Nógrád Megyei Hírlap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-07 / 5. szám
2011. JANUÁR 7., PÉNTEK 5 ED-ELNÖKSÉG, /í Az egyik fő téma a romakérdés európai stratégia Segítik Európa legnagyobb etnikai kisebbségének beilleszkedését Megmozgatná Magyarországot a féléves soros elnökség A magyar elnökség egyik legfőbb célja, hogy érdemi, európai szintű lépéseket sikerüljön tenni a romák társadalmi beilleszkedése érdekében. Az alaphangot az Európai Bizottság adja majd meg, amely 2011. április elejére kidolgozza a tagállami romabefogadási stratégiák európai keretét. AS-összeállítás Az eredményeket a külügyminiszterekből és Európa-ügyi miniszterekből álló Általános Ügyek Tanácsa összegzi, majd az állam- és kormányfők elé terjeszti, akik várhatóan 2011 júniusában vitatják meg a keretstratégiát. A magyar elnökség célkitűzése, hogy ezen az ülésen sikerüljön elfogadni a programot, amely az egységes európai romapolitika alapköve lesz. Erre támaszkodva a jövőben a tagállamok is kidolgozzák romaintegrációs reformterveiket, így hatékonyabban használhatják fel az erre a célra szánt uniós alapokat. A magyar elnökség tevékenységének keretét a spanyol és a belga elnökség alatt a romák társadalmi befogadása és a szegénység témájában elfogadott tanácsi következtetések, valamint a szegénység elleni küzdelem jegyében a belga elnökség által megrendezett konferenciák és csúcstalálkozók - a gyermekszegénységről, az esélyegyenlőségről, a hajléktalanságról - teremtik meg. A spanyol-belga-ma- gyar trió programjában az szerepel, hogy a fennálló problémát az eddigieknél erősebb és egységesebb eszközökkel kell kezelni. Mindezeken felül az Európai Bizottság előkészítő munkáira is támaszkodhat a magyar elnökség. A bizottság még 2010. szeptember 7-én állított fel bizottsági munkacsoportot annak érdeA magyar elnökség elkészít egy programot, amely az egységes európai romapolitika alapköve lesz. Erre építhetők a romaintegrációs reformtervek kében, hogy ellenőrizni lehessen a romák társadalmi integrációjára fordítható tagállami és uniós alapok hatékony felhasználását. A munkacsoport 2010 decemberére készítette el első jelentését. Emellett több bizottsági dokumentum és tanácsi következteEURÓPÁBAN 10-12 MILLIÓ roma él, így a roma a kontinens legnagyobb etnikai kisebbsége. A legnagyobb létszámban Romániában, Bulgáriában, Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Görögországban találhatók. A ROMÁK HELYZETÉT a még mindig fennálló diszkrimináció, társadalmi és gyakran gazdasági kirekesztés jellemtés is foglalkozik a romák és a szegények helyzetének európai kezelésével. Idetartozik a foglalkoztatási és szociális miniszterek 2009. június 8-9-i ülésén elfogadott, Romák társadalmi befogadása című záródokumentum, amely meghatározza a romák társadalmi befogadásának zi: az Európai Bizottság adatai szerint körükben magas a szegénység és a munkanélküliség kockázata, valamint sztereotípiák és előítéletek élnek velük szemben. Európában a lakosság 16 százaléka él szegénységben, és minden ötödik gyermek a szegénységi küszöb alatt él. A FRANCIAORSZÁGI kítolonCO- lások miatt 2010 nyarán kialakult válsághelyzet bizonyítíz közös alapelvét. Emellett a 2010. január 1-jén kezdődött spanyol-belga-magyar trióelnökség is közös nyilatkozatban - 2010. április 8-9-én, Córdobában - rögzítette az intézkedésekre vonatkozó terveit. Az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezése a „Szegénység elleni tóttá, hogy a romaintegráció nemcsak Kelet-Európa feladata, hanem az európai intézmények és a tagállamok közös felelőssége. Magyarország támogatja az Európai Bizottság kezdeményezését, hogy az erre a célra szánt uniós források köny- nyebben hozzáférhetők legyenek, ezzel egy időben szorgalmazza az ellenőrzések megerősítését. európai platform” létrehozása, a 2010. december 6-i foglalkoztatási és szociális tanácson pedig a tagállamok egységes nyilatkozatot adtak ki a jövő feladatairól. Utóbbi platform foglalkozik a gyermekszegénység kérdésével és a marginalizált csoportok, így a romák beilleszkedésével is. A magyar elnökség arra törekszik, hogy integrációjuk a többségi társadalomba valamennyi érintett szakpolitika célja legyen. Fontos lehet ebben az Európa 2020 stratégia szociális pillére, amelyen belül a szegénység elleni küzdelem növelése, az iskolából kimaradók számának csökkentése, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának és a foglalkoztatásának a növelése a cél. A szegénység elleni küzdelem területén Magyarország különösen figyelni kíván a gyermekszegénység csökkentésére. Szegénységben, munka nélkül, előítéletektől sújtottan Az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként Magyarország támogatja a kulturális sokszínűség megőrzését. Ennek kulcsát az aktív polgárság! vagyis a civilszervezetek és az önkéntesség ösztönzésében látja - már csak azért is, mert a magyar elnökséggel egy időben indult az önkéntesség európai éve is. ■ A kulturális sokszínűség megőrzésében az aktív polgárságra és a civilekre is számítanak. i Az elnökség létrehozta a www.onkentesseg2011.hu oldalt, és anyagilag is, összesen mintegy 800 ezer euróval támogatja az aktív polgárokat. A magyar Külügyminisztérium például 130 millió forintot fordít a civilszervezetek számára kiírandó pályázatokra, és további 22 millió forintot különített el az áprilisra tervezett konferenciára. Ennek c,Ólja, hogy az önkéntes és civil munka előnyei az üzleti és a politikai szféra számára is láthatóvá váljanak. Az elnökségi költségvetésből további 70 millió forintot szánnak a június elején megrendezendő önkéntesség hetének programjaira. A bizottság összesen 180 ezer eurót költ pályázatokra és 30 millió forintnak megfelelő eurót egyéb rendezvényekre. • ■ ■ Az önkéntesség európai éve is 2011. A Millenárison várja a bizottság az aktivistákat. Az önkéntesség európai éve jegyében az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete is új profillal bővül. Új székhelyén, a budai Millenáris Parkban helyet és infrastruktúrát kínál mindazon szervezeteknek, amelyek aktivitásukkal az európai közösséget kívánják támogatni. ■ A magyar elnökség arcai Budapest A két szóvivőt az EU-intézményekből „kölcsönözték ki” Emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank A derűs, csinos, kiegyensúlyozott hölgyet jól ismeri az ország - a képernyőről mint a Magyar Televízió Eiíradójának szerkesztő-műsorvezetőjét. Bakos Piroska 2011 első fél évében új szerepben mutatkozik be, a magyar EÜ-elnökség hazai szóvivője és a kulturális kísérőrendezvények háziasszonya lesz. A soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceumban végezte a középiskolát, majd 2000-ben a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett bölcsészdiplomát. Számos külföldi tanulmányi és újságírói ösztöndíjat nyert, így került többek között a német közszolgálati televízió, a ZDF híradójának szerkesztőségébe, valamint a SAT1 közéleti magazinjához. Ezáltal megtapasztalhatta a szellemi gazdagodásnak azt a lehetőségét, amelyet más országok, kultúrák és hagyományok megismerése kínál egy fiatal értelmiséginek. „Európa számomra elsősorban lehetőséget jelent” - mondja. Úgy véli, hogy Magyarország uniós csatlakozása nyomán az utazás, a külföldön folytatott tanulmányok már nem csak szerencsés keveseknek elérhető célok lehetnek. Ennél is fontosabb, hogy az EU- tagság minden tagállam, így Magyarország számára is komoly érdekérvényesítési lehetőséget kí■ A jogász Polner Gergely 2005 óta az EP munkatársa, 2010- töl a londoni tájékoztatási iroda közönségkapcsolati vezetője ■ A közgazdász Hajdú Márton az Európai Bizottság versenyképességi főigazgatóságán dolgozik Brüsszelben nál, ez közvetve minden polgára számára előnyös lehet „A kedvező lehetőségeket fel kell ismerni és okosan ki is kell használni. Komoly feladatokat ró ez a politikusokra éppúgy, mint minden egyes emberre. Felelősséggel tartozunk egymásnak és a következő generációnak azért, hogy jól éljünk a lehetőségeinkkel. Szóvivőként arra törekszem, hogy a magyar polgárok minél többet tudjanak meg a mindennapjaikat befolyásoló vitákról és döntésekről, ugyanakkor megértsék azt is, hogy a közösség tagjaként kötelezettségek, terhek is hárulnak ránk.” Azt vallja: a pontos és hiteles tájékoztatás révén szolgálhatja legjobban ezt az ügyet. A jó háziasszony kedves és határozott, mindkét tulajdonságra szüksége van, hogy vendégei jól érezzék magukat. A magas szintű politikai eseményeket kísérő kulturális programok és a különféle lakossági rendezvények háziasszonyaként Bakos Piroska erre törekszik majd. Komolyan és optimistán tekint megbízatására, de bizakodó az ország és saját jövőjét illetően is. Ezt bizonyítja az is, hogy - fiatal házasként - a közeljövő feladatai között tartja számon a gyermek- vállalást is. ■ A Magyar Nemzeti Bank január 6-án emlékérme kibocsátásával állít emléket a magyar EU- elnökségnek. Az ezüstből vert, 3000 forint névértékű érmék átmérője 30 milliméter, súlyuk 10 gramm. A tervek szerint legfeljebb 8000 darabot készítenek belőlük, és januártól lehet őket előjegyezni. A Rónay Atilla iparművész által tervezett érme előlapja a magyar államot szimbolizálja a címerrel és a felül elhelyezett gyár Köztársaság felirattal. A hátlap az uniós elnökség jelképeit és a magyar állam előtt álló feladatokat mutatja. A Parlament épülete a ma gyár nép által demokratikusan megválasztott képviselő-testület szimbólumaként jelenik meg az érmén, felette az uniót jelképező tizenkét csillaggal és a magyar elnökség lógójával. Az érme mindkét oldalán három sáv látható, ezek a magyar nemzeti lobogó három színének felelnek meg. A piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt fejezi ki; ez az a három szimbólum, amely az érme tervezője szerint a magyar elnökséget is jellemzi. ■ A magyar elnökség tiszteletére óriási vázát készített a Herendi Porcelángyár. A tagállamokat jelképező idézetek mellett az EU-csatlakozás küszöbén álló Horvátország himnuszának néhány strófája is megtalálható rajta Az összeállítás a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával készült
