Nógrád Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 177-201. szám)
2010-08-14 / 188. szám
4 2010. AUGUSZTUS 14., SZOMBAT KULTÚRA A fő szervezők egyike, Kovács Bodor Sándor nem sokat pihenhetett, hiszen alighogy elutaztak az idén első ízben megrendezett művészeti fesztivál, a Rónai anziksz külföldi vendégei, máris kaput nyitott a Rónartnak nevezett művésztelep, amely viszont már a harmadik nyáron talált otthonra Salgótarján kivételesen szép fekvésű rónafalui városrészében. A művészeti vezető ezúttal is Bakos Ferenc volt, a középkorúakat az ötvenéves Gelencsér János képviselte, hét további résztvevő - Bakos Tamara, Farkas Kontra Máté, Gábor Balázs, Kai Pataki, Kusnyár Evelin és Tar Róbert - viszont a fiatal nógrádi alkotók sorából került ki. ..Reflex”-ek a harmadik Rónarton Hetvenöt éves lenne Arra a kérdésre, hogy mennyiben különbözött az idei Rónart az előző kettőtől, a házigazda Kovács Bodor Sándor - és felesége - a rutinosabb, gördülékenyebb szervezést, a komfortosabb munkafeltételeket, a kialakultabb munkarendet említette. Ezúttal talán még nagyobb hangsúlyt kapott a munka, még a szabadidő egy részét is ennek rendelték alá. Esténként ki-ki bemutatta a munkásságát reprezentáló szerkesztett anyagokat, amelyeket aktív véleménycsere kísért. Egy gombázással összekötött rónabányai és szilváskői gyalogostúra színesítette a programot, amelynek tartalmi specialitása Bakos Ferenc ötletéből származott A szécsényi művész ez évben a „ref- lex”-et tekintette olyan hívószónak, amelyre felfűzhetők a Rónarton készült alkotások. Annál is inkább alkalmas volt a reflex erre a szerepre, mert több értelmezése lehetséges. Az alkotás eleve reflexív folyamat, azaz jelzése valamilyen érzésnek, gondolatnak. De jelenti, jelentheti azt a hatást is, amelyet a környezet, az adott közeg gyakorol a művészre. S végül a saját munkákra és mások műveire való reflektálás, az alkotó önmagához és a másik emberhez való viszonyulása is benne foglaltatik e szó jelentéstartományában. Bakos Ferenc szerint a művésztelep tevékenységében a reflex minden variánsa érvényre jutott, tetten érhető volt A fiatal alkotók - akik a célkitűzéseknek megfelelően többségben voltak a telepen - ugyanis felettébb nyitottak, szeretnek fékek, kötöttségek nélkül reflektálni a valóságra, szívesen nézik mások szemével is önmagukat Ez a szemlélet nyomta rá a bélyegét a Rónafaluban eltöltött napokra. A résztvevők rendkívül kreatívak voltak s nemcsak témáikra, kifejezésmódjukra találtak rá, hanem egymásra is. Sokat dolgoztak, de legalább annyit beszélgettek, vitáztak is, szívesen voltak együtt, élvezték egymás társaságát, tanultak egymástól. Persze nem volt idegen tőlük a zene, a szórakozás sem, alkalmasint még a parázson is átmentek... A műhelylátogatás azt mutatta, hogy Bakos Ferenc ez alkalommal is a rá jellemző stílusban, igényes, elmélyült festményekkel öregbítette szakmai hírnevét Kovács Bodor Sándor leegyszerűsített fotókompozíciói elsősorban egy elhagyott pajta fény-árnyjá- tékára épültek. A Bécs mellett élő, salgótarjáni felmenőkkel rendelkező Kai Pataki ugyancsak fényképezőgéppel a kezében örökítette meg élményeit Gelencsér János a megszokottnál jóval kisebb, szinte miniatürizált méretben járta be aprólékos labirintusait. Bakos Tamara változó színvilágban (is), meditatívabb formában reprodukálta lelki világát, Gábor Balázs - Bakos Ferenc tanítványa - tovább folytatta egyéniesített „anyagkísérleteit”. A balassagyarmati Farkas Kontra Máté - nem mellesleg Farkas András festőművész unokája - bátran applikált festményeibe idegen tárgyakat, szögeket, autóroncs-részeket is. A szintén Balassagyarmatról érkezett Kusnyár Evelin - aki híve a digitális technikának is - a színek, a felületek találkozása jegyében „hozta össze” képeit. Tar Róbertre befelé fordulása ezúttal is meghökkentő aszkétizmusban öltött testet. A művésztelep „összproduktumát” a nyílt napra eljött érdeklődők ott helyben már láthatták, az őszi salgótarjáni bemutatón pedig az úgynevezett nagyközönség is megismerkedhet az alkotásokkal. A Rónart szervezői ezúton is köszönik Salgótarján Város Önkormányzatának, Nógrád Megye Közgyűlésének és a Magyar Telekom Nyrt.-nek az erkölcsi és anyagi támogatást, amely lehetővé tette, hogy a 2008-ban útjára indított kezdeményezés immár harmadik stációjához érkezhetett. Csongrády Béla 1935. augusztus 15-én, Hatvanban látta meg a napvilágot, ennélfogva e hét végén, vasárnap töltené be 75. életévét Ge- relyes Endre író, aki Zagyva- pálfalván gyerekeskedett, a salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban érettségizett és irodalmi munkásságába szervesen- ahogyan Ő mondta „kata- pultként” épültek be az itt töltött évek. Tanárember lett és garabonciás értelmiségi, aki ismertté tette nevét a kortárs irodalomban, szellemi életben. 1973-ban mindössze 38 éves volt, amikor - egy baleset, illetve egy rosszul időzített beavatkozás következtében- távozni kényszerült az élők sorából. Szinte ugyanannyi év telt el halála óta, mint ameny- nyit megélnie adatott. Nem csoda, hogy a gyorsan változó, az értékeket nem az érdemek szerint becsülő világban mind kevesebb figyelem jut rá, s a szőkébb hazájában is egyre kevesebben tudják, hogy milyen ta- lentumú - s még inkább ígéretű - tollforgató volt. Történt és történik ugyan egy és más emlékének megőrzése érdekében (2000-ben, születésének hatvanötödik évfordulóján emléktábla került arra a pálfalvai vasutasházra, ahol ifjúkorában lakott, s e helyszínen a Zagyvapálfalváért Baráti Kör rendre szervez koszorúzási ünnepségeket) az igazi azonban az lenne, ha olvasnák is szépprózáját, publicisztikáját. Mert érdemes évtizedek távlatából is elgondolkodni a Kilenc perc című nagy hatású novellája, a Kövek között, a Töprengés az éjszakáról, a Ki vagy Te? - Ábel című elbeszéléskötetei és az Isten veled, Lancelot! című parabolisztikus kisregénye napjainkban is aktuális tartalmán, „világ- megváltó” morális tanulságain. Mert igaza volt Juhász Mária irodalomtörténésznek, aki 1983-ban, Gerelyes halála után tíz évvel a következőket írta: „Megszakadt életművébe egy egész emberi élet drámaiságát tudta belezsúfolni, meglehet, fé- lig-meddig tudtán és akaratán kívül. Tudatosan Gerelyes csak saját emberi drámáját, a küzdő ember elmagányosodásának történetét élte át. Ennek izzása sugárzott át írásaiba, s teremtette meg azt a rejtett, ám a múló id& vei egyre inkább föltárulkozó összefüggést, amely munkásságának tartást, maradandó értéket és lezártságot kölcsönöz. ”- csébé Kovács Bodor Sándorék rónafalui portájának udvarán Bakos Ferenc festőművész (jobbról a negyedik) tartott „tárlatvezetést” Gerelyes Endre (1935-1973) Art 11...: „A csend tűkre” „Egy élő kultúra lényegét nem határozhatod meg anélkül, hogy ne alkosd” - mondta Németh László, utalván az aktív jelenlét kitüntetett szerepére az értékteremtés folyamatában. Nem véletlenül kéredzkedett ez az idézet annak a cikknek bevezetőjéül, amely a bátonyterenyei Art 11 Alkotó Társaskör Salgótarjánban, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet Bóna Kovács galériájában megrendezett kiállítását kívánja bemutatni. Hiszen a Ladóczky Béla vezette alkotóműhely legnagyobb értéke, hogy a 2003 decemberi megalakulása óta folyamatosan működik. S, hogy ez miért fontos? Mert szervezett formát - stílusosan keretet - jelent az addig jobbára egyedül, néha elszigetelten alkotó, mintegy két tucatnyi tehetséges ember számára. Egy művelődő közösség tagjai ők, akik „együtt töltik szabadidejüket, közösen alakítják programjaikat, tábort szerveznek, segítik egymást az alkotómunkában s talán egy kicsit a magánéletben is” - mondta megnyitóbeszédében Érdi Éva, a Bátonyterenyei Városi Közművelődési Központ és Könyvtár igazgatója majd azt a küldetést is hangsúlyozta, amely a közönség szolgálatában, a művészeti ismeretterjesztésben sokféleképpen nyilvánul meg. Számos csoportos és egyéni kiállításon, megyei és országos tárlaton szerepeltek már sikeresen az Art 11... tagjai, s hívták fel a figyelmet nemcsak önmaguk talentumára, hanem a közösen vállalt és éltetett közösségük tevékenységére is. Ez történik most a megyei könyvtárban is, ahol Bárdos IAszlóné, Gregor József, Horváth B. László, Illés Győző, Ivády Istvánné, Ladóczky Béla, Maczák Tibomé, Milosevics Judit Nagy Izidoráé, Osgyáni Lajos, Szabó Dóra, Tőzsémé Balázs Mária és Varróné M. Baba művei képviselik az Art ll...-et. A szoros együvé tartozás, már-már egymásra utaltság azonban nem zárja ki az önálló karakter, stílus, egyedi műfaj érvényre juttatását. Ennélfogva sokszínű ez a kiállítás is mind az egyes képek tematikáját, megjelenítési módját, technikáját mind pedig esztétikai értékét tekintve. S bár vannak objektívnek tartott szakmai szempontok, a művek hatása legalább annyira szubjektív, mint amilyennek az alkotó látja és ahogyan ábrázolja a valóságot. Ezen törvényszerűség természetesen az alábbi kiemelésekben is test ölt. Szabó Dóra „konzervatív” „Kalapos leány”-a egyszersmind kedvesen fiatalos. Tőzsérné Balázs Mária „Emlékek” és „Kincs Ő” című két műve nemzedékeket kapcsol össze. Ugyancsak érdekes összevetésre kínál lehetőséget Horváth B. László hagyományos felfogású „Elhagyott tanyá”-ja és Gregor 3 József színes, elcsúsztatott geo- | metriai formavilágú „Tanyá”-ja. Bárdos Lászlóné új színvilágra talált rá, „Útrakészen” című gó- lyás képe akár „aktuálisnak” is nevezhető a nyár végéhez közeledő időszakban. Ladóczky Béla „Komor felhők alatt” , Nagy Izidorné „Jeges kikötő”, Osgyáni Lajos „Erdei csobogás” vagy Varróné M. Baba „A csend tükre” című festménye a természetábrázolás különféle felfogású, ízléses, szép példája. Az utóbbi kép címe akár a kiállítás mottója is lehetne napjaink zajos, zaklatott világában... CS.B. Az Art 11 Alkotó Társaskör salgótarjáni kiállítását Érdi Éva, a Bátonyterenyei Városi Közművelődési Központ és Könyvtár igazgatója nyitotta meg JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Itt vészeltem át a telet, mert otthon nem tudom fizetni a fűtést ” Szerencsés nyertesünk: Tóth Sándor Szuha, Kossuth út 225. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2010. augusztus 18-ig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Március 15. út 12.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át. A-----------------------------------------------------------1 D- Jkz f * MUZSIKUSTANÁR SCHÜTZ ...; NÉPSZERŰ KOMIKA V. IGENÉVI KÉPZŐ, A -VE PÁRJA ¥ ELSŐ DÍJAT ELVISZ (VERSENYEN) cf IK _T" _T_ M K: SÜD, RÖV. IGEN MEGÖREGSZIK ► ¥ iélViU* . mám INDULATSZÓ ► NYUGAT, R. ► KINTRŐL FRANCIA EREDETŰ NŐI NÉV l '-ír x I Su. — L PÁROSÁN HOGYNE! ►¥--------j ÁL MOS VEZÉR ANYJA h 2 RÉGI BÜNTETŐESZKÖZ ¥ LAJOS, BECÉZVE UGYAN, DEHOGY 1 ¥~ MEGTÖRTÉNT DOLOG UJJAL SODOR ► AKADOZV ABESZÉL KONKRETIZÁLÁS MEGSZORULÁS MOZGÁS KÖZBEN FT ¥ "rJ HIDEG, SZÁRAZ ERDÉLYI SZÉL ¥ ► RÉTEGES KŐZET SZÁRMAZÁS ► NÉVELŐ A LEGMÉLYEBB NŐI HANGNEM ► LECKE AUTONÓM KÖRZET, R. L ¥ NAGY ÁTMÉRŐJŰ KÖRGAL- LÉRFÉLE ► ¥ ÁLLÓVÍZ PLÉH INDÍTÉK ► BŐGŐS V. (ALADÁR) ►¥ FÉL HELY I ► DOKK ALJA ! FALAT BURKOL ELŐNÉV, RÖV. L¥ TESTVÉR, BECÉZVE ► ¥ CZUCZOR ÁLNEVE ► ¥ PLUSZ GÖDRÖT MÉLYÍT KÁLYHÁT ÉPÍT ► SZESZFOK ►¥ * A SUGÁR JELE ► SZIKI MADÁRKA DOMBORMŰ AZ ÁTMÉRŐ JELE ► BŐ KÖPÖNYEG, RÉGIESEN ► ¥-RA, HÁZFALFEHÉRÍTÉS ►¥ SEREG AZONBAN L ¥ KECSEGTETÉS ► KECSKEH ANG ►¥ LÁM, KÖLTŐIEN VÜK KACSÁJA ÉMELYÍTŐ ► ¥ A TISZA FORRÁSA! ► DUGIG ► ¥ AMERIKAI MADÁR MÁZSÁL IPSZILON ► SZÉNHIDROGÉN ► ¥ NEM EZ ►¥ ÉLÉNKÍTŐ ITAL TUSÁZIK, KÖLTŐIEN SZÜL A KOCA u ¥ ZAMAT ► MADÁRLAKHELY ► ¥ ____ KE NŐANYAG SAINT, RÖV. PITYEREG ► CIN TECHNIKAI ATMOSZFÉRA, R. ►¥ ANGOL NEMES ► ¥ KEFE VÉGE ! ► FELTÉVE TYÚK, NÉPIESEN A MÁJ TERMELI cr FEDEZÉKÉBEN TOVA ► ¥ EGYEL! RANGJELZŐ ELŐTAG LÉTEZIK GYAKORI FŰSZER DZSÚDÓSZŐNYEG I ¥ JÁRÓMOZDULA T ► ¥ ZORRO JELE h L. O I ■ NAGY POFONT KIOSZT ► ¥
