Nógrád Megyei Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 75-99. szám)
2010-04-22 / 92. szám
6 2010. ÁPRILIS 22., CSÜTÖRTÖK A BUX index 2010. április 21-én 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.04.21. Rába WoS4ár(H) 876 mBás(%) MMÓR 4,41 606 Fotex 429 3,62 18 Egis 22 000 3,28 149 OTP 6 920 1,76 13258 MTelekom 794 1,66 1271 VESZTESEK fiásös# Synergon UttáoSrim 727 Vátteás (%)-1,08 MÚ 1 ANY 880-1,01 2 Danubius 3 600-0,82 6 KEG 385-0,77 2 Emasz 22 330-0,13 0 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 04.21.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010, május ______________26 500 TA KARMÁNYBÚZA 2010. május _________ 26 500 TA KARMÁNYKUKORICA 2010. május______________32 100 TA KARMÁNYÁRPA 2010. május 28 000 ÓLAI NAPRAFORGÓ 2010. május______________86 500 MN B-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. április 21-én. /Ft $/Ft CHF/Ft l f i 263,90 196,49 184,15-1,25 Ft +0,20 Ft-0,72 Ft Forintbetéti* kamatok (%) HU 2 hó 3 hó j Allianz Bank 4,75 5,00 Banco Popolare 3,72 3,72 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 3,60 3,80 MKB Bank 4,44 4,54 OTP Bank 1,25 1,25 OTP Bank***5,67 Raiffeisen Bank** 5,30 5,10 * ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA. ** AKCIÓS. * * * KAMATMOST EXTRA BETÉTAKCIÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 04.21.) Vételi Eladási Allianz Bank 257,72 270,94 Budapest Bank 256,47 272,33 CIB Bank 253,82 274,98 Citibank 253,32 274,42 Erste Bank 257,00 271,80 K&H Bank 257,30 272,12 MKB Bank 258,37 269,68 OTP Bank 257,69 270,91 Raiffeisen Bank 258,59 270,23 GAZDASÁG Nem megy a hosszú betét rövidtáv Gálánsabban áraznak néhány hónapos lejáratra a bankok A válságban kialakult forrásínség ellenére továbbra sem kápráztatják el a hosszú távú betét- lekötésekben gondolkodó ügyfeleket a bankok. Barát Mihály A megtakarítási helyzetet jól illusztrálja, hogy a lakossági piacon aktívabb kilenc hazai hitel- intézet közül öt ugyanazt a kamatot kínálja, mint hat hónapos időtávra, háromnál pedig még alacsonyabb is az egyéves futamidőre szóló ráta. A hosszú lejáratú betétek kisebb presztízsét alátámasztják a Magyar Nemzeti Bank statisztikái is. Ezek szerint februárban átlagosan 5,76 százalékos éves kamatot fizettek a háztartások éven belül lekötött betéteire a pénzügyi szolgáltatók, míg az egy esztendőnél hosszabb lejáratoknál több mint egy százalék- ponttal alacsonyabb volt a szerződésekben szereplő ráta. Igaz ugyanakkor, hogy a jegybanki alapkamat 2008. novemberi csúcsa óta némileg csökkent a rövid lejáratok javára írható különbség, hiszen akkor az éven belüli betéteknél regisztrált 11,19 százalékos átlagkamat még 1,8 százalékponttal haladta meg a hosz- szú távú megtakarításokét. Az egy éven túli lejáratú lekötött betétekből pedig meglehetősen szolid a kínálat. Jelenleg a CIB Bank tart a palettán egy 18 hónapos betétet, évi 5,55 százalékos kamat mellett, az UniCredit pedig kétéves futamidő mellett kínál 5,50 százalékos kamatot. Ezzel együtt az elérhető kamatok szintjével nincs nagyobb gond az egyéves futamidejű betéteknél sem. Jelenleg az MKB Bank ajánlata tűnik a legmeggyőzőbbnek egy évre, ennél a konstrukciónál csaknem 6 százalékos kamatot zsebelhet be az ügyfél. Az MKB-n kívül még négy szereplőnél éri el az öt százalékot az évi kamat, kettőnél - a CIB-nél és az Ersténél - pedig pont a jegybanki irányadó rátának felel meg. Mindezek tükrében pedig akár kifizetődőek is lehetnének az ügyfeleknek ezek a konstrukciók, hiszen viszonylag hosszú időtávra bebetonozhatnának Napról napra - nem gondolunk a nyugdíjra miközben a magyarok fele szerint az állam felelőssége, hogy gondoskodjon a nyugdíjasokról, azt mindössze 3 százalékuk hiszi, hogy nyugdíjba vonulásukkor biztosítja is majd részükre a megfelelő mértékű juttatást - derül ki az Aviva csoport nemzetközi kutatásából. Ennek ellenére igen alacsony azon aktív korúak aránya, akik rendszeresen tesznek félre nyugdíjaséveikre. A kutatásból kiderül: itthon az emberek ahelyett, hogy aktív korukban rendszeresen félretennének, inkább arra számítanak, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozhatnak. Európában sem mindenhol tudatosabbak az ügyfelek, bár a legtöbb országban már felismerték az öngondoskodás jelentőségét. Betéti kamatok (LEKÖTÖTT BETÉTEK, LAKOSSÁGI ÜGYFELEKNÉL, 5 MILLIÓ FORINT ELHELYEZÉSEKOR, 2010. ÁPRILIS 20., Bank 6 hó 12 hó Budapest Bank 3,50 3,50 CIB 5,50 5,50 Erste 5,25 5,50 FHB 5,50 5,00 K&H 4,75 4,75 MKB 5,92 5,92 OTP 3,50* 2,25 Raiffeisen 5,50 4,40 UniCredit 5,25 5,25 * .NET LEKÖTÖTT BETÉT." FORRÁS: CÉGKÖZLÉSEK Betétek megoszlása (2010. febr., háztartásoknál, lejárat szerint, százalék) éven belüli 71,00 látra szóló 20,76 két éven túli 5,95 even túli maguknak a csökkenő kamat- környezet miatt attraktívnak is nevezhető hozamot. A viszonylag jó ajánlatok ellenére ugyanakkor nem sikerült a hosszabb távú lekötések irányába terelni a hazai ügyfeleket. A jegybanki statisztikák szerint februárban a háztartási betétállomány alig több mint 8 százalékát tartották egy éven túli lejáratú betétben. A szerény kínálatot persze nagyon nagy mértékben indokolja a lakossági ügyfelek oldaláról megmutatkozó érdektelenség. Bár a háztartások többségének nincs rövid távú, konkrét megtakarítási célja, a lakossági ügyfelek többsége általában ódzkodik a hosszabb távú elkötelezettségtől, tartva az esetleges soron kívüli feltöréssel járó kamatveszteségtől. Ez a helyzet pedig várhatóan nem is változik meg a közeljövőben, hiszen a jelenleg kínált öt százalék körüli éves kamatok nem elegendők az ügyfelek figyelmének a felkeltéséhez. A csökkenő kamatkörnyezet miatt pedig a megtakarítások elkezdtek visszaáramlani a befek: tetési alapokba, ez szintén nem abba az irányba mutat, hogy növekedne a hosszú betétek iránti igény. Lekötött betétek átlagkamata (háztartásoknál, százalék) éven belüli Forrás: MNB IMF: jövőre 3,2 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság A világ többi régiójához képest lassú kilábalásra számíthat az öreg kontinens, és ez igaz mind a fejlett, mind a feltörekvő európai régióra. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) tegnap megjelent prognózisa szerint 1,3 százalékkal növekedhet Európa gazdasága az idén, jövőre pedig 1,9-del. Magyarországon ez évben -0,2, jövőre 3,2 százalékos lehet a bruttó hazai termék, a GDP évés változása. Az infláció hazánkban 2010-ben 4,3,2011-ben 2,5 százalék lehet. Az európai országok közül azok szenvedték el a legsúlyosabb visszaesést, amelyek egyébként is nagy külső és költségvetési egyensúlyhiánnyal küzdöttek, s finanszírozásuk erősen függött a külföldtől - a balti államok, Bulgária, Románia. ■ Jövőre szerények a kilátások az európai gazdaságok számára. A GDP tetemes visszaesése megemelte az államháztartási deficitet több országban (Görögország, Írország, Litvánia, Nagy- Britannia, Portugália, Spanyol- ország). Bár több eurózóna-tagál- lamban indokolt lett volna a fizetőeszköz leértékelése, a közös valuta rendszerében ezt már nem tudták megtenni. 