Nógrád Megyei Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 228-252. szám)

2010-10-01 / 228. szám

L NOGRAD MEGYE 2010. OKTÓBER 1., PÉNTEK A legfontosabb, hogy a város megtartotta működőképességét, ellentétben azokkal a szocialista kijelentésekkel, amelyek szerint Salgótarján csődhelyzetben van - mondta egyebek mellett Eötvös Mihály, Salgótarján alpolgármestere, amikor arra kértük, értékelje a legutóbbi önkormányzati választások óta eltelt időszakot. Az alpolgármester úgy fogalmazott: a kormányzati megszorítások ellenére több jelentős beruházás is történt a városban, sőt, az önkormányzat vagyona jelentős nagyságrendben emelkedett. Minden eszközzel támogatta a belváros fejlődését interjú „Egyéni képviselőként még többet tehetek a körzetben élőkért” Hegedűs Salgótarján. - A 2006-os választáson a Magyar Demokrata Fórum (MDF) színe­iben indult, így lett alpolgármester is. Mi az oka, hogy most a Fidesz-KDNP tá­mogatásával indul egyéni képviselője­löltként a helyhatósági választásokon? 2006-ban az MDF és a Százszorszebb Salgótarjánért Lokálpat­rióta Egyesület színeiben kerültem be az önkormányzatba - kezdte Eötvös Mihály alpolgármester. - Az önkormányzati vá­lasztások után a Fidesz-KDNP frakció­val együttműködési megállapodást kö­töttünk, ezt követően a közgyűlés alpol­gármesterré választott. A 2010-es parla­menti választásokon MDF-es országgyű­lési képviselőnek indultam, de mivel a párt irányvonalával nem értettem egyet, ezért visszaléptem a képviselő-jelöltség­től, ezzel egyidejűleg kiléptem az MDF- ből is. Az idei önkormányzati választá­son a polgármester felkérésére vállaltam a belvárosban történő indulást, amelyre azért mondtam igent, mert a Fidesz- KDNP értékrendje közel áll hozzám.- Hogyan értékeli az elmúlt négy évet?- Amikor 2006-ban alpolgármesterré választottak, a civil szervezetekkel való kapcsolattartást és a szociális ügyeket kaptam feladatul, később ez kiegészült az önkormányzati cégekkel. Ennek kereté­ben 2007 júniusában Salgótarján köz­gyűlése elfogadta előterjesztésemben a Civil Koncepciót, amely a város civil szer­vezeteinek komoly, új lehetőséget adott. Ilyen például, hogy a Civil Kerekasztal az önkormányzat bizottságaiba tanácskozá­si joggal tagokat delegálhatott Az önkor­mányzat együttműködési megállapodást kötött a Civil Kerékasztallal, ebben az év­ben irodát is biztosított számukra, a köz­gyűlés pedig „Salgótarján Civil Társadal­máért” díjat alapított A szociális terüle­ten előterjesztésemben fogadta el az ön- kormányzat a közfoglalkoztatási terve­ket, ennek keretében évente hat-hétszáz embert foglalkoztatunk közcélú munkás­ként Ez év januárjában elfogadtuk a szo­ciális szolgáltatás-tervezési koncepciót, amelynek lényege a szociális törvényben megfogalmazott feladatok önkormányza­ti végrehajtása.- Mit tart gazdasági területen a legna­gyobb eredménynek?- A legfontosabb, hogy a város meg­őrizte működőképességét, ellentétben azokkal a szocialista kijelentésekkel, amelyek szerint Salgótarján csődhely­zetben van. Ennek illusztrálására mon­danék néhány adatot: Salgótarján ön- kormányzata 2006-ban 1,8 milliárd fo­rintos hitelállománnyal rendelkezett, 2009 végén ez a hitelállomány csak kétmilliárd forintra emelkedett. Több alkalommal elmondták ellenzéki kép­viselők, hogy Salgótarjánban nem tör­téntek beruházások: ezeket megcáfo­lom. 2007 és 2009 között az önkor­mányzat felhalmozási célú kiadásai 2,9 milliárd forintot tettek ki, a felhalmozá­si kiadások és bevételek különbözete több mint 1,9 milliárd forint, ez pedig azt mutatja, hogy Salgótarján önkor­mányzatának vagyona jelentős mérték­Eötvös Mihály ben növekedett. A működésről szólva el kell mondani, hogy az elmúlt évek kor­mányzati megszorításai nagymérték­ben sújtották az önkormányzatokat, er­re a legjobb példa, hogy az oktatás fi­nanszírozásánál 2007-ben áttértek a fejkvóta rendszerről a teljesítmény-fi­nanszírozásra, ez Salgótarján önkor­mányzata esetében mintegy hétszáz­millió forintos alulfinanszírozást jelen­tett. Ennek ellenére nálunk sikerült az oktatási rendszer jó színvonalát meg­őrizni, és nem zártunk be óvodákat, is­kolákat sem. A közgyűlés 2008-ban el­fogadta a bérlakás koncepciót, amelyet a Salgó-Vagyon Kft. ügyvezetőjével kö­zösen nyújtottunk be: lényege, hogy az 1300 önkormányzati lakásból hatszáz lakást szeretnénk önkormányzati tu­lajdonban megtartani, a lepusztult, em­beri lakhatásra alkalmatlan kolóniala­kásokat pedig le kell bontatni. Az el­múlt években ennek már érvényt is szereztünk, lebontattuk a Hősök útján, a Zagyvarakodón a rossz minőségű la­kásokat, illetve a Bajcsy-Zsilinszky úton most van folyamatban ezek elbontása. 2006-ban az önkormányzati választá­sokon programom központjába helyez­tem Salgótarjánban a térfigyelő kame­rarendszer kialakítását, amely huszon­ötmillió forint pályázati összeggel meg is valósult. Olyan térfigyelő rendszert alakítottunk ki, amely nagymértékben hozzájárul a belváros közbiztonságá­hoz. 2009 augusztusában Salgótarján önkormányzata belépett a helyi Turisz­tikai Desztináció Menedzsment Egye­sületbe, amely 2009 szeptemberében működési célú pályázatot nyújtott be, és nyert huszonnégymillió forintot. Ez nagymértékben hozzájárul Salgótarján turisztikai fejlesztéséhez. Fontosnak tartom még a Novohrád-Nógrád Geopark Kft. megalakítását, valamint az Európai és a Globális Geopark Háló­zathoz történt csatlakozásunkat.- Mi indítja arra, hogy a belvárosban egyéni képviselőjelöltként induljon?- Az elmúlt ciklusban listáról kerül­tem be a közgyűlésbe. Több mint har­minc éve a belvárosban lakom, sokan megkerestek az elmúlt időszakban ügyes-bajos problémáikkal, amelyek­ben lehetőségeim szerint segítséget nyújtottam. Több komoly beruházás is történt a belvárosban, ezekből néhány jelentősebb: a Pécskő út felújítása hat­vanhatmillió forintért, 51,5 millió forint­ba került a Hunyadi körút felújítása, tíz­millió forint a Bolyai János Gimnázium nyílászáróinak cseréje, és több mint har­mincegymillió forintot fizettünk ki a ré­gi temető úthálózatának és csapadék- víz-elevezetésének korszerűsítésére. Felújítottuk az Arany János úti játszóte­ret 3,5 millió forintért, a Kistarján úti támfal lépcsőt nyolcmillió forintért Sike­rült elérnem, hogy a Kistarján úti parko­lási gondok mérséklődjenek: eddig 9 és 17 óra között nem lehetett megállni. A la­kók jogosan voltak felháborodva, hogy nem tudnak lakóhelyükön parkolni. Hosszas egyeztetés után sikerült elérni, a „Megállni tilos!” tábla hatálya 9-től 15 óráig legyen érvényben, így a munkából hazatérők már a büntetés veszélye nél­kül parkolhatnak. A közcélú munkások­kal lefestettem a körzet összes korlátját, és még az idén elkészül a Pécskő út sar­kán az új játszótér tizenkétmillió forin­tért. Azt hiszem, a felsoroltak jól példáz­zák: bár nem voltam egyéni képviselő, közreműködésemmel, javaslataimmal, a rendelkezésemre álló eszközökkel