Nógrád Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-11 / 34. szám
2 2010. FEBRUÁR 11., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Az 1989/1990-es fordulat óta bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások késztetik a kutatót, a közgazdászt az elemző munkára. Kollégánkat is, aki - a KSH adataira alapozva és saját számításait is felhasználva - vizsgálja Nógrád gazdaságát és társadalmát, pozícionálva is megyénket a régióban és az országban. Sorozatírása ó. részében a kultúra és művelődés nógrádi világába vezeti olvasóit. Adalékok Nógrád megye rendszerváltás utáni történetéhez (6.) Kultúra, művelődés: még „vigaszágon” Baráthi Ottó Intézményi szerepvállalás - megszállottakkal A települések közösségi életében, kulturális programjaik, művészeti rendezvényeik szervezésében a korábbi évtizedekben meghatározó szerepet töltöttek be a tanácsi (munkahelyi, szakszervezeti), 1990 után pedig az önkormányzati fenntartásban működő művelődési intézmények és/vagy kultúrházak. Városaink esetében ez jobbára ma is így van, ám a kistelepüléseken ezek az intézmények már az 1980-as évektől nehezebb körülmények között működtek, az 1. táblázat adatai szerint 1990-től több helyen meg is szűntek. Kevesebb mint 20 év alatt csaknem 30 kulturális/művelődési intézménnyel lett szegényebb szőkébb pátriánk. Ugyanakkor 40 százalékkal nőtt az alkotói közösségek száma, és mintegy 20 százalékkal gyarapodott a tagjaiké is. (A régiós és országos mutatók még jobbak...) Az intézmények befogadnak, működtemek klubokat, tanfolyamokat, kreatív művészeti közösségeket, szerveznek ismeretterjesztő és műsoros előadásokat, szórakoztató programokat. Egyes intézmények - az eszközök. szűkössége és mecenatúra hiányában, némelyek már eladósod- va - levegőért kapkodnak. Úgy tűnik, ebben a szélmalomharcban a közönség kiszolgálása csak a megszállottak ügye lesz. Egyes intézményfenntartók hol profiltisztítást hajtanak végre, hol meg ösz- szevonnak össze nem ülő feladatokat. Az 1990-es évek elején elvált egymástól a nagyrendezvények (banki nemzetiségi napok, megyei folklórfesztivál stb.) koordinálásával, feltételeinek biztosításával, tanácsadással(I) foglalkozó megyei közművelődési intézet és a József Attila Művelődési Központ (JAMK). Az előbbi intézmény néhány éve a megyei könyvtárba integrálódott, a JAMK pedig felvette nevébe a „konferencia” jelzőt is, ki tudja miért? A fenntartók keresik intézményeik helyét és jó profilját, integrálnak, fuzionálnak, gazdaságos megoldásokra törekedve. A megyében a JAMKK a házigazdája a legtöbb rendezvénynek (konferenciáknak nem), változatos és színes programjai közül is kiemelkedik a nemzetközi dixielandfesztivál és a Tarjáni tavasz rendezvénysorozata. Színházi élet - színház nélkül A Józsi” négy évtizede befogadó színházként is működik; jól játssza ezt a szerepét is. Örvendetes, hogy a közelmúltban - példás összefogás eredményeként - korszerű forgószínpaddal gazdagodott, amely elősegítheti a színházi élet pezsgőbbé tételét Salgótarjánban, s talán - hosszabb távon - lépés lehet a profi színház felé. Ami javíthatna a megye színházi mutatóin is, amelyek (a 2. táblázatban) korántsem szívderítők. Sőt, a számszerű adatok (amelyek 20 év alatt drámai módon csökkentek), rosszabbak a régiós és az országos adatoknál. Már- már arra gondolhat az olvasó, hogy nem valós a statisztika, minthogy például az ezer lakosra jutó színházlátogatók száma Nógrád megyében 41, Borsod-Abaúj Zemplén megyében 220, Heves megyében 272, országosan pedig 406. Érdekes viszont, hogy az egy színházi előadásra jutó látogatók száma Nógrádban mindhárom említett területegység látogatói számánál magasabb. Némi túlzással vigasztalódhatnánk is: nálunk a kevés előadás mind teltházas. Gyerünk a moziba be! Korábban a leginkább nézőcsalogató kulturális intézmény a mozi volt, napjainkban már kevésbé népszerű, elsősorban a videotechnika és az internet elterjedésének következtében is. A 3. táblázatban látható, hogy 1990-ről 2008-ra a mozitermek száma, befogadóképessége és az előadások száma is csak csekély töredékére, a nézők száma - horribüe dictu! - 3 százalékára esett vissza. A mozilátogatottság megyénkben ugyancsak lesújtó. Amíg Nógrádban az egy előadásra jutó nézők száma 10,6, addig Borsod- Abaúj-Zemplén megyében 17,1, Heves megyében 18,5, országosan pedig 24,7. Az ezer lakosra jutó látogatók száma nálunk 100, Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyében 453, Heves megyében 390, országosan pedig 1164. Találgatni lehet, mi az oka a mozi bojkottjának? A kiút lehetne: az egykori sláger után szabadon: „Gyerünk a moziba be!”. Sajnos, én nem ismerek olyan mozit „...hogy valami csuda!” Könyvtárak: karcsúsítás, kiárusítás A közművelődés alapvető színterei ma is a közkönyvtárak (lásd: 4. táblázat), amelyek dominánsan a helyi önkormányzatok fenntartásában működnek - már ahol fennmaradtak. Ezek egy része magasabb igények (tudományos gyűjtő- és kutatómunka, mikrofilm, internethasználat stb.) kielégítését is lehetővé teszi. Mindezek ellenére is 2008-ban a könyvtárakat jellemző mutatók mindegyike jóval a bázisév (1990) értéke alatt marad, némelyik - nóta bene! - a felét sem éri el! Amíg 1990-ben még 153, 2008- ban már csak 67 települési könyvtár (a bázisév 43,8 százaléka) fogadta látogatóit (1990-ben a települési könyvtárakon kívül működött még 72 munkahelyi, szak- szervezeti könyvtár is, értékes könyvállománnyal. A kölcsönzött könyvtári egységek száma 947 ezerről 403 ezerre, alig több mint 40 százalékára esett vissza. Az egy beiratkozott olvasóra jutó kölcsönzött könyvtári egység a felére csökkent és 5-6 egységgel kevesebb, mint az országos és a régiós átlag. Egyes könyvtárakban kínos kényszerből nem az olvasó megnyerése, a színvonalasabb kiszolgálás a cél és feladat, hanem az elvonások miatt a fennmaradás minden áron való biztosítása. Ennek érdekében folyik a könyvtári karcsúsítás, a terek kiárusítása, a könyvek kiajánlása, még a ruhatár kiváltása, a testidegen üzletelés is. A látogató meg füstölög, fázik, fél... Múzeumok: több kiállítás, kevesebb látogató A történeti múlt értékei megőrzésének, bemutatásának, különböző gyűjtemények kiálb'tásának színterei a múzeumok, adataikat az 5. táblázatban mutatom be. A múzeumok száma 17-ről lire csökkent a vizsgált időszakban, miközben a kiállítások száma - a múzeumi munkatársak igényességét, aktivitását igazolandó - 46- ról 72-re nőtt. Az 1990. évi 176 ezerről 74 ezerre, 42 százalékára csökkent a (regisztrált) látogatók száma. A múzeumok közül a megye székhely városában található a Nógrádi Történeti Múzeum, sajátos arculattal bír a Palóc Múzeum Balassagyarmaton, a Kubinyi Ferenc Múzeum Szécsényben és a Pásztói Múzeum is. Levéltár egy működik, a Nógrád Megyei Levéltár Salgótarjánban kereshető fel. A bővítésre várnak, jó elképzelések vannak, a „források” még nem buzognak. Kultúra és gazdaság - egy hajóban A fenti vázlatírásom alapján Nógrád kulturális élete - a megváltozott viszonyok közepette - vesztett pozíciójából. „Úgy tűnik, hogy - finoman fogalmazva - nincs a fősodorban, ennélfogva esélytelen úgymond egyenes ágról döntőbe jutni, nyertes pozícióba kerülni, valós értékén mutatkozni. De a vigaszágra sorolva, onnan indulva is születtek már nagy győzelmek, bízhatunk benne, hogy előbb- utóbb (...) lesz lehetősége a kultúrának, a szellemi életnek kibontakoznia...” Ezeket a sorokat kollégám, dr. Csongrády Béla írta a 2004-ben megjelent, Vigaszágon c. kötetének fülszövegében. Szimbolikus megfogalmazása ma is helyénvaló, a kultúra napjainkban is „vigaszágra” sorolt, ráadásul környezete, amelyben létezik: a társadalom és a gazdaság sincs „egyenes ágon”. De a gazdaságélénkítés szerintem nem történhet a kultúra rovására, ahogy az egyes intézkedésekből „fenn és lenn” is kitetszik. Túdni kell, kultúra és gazdaság egy hajóban utaznak, s csak együtt lapátolva kerülhetnek vigaszágról a döntőbe. Amihez még rá kell tenni néhány lapáttal. (Folytatjuk) 1. táblázat Közművelődési tevékenységet folytató szervezetek MEÍGNEVEZES 1990 2008 2008 1990 %-ában Intézmények száma 132 108 78,0 Alkotói művelődési közösségek 150 206 1373 Előbbi tagjainak száma 2824 3383 1193 FORRÁS: NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEI, KSH. SAJÁT SZERKESZTÉS ÉS SZÁMÍTÁS 2. táblázat Színáz: előadások, látogatottság MEGNEVEZÉS 1990 2008 2008 1990 %-ában Előadás 64 27 47 7 Látogató, ezer 18 9 50,0 Egy előadása jutó látogató 281 333 1183 Ezer lakosra jutó látogató 81 41 503 FORRÁS: NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEI, KSH. SAJÁT SZERKESZTÉS ÉS SZÁMÍTÁS múzeumok megújulásra, funkció- 3. táblázat Mozik: előadások, látogatottság MEGNEVEZÉS 1990 2008 2008 1990 %-ában Mozi-terem 54 3 56 Befogadóképesség, fó 10632 360 3/4 Előadás 10085 1978 19jS Néző, ezer 691 21 3P Egy előadásra jutó látogató 68/5 10,6 15,5 Ezer lakosrajutó látogató 3100 100 3,2 FORRÁS: NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEI, KSH. SAJÁT SZERKESZTÉS ÉS SZÁMÍTÁS 4. táblázat Könyvtárak főbb adatai MEGNEVEZÉS 1990 2008 2008 1990 %-ában Könyvtár 133 67 43,8 Beiratkozott olvasó, ezer 37,0 32fl 86,5 Könyvtári egység, ezer 1279 HOB 863 Kölcsönzött könyvtári egység, ezer 947 408 42p Egy beírt olvasóra j. könyvtári egység 126 492 FORRÁS: NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEI, KSH. SAJÁT SZERKESZTÉS ÉS SZÁMÍTÁS 5. táblázat Múzeumok: kiállítások, látogatottság MEGNEVEZÉS 1990 2006 2008 1990 %-ában Muzeális intézmény 17 11 647 Kiállítás 46 72 156/6 Látogató, ezer 176 74 42/3 Egy kiállításra jutó látogató Ezer lakosrajutó látogató 779 354 45/4 FOMU& NÓGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEI, KSH. SAJÁT SZERKESZTÉS ÉS SZÁMÍTÁS A Józsi”-ban - példás összefogás eredményeként - már működő forgószínpad elősegítheti a színházi élet pezsgőbbé tételét Salgótarjánban
