lakásvásárlást ter­helő illeték megfizetésére képünk illusztráció teleinek megváltoztatásával: a gyes ismét 3 év, és heti 30 órában munka vállalható mellette. Nyugdíjak 2011. január 1-jétől többet hoz a pos­tás, ugyanis infláció fölött, 3,8 száza­lékkal emelkednek a nyugdíjak. Ugyancsak a kormány egyik fontos és teljesített vállalása, hogy 40 év munka- viszony után minden nő nyugdíjba me­het, az erről szóló törvényt december 20-án fogadta el az Országgyűlés. Az új törvény egyszerre ismeri el a nők mun­kában és gyermeknevelésben való helytállását. Januártól az öregségi teljes nyugdíjra lesz jogosult - az életkortól függetlenül - az a nő is, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. A jogosultsági időbe beleszámít a kereső tevékenységgel járó biztosí­tási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő, valamint a gyermeknevelés­sel szerzett szolgálati idő legfel­jebb 8 évig (a terhességi-gyer­mekágyi segélyben, gyermek- gondozási díjban, gyermekgon­dozási segélyben, gyermekneve­lési támogatásban eltöltött JjJ időszak). Öt gyermek felnevelése esetén viszont egy évvel, minden további gyermek esetén pedig újabb egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken a nyug­díjjogosultság ideje. Azok az édesanyák, akiknek súlyo­san fogyatékos, vér szerinti vagy örök­be fogadott gyermekére tekintettel ápo­lási díjat állapítottak meg, elegendő a 40 év helyett 30 év jogosultsági időt igazolni. A jogosultsági időbe nem szá­mít a tanulmányi idő, a munkanélküli ellátás és a megállapodás alapján fize­tett nyugdíjjárulékot a kedvezményre való jogosultság szempontjából nem veszi figyelembe. Az érintettek 75-100 százaléka él a kedvezmény lehetőségé­vel, és nyugdíjba megy, akkor ez az el­ső évben, azaz 2011-ben 18-24 ezer nőt érinthet. Nyugdíjrendszer átalakítása A mostani és jövőbeni nyugdíjak biz­tonsága érdekében 2011-ben megkez­dődik a nyugdíjrendszer átalakítása. Megszűnik a kötelező magánnyugdíj­pénztári tagság, és ezzel együtt a kor­mány megszünteti a magánnyugdíj­pénztárakba történő átutalásokat. A munkavállaló választhat, hogy az álla­mi nyugdíjrendszer tagja lesz, vagy ön­kéntes alapon magánnyugdíj-pénztár­ba teljesít nyugdíjcélú befizetéseket. Ezeket kiegészítheti még önkéntes megtakarításokkal. Az intézkedés célja, hogy az állami nyugdíjalap 12 éve egyre növekvő hiá­nyát a kormány megszüntesse, a nyug­díjjárulékok fizetését az állami nyugdíj­alapba terelje, és így a mostani és jövő­beni nyugdíjasok nyugdíját megvédje. A nyugdíj járulékból keletkező bevételeket a kormány kizárólag két célra használja fel. Az első, hogy „nyugdíjat a nyugdíjra” elv mentén a kormány a nyugdíjjárulék származó bevételeket a nyugdíjak kifize­tésére fordítja. A másik fontos cél, hogy a kormány e bevételeket az állam, a gaz­daság, a lakosság terheinek csökkentése érdekében az elmúlt 8 évben elszaba­dult államadóság csökkentésére fordítja. Annak a munkavállalónak, aki önkéntes magánnyugdíj-pénztári tag szeretne ma­radni, 2011. január 31-ig kell nyilatkoz­nia erről és munkáltatójukat is értesíte­ni. Az állami nyugdíjrendszerbe vissza­lépők számára az állam garantálja az egyéni számlavezetést, az esetleges reál­hozam adómentességét, és a magán­nyugdíj-pénztárnál keletkezett veszteség kompenzálását. Következő lapszámunkban többek kö­zött olvashatnak a kormányhivatalok­ról, a katonák munkába lépéséről, va­lamint az adó-visszaigénylésről. Forrás: Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság A környezetvédelem behálózza társadalmunk egész tevékenységét. Zömében közvetlenül, de közvetve mindenképp. A fenntartható fejlődés, a klímaváltozás, az épített környe­zet, a vízvédelem, a hulladékgazdálkodás - csak a legnagyobb léptékű témákat említve - mind arra utal, hogy amit eddig tettünk a környezetünk védelmében, az kevés, foko­zott összefogással, együtt gondolkodással kell a jelenünket élni, a jövőt építeni ezen a téren is. Az Észak-magyarországi régió természeti értékekben gazdag, ennek ellenére vonzerejét csökkenti a számtalan környezetvédelmi probléma. Néhány ezek közül: átlag alatti szennyvízkezelés, felelőtlen szemetelés, gyenge védelme az élővizeknek, az er­dők hanyag, felelőtlen használata. Sajnos ezek megoldása sokszor a területek nem összehangolt gondolkodásával akadozik vagy megáll. Egymásról keveset tudó szervezetek, szakmai csoportok érzékenyek ezen problémákra, de hatékonyságuk javításához közvetítő szereplőre van szükség. Ezt a koordinációt vállalta föl az Észak-magyarországi Re­gionális Környezetügyi Cégcsoport, amely elhivatott az élhető környezet megvalósítása, a minőségi élet megteremtése iránt. Ezért fontos az, hogy minden szakterületen belül megtalálhatóak legyenek