pró­báltam a körzet fejlesztését előrevinni, tá­mogatni. Úgy gondolom, hogy egyéni képviselőként még többet tehetek azért, hogy az itt lakók elégedettek legyenek, jól érezzék magukat a belvárosban - zár­ta szavait Eötvös Mihály alpolgármester. Narancsszínű családi nap Pásztón A siker nem a véletlen műve! A „Mátra nyugati ka­pujának” becézett Pász- tón az itt élő családok szép számmal keresték fel az immár hagyomá­nyos Polgári Nap ese­ménysorozatát, ahol a há­zigazda szerepét dr. Gajdics Gábor polgármes­terjelölt vállalta magára. A kora délelőtti órákban a Dózsa iskola tornater­me látta vendégül a lab­darúgást kedvelő amatőr csapatokat, akik a profi­kat megszégyenítő maga­biztossággal verték la­posra a Fidesz-színekben kiálló politikusokat. A csapatkapitány, Becsó Károly mosolyogva jegyezte meg az ünnepélyes eredményhirdetést követően, hogy ezen a szomba­ton a részvétel volt a fontos, de a következő vasárnap már a győzelem a legfőbb célja Pász­tón is a narancsmezeseknek. Az elsősorban férfisportot je­lentő foci után az anyukák és a gyermekek vehették birtokba a művelődési ház nagytermét és előcsarnokát, ahol gyermekszín­ház, bohócparádé, arcfestés, trambulin és egy valódi kézművesműhely fogadta őket. A legkisebbek azért mégiscsak a teremnyi játszóháznak örültek a legjobban, ahol a mókás fel­adatok és érdekes rejtvények megoldása után ajándékok, vala­mint csokihalmok talál­tak hozzáértő gazdára. A gyorsan pergő vidám órák után a felnőttek a he­lyi ifjúsági klubba húzód­tak be, ahol a FIDESZ- KDNP képviselő-jelöltjeit és polgármester jelöltjét vonták „kínpadra”. Dr. Gajdics Gábor és csapata keményen állta a kérdé­sek özönét, amelyek első­sorban a nehéz gazdasági helyzetben lévő és ko­moly munkanélküliség­gel küszködő város jövő­jéről faggatták a kor­mányzati oldalt képvise­lő politikusokat. Győri Mátyás, a mátraszőlősi klaszterhez is. Életutam minden VIPKER Kft. ügyvezetője va- szakaszában közösségi szerep- gyök. Vállalkozásom az elmúlt lóként éltem. Voltam a települé- húsz évben folyamatos fejlesztések révén fejlő­dött. Működtetéséhez nagyon sok kapcsolati tőkével rendelkezem. Az eltelt időszak szorgal­mas, kemény, kitartó munka eredménye. Megyei szinten is so­kan ismernek a gazda- Győri Mátyás A Pásztói Vállalkozók sági és a közéleti terület- Kubja oszlopos tagjaként ről, hiszen aktívan részt veszek a „Pásztó Pláza” rendezvény településünk életében, gazdasá- egyik főszervezője voltam, gi fórumokon, emellett csatla- A Nógrád Megyei Kereskedel- koztam a Wamsler SE által kéz- mi és Iparkamara pásztói cso- deményezett gazdasági portjában több, mint tizenhat sen onKormanyzau Kép­viselő is. Három évvel ezelőtt aktívan részt vettem, se­gítettem a Mátra-Szőlő- sért Egyesület megalaku­lásában. Az utóbbi idő­ben a településen kívül is több feladatot vállaltam. éve dolgozom. A kamara elnök­ségi tagja, az etikai bizottság el­nöke vagyok, s tagja lettem az országos etikai bizottságnak is. Szerepvállalásaim egyik fő moz­gatója, hogy a településünkben rejlő gazdasági lehetőségeket ki­aknázzam, s minél több munka­hely teremtésében működjek közre. Ezért is vállaltam többek felkérésére, hogy Mátraszőlős polgármester-jelöltjeként indul­jak az október 3-i választáson. Vallom: a siker nem a véletlen műve, hanem az elejétől fogva tisztességes, kitartó, megbízha­tó munka eredménye. Én erre kérem a választópolgárok felha­talmazását!

Next

/
Oldalképek
Tartalom