2011-re vonatkozóan a növekedési kilátások szerények. Az összesített európai adatok alapján kirajzolódik a válságot leginkább megsínylett országok köre. így ebben az évben biztos visszaesésre számíthat Görögország, Írország, Izland; a balti államok és Magyarország is. ■ Néhány ajánlás az IMF-töl az európai piacoknak KÖZÖS FISKÁLIS SZABÁLYOKAT kellene bevezetni az eurózóná- ban a pénzügyi folyamatokat felügyelő rendszerrel együtt SZIGORÚ CÉLSZÁMOK HELYETT stratégia a versenyképesség erősítésére. Az EU 2020-as stratégiája jó kiindulópont, a benne • foglaltak végrehajtását nem szabad elodázni A határokon átnyúló pénzügyek biztonságos működése érdekében átfogó felügyeleti, koordináló rendszert kell létrehozni Font: Uj birtokpolitika kell fidesz A feldolgozóipart és a kereskedelmet fejlesztené Uj szerkezetű agrariumot, benne új birtokpolitikát működtetne a Fidesz-KDNP-többségű új kormány - derül ki Font Sándor fideszes képviselő, a mezőgazdasági bizottság elnökének a Duna Televízióban tett nyilatkozatából. A választás első fordulójában egyéni mandátumot nyert politikus elmondta: „Az EU-ban családi gazdaságok adják az élelmiszer-termelés kilencven százalékát, 33-38 hektáros átlagos birtoknagysággal. Magyarországon pedig a szocialista kormányok egy tsz-alapú tőkés nagybirtokrendszert építettek ki. Ma néhány száz vállalkozás több ezer, némelyikük tízezer hektáros területen gazdálkodik, amit értetlenül fogadnak az EU szakértői.” Megerősítette: a száz hektár feletti birtokméret „csodabogárszámba megy” az unióban. A nyugati szakemberek szerinte azt nem értik, miért érdeke egy kormányzatnak, hogy tőkés befektetők szűk csoportja legyen a nyertese a mezőgazdasági termelésnek, miközben a térségbeli gazdálkodók elvesztik a termelési alapokat, és egyre kevesebben élnek meg a gazdálkodásból. A kisebb vállalkozások csak akkor lehetnek életképesek, ha ehhez a mezőgazdasági termékek feldolgozása és piacra juttatása is biztosított - érvelt a szakpolitikus. ■ Font: erősíteni a családi gazdaságot Jót tett az őszi vetésű gabonának az eső Az őszi vetésű kalászos gabonák számára kedvező volt az elmúlt napok csapadékos időjárása - mondta tegnap a Magyar Távirati Irodának Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) ügyvezető titkára. A szakember ugyanakkor megjegyezte: az esős idő miatt a termelők költségei várhatóan megnőnek, mert a gombabetegségek ellen fokozottan kell védekezniük a gazdálkodóknak. Jelezte azt is: ha a gabona két- három napig víz alatt van, az még alapvetően nem károsítja a növényt. Ha azonban például ez az időszak kitolódik egy hétre, az már semmiképpen sem jó, mivel a tartós belvízborítás kipusztítja a növényt. Ezután pedig egy évig nemigen lehet vetni az adott területen semmit. Magyarországon őszi kalászos gabonát 1,05-1,1 millió hektáron vetettek. A tavasziak közül a napraforgó vetése már befejeződött a GOSZ titkárának tudomása szerint. A gond inkább a kukorica vetése körül van. E területen jelentős a csúszás, ám azt Petőházi Tamás pontosan nem tudta még megmondani, hogy a vetésterület hány százalékán került főidbe a mag. A gazdálkodók szándéka szerint az idén 1,2 millió hektáron vetnek kukoricát. ■