azok a kapcsolódási pontok, amelyek lehetővé teszik a környezetügyön belüli szoros együttműködést. F Központi helyen a Kömyezetügy az Eszak-magyarországi régióban Az Észak-magyarországi régióban salgótarjáni székhellyel működik az Észak-magyarországi Re­gionális Környezetvédelmi Központ (továbbiak­ban: központ). Sokan tudják, ismerik, sokan talán nem, de a szakma mindenképp igen! A központot a szükség hozta létre, mégpedig az a szükség, mi­szerint a régióban a környezetvédelem számos te­rületét illetően sürgős változtatásra volt igény, eh­hez viszont olyan szervezetnek kellett létrejönnie, amely szakmailag tudja koordinálni a környezet- védelem fejlődőképes jövőjét. A központ a Környe­zetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásá­val kelt életre. A benne működő szervezet elhiva­tottsága az élhető környezet megvalósítása, a mi­nőségi élet megteremtése, továbbá fő csapásként említhető a környezetvédelem integrálása és koor­dinálása. A mai napig és a jövőben is minden szak­mai törekvés erre irányul, a lépéseink bizonyíté­kaként szolgál, hogy rendszeres konzulensei va­gyunk az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek, melynek során építő véleményünknek és első osz­tályú szakmai hátterünknek köszönhetően a köz­pont eleget tett egy olyan nagyszabású megbízás­nak, mint melyben az Európa Terv (2007-2013 kö­zött) környezetvédelmi fejezetének kidolgozását vállalta az Észak-magyarországi régióra. A Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium elképze­léseinek eredményes megvalósításában is szere­pet vállaltunk „A megújuló energiáról a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, Kedvezőtlen adottságú terü­letek (KÁT) támogatása című intézkedése abszorp­ciós kapacitásának növelésére” című a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részére készülő komplex tanulmány részeként az alap- vizsgálatok elvégzésével. A Környezetvédők Háza A központ szegmensei között hangsúlyozottan szerepel a kapcsolatépítés, ezt tükrözi, hogy számos szakmai, tudományos együttműködést kötött kü­lönböző - a környezetvédelem területén elismert, kiemelkedő tevékenységet végző szervezetekkel - azzal a céllal, hogy tudásukat, elhivatottságukat egységbe kovácsolva, esetenként egymást segítve és kiegészítve léphessenek fel az Észak-magyarorszá­gi régió környezeti problémáinak megoldására, a környezeti szemléletváltás és környezettudatos ne­velés erősítésére és az alternatív energiaforrások fel­használásában rejlő lehetőségek megvalósításra. A partnerek között szerepel a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, az Észak-magyarországi Re­gionális Fejlesztési Ügynökség Kht., a Nógrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság; ez utóbbi kapcsán em­lítést érdemel számos szakértői vélemény elkészí­tése, amellyel célunk a természet károsító bűncse­lekmények megakadályozása. A központ megvalósításában a Környezetvédel­mi és Vízügyi Minisztériumon kívül két regioná­lis környezetvédelmi vállalkozás vállalt jelentős szerepet. Nevezetesen az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Egyesülés (továbbiakban: egye­sülés), valamint a Zöldvidék Kft.. Az egyesülés im­máron több mint 20 éve végzi ismert és elismert tevékenységét meghatározó módon. Az egyesülés fő törekvései között meghatározó­ként jelentkeznek a környezetvédelmi problémák megoldására, fölszámolására, csökkentésére Irá­nyuló lépések, melynek során számos, a környe­zetvédelmi munkálatok között magas szintű szak­értelmet, és kiemelkedő teljesítményt megkövete­lő projekteket vitt véghez, mely kihívások sikeres teljesítése nyomán kivívta magának országos szin­ten az elismerést. Tevékenysége alapvetően kü­lönböző ipari létesítmények bontásában jelentős, de egyre erőteljesebben bővült a különböző felszá­molások adta feladatokkal (felmérések, kárelhárí­tások stb.). Egyik legjelentősebb volumenű mun­kája a Millenáris park kármentesítési munkálata­inak ellátása. Ezen projektek nélkülözhetetlenek a civilizáció élhetőbbé tételéhez, hiszen ezen mun­kák hiánya nélkül az ország környezetvédelmi helyzete romokba heverne, egy amortizált úton indulna el. Vállalkozási tevékenységek működéséhez szük­séges környezetvédelmi engedélyek elkészítésében, szennyezett területek felszámolása során számos szakértővel, fúrócsoporttal, akkreditált laboratóri­ummal, szakcéggel működünk együtt. Tevékenysé­günk eredményességének növelése és hatékonyab­bá tétele érdekében cégünk 2003. márciusában megszerezte az ISO 9001-es minőségirányítási ta­núsítványt, amely előírásainak megfelelően egy sor vállalkozási tevékenységet lát el. (Folytatás holnapi lapszámunkban.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom