Nógrád Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 25-48. szám)
2010-02-11 / 34. szám
3 2010. FEBRUÁR 11., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Vigyázat, tolvajok! (Folytatás az 1. oldalról.) a belvárosi CBA-ban, a Profi Áruházban a nézelődő, válogató vásárlókat károsították meg az ismeretlen elkövetők. Ugyancsak történtek lopások a Szent Lázár Megyei Kórházban, ahol a kezelések alatt álló betegek értékeit tulajdonították el, továbbá a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézetben, ahol több látogató pénzét és okmányait vitték el. A rendőrség arra hívja fel a lakosság figyelmét, hogy a legtöbb esetben ezek a bűncselekmények elkerülhetők lettek volna, ha nagyobb figyelmet fordítanak értékeik biztonságos elhelyezéséré. Éppen ezért kérik, hogy fokozottan vigyázzunk értékeinkre! Bűncselekmény gyanúja esetén azonnal hívják a 107-es, vagy a 112-es segélykérő telefonszámot! Szálláshelyekből irodák Szécsény. A város központjában a városüzemeltető nonprofit kft. üzemeltetésében lévő panzió kihasználtsága éves szinten 30-35 százalékos. Petrás László, a kft. ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy a jobb kihasználás érdekében a szobák egy részét szeretnék bérbe adni irodáknak. Az első lépés megtörtént, helyet adnak a Nógrád Megyei Agrárkamara kihelyezett kistérségi irodájának. Jótékonysági bál Balassagyarmat. A Balassi Bálint Gimnázium február 12-én 19 órakor jótékonysági bált rendez a volt vármegyeháza dísztermében. A műsort farsangi jókívánságok, páros tánc, Mikszáth-no- vellából készült színdarab, néptánc és a gimnázium énekkara által előadott produkciók színesítik, majd Borenszkiné Imre Éva igazgatónő köszönti az egybegyűlteket. Hazatérés napja Somoskőújfalu. A község önkor mányzata és a Somosi Kultúráért Egyesület február 14-én, vasárnap 9.30 órától szervezi meg a „Hazatérés napja” elnevezésű koszorúzással egybekötött megemlékezést. Az 1924. február 15-i eseményre a Hazatérés emlékmű parkjában emlékeznek az egybegyűltek. Jégpálya Sóshartyán. A helyi sportpályának az idei télen első ízben van szezonális funkciója: a gyerekek és fiatalok mint jégpályát használják. Az önkormányzat a megvilágításról gondoskodott, a használók pedig a karbantartást vállalták ahhoz, hogy a téli sportolásnak ez a válfaja a kedvező időjárás jóvoltából rendelkezésükre álljon. Kérdések órája Nógrádszakál-Karancslapujtő. Dr. Nagy Andor fogadóórát tart február 11-én, csütörtökön 16 órakor Nógrádszakálban a polgármesteri hivatalban, majd február 12-én, pénteken 17 órától Karancslapujtőn a községházán. Idén sem zárnának be oktatási intézményt A nehéz helyzetben szükség lenne a segítségre FOTÓ: HÜVÖSI CSABA Salgótarján. A város tanáraival tartott tanácskozást Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere - egyúttal a megyei jogú városok szövetsége humánszolgáltatási bizottságának elnöke - szerdán. A megbeszélésen, amelyet a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kara Salgótarjáni Intézetének nagytermében tartottak, a tapasztalatcsere mellett az idei esztendő várható eseményei kerültek szóba. Székyné dr. Sztrémi Melinda elmondta: Salgótarján ez évben csaknem 3,3 milliárd forinF tot fordít közoktatásra, miközben hozzávetőleg 10 milliárd forint jut a város működésére. Ennek ellenére is - az önkormányzaton kívül álló okokból - közel 1 milliárd forint hiányzik ■ Közel 1 milliárd forint hiányzik a közoktatás területéről, amelyet például az adóból lehetne pótolni. e területről, amelyet például az adóból lehetne pótolni, de a válság - így a síküveggyárnál és az öblösüveggyárnál kialakult nehéz helyzet - itt is 200 millió forintos kiesést eredményezett. A városvezető nem látja lehetőségét a salgótarjáni oktatási intézményrendszer további szűkítésének. A létszám és a kapacitás függvényében a jelenlegi állapotok szerint ez a szerkezet még fenntartható, noha nincsenek további tartalékok. A városvezetés mindenesetre azt javasolja a közgyűlésnek, amely hamarosan tárgyalja az idei költség- vetést, hogy ne szűkítsék az intézményhálózatot. Fenn kell tartani ugyanis azt a minőséget, amelyet Salgótarján az elmúlt években elért az oktatás területén - fejtette ki Székyné dr. Sztrémi Melinda. Életüket adták övéikért J2X ‘■3* Z3Í Pásztó. - Az emlékezésnek többféle fajtáját ismerjük a magyar történelmi sorsfordulók között. Ezek közül a mai napot nyugodtan Jjfgaae; nyilváníthatnánk a magyar történelem egyik nemzeti 5j* gyásznapjává - fo- galmazott beszé- dében tegnap pt Sisák Imre, a város polgármestere, a doni áttörés emlékére rendezett ünMint mondta, a sors duplán lecsapott ránk 1943-ban és 1947-ben ezekben a napokban. 1943. február 10-én fejeződött be a magyar 2. hadsereg még életben maradt harcoló csoporttö- _ <* ■ redékeinek a í* doni arcvonal- |ff"* ból való kivonása. 1947. február 10-én pedig népségén. 2* aláírták a szégyenteljes párizsi békeszerződést. A rideg valóság ismert: a doni katasztrófa során 1943. januárjában több mint százezer magyar állampolgár lelte halálát. Alig akadt család, aki nem öltötte volna magára a gyász fekete színeit. 67 éve, a Don fo- lyónál megsemmisült az odavezényelt 2. magyar hadsereg. Ezt követően Sisák Imre részletesen felidézte az akkori eseményeket, a II. világháború történéseit.- Mára kijelenthetjük, hogy a hadsereg pusztulásának alapvető oka a hibás magyar politika, mely oda küldte a katonákat, ahol semmi keresnivalójuk nem volt, s ahol a biztos pusztulás várt rájuk dicsőség helyett. De mégis mentek a katonák, mert a haza szólította őket. Helytálltak, amíg tudtak, s ahogyan tudtak - hangsúlyozta a polgármester, hozzátéve: - Sose szabad felednünk, hogy a halálban mindenki egyforma, Jézus szavai szerint: „senkinek sincsen nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja övéiért.” Lehet más a politika! (LMP) Nógrád 3. OEVK - Szécsény. Se- gait a kiváltságos réteg politi- egész Észak-Nógrádban azt Iá- tika a kilábalás fontos eszközei bestyén György vagyok, ötvenegy éves, aki a rendszer- váltást már felnőtt fejjel élte át. Szabadságot, felelősségteljes politizálást és ésszerű, igazságos gazdasági rendszert vártam a változásoktól. Arra számítottam, hogy a parlamenti demokrácia mellett megerősödik a közvetlen demokrácia és az egyszerű állampolgárok is beleszólhatnak majd az életüket meghatározó döntésekbe. Fiatal apaként ehelyett azzal kellett szembenéznem, hogy két fiamat olyan körülmények között kell felnevelnem, amelyek között a kisemberek szabadságát, anyagi boldogulását és jokai hatalomvágya és gazdasági önzése határozza meg. A megszorító intézkedéscsomagok és az eldurvuló pártharcok között nekünk, munkanélkülieknek, alkalmazottaknak, kis- és kényszervállalkozóknak a terhek, kiábrándulás, pusztuló tér- Sebestyén mészeti és társadalmi környezet jutott. Voltam tolmács és fordító, dolgoztam a nemzetközi kapcsolatok területén is, legtovább pedig a felsőfokú végzettség megszerzése után, eredeti szakmámban, a turizmusban. Szécsényfel- falun élek és nálunk is, de tóm, hogy a nehézipar és a nagyüzemi mezőgazdaság romjain új gazdaságot nem a messziről jött beruházók fognak teremteni és ehhez az állami források is szűkösek. Nekünk, * egyszerű állampolgá- ■ roknak önként szövet- György kezve létre kell hoznunk a közösségi gazdaság szervezeteit, ha egyénileg és közösen is gyarapodni akarunk. A fogyasztási szövetkezetek újjászervezése, az önellátó faluszövetkezetek, a megújuló energia szövetkezetek hálózata, a falusi és zöldturizmus, a közösségi informalehetnek. Nem csak a gazdaságban van szükség összefogásra. Az általános beletörődés, keserűség, gyűlölködés is ugyanúgy mérgezi az életünket, mint a szegénység. Saját életünk felett csak akkor nyerjük vissza a hatalmunkat, ha ügyeink intézését nem csak a politikusokra és a hivatalokra bízzuk, hanem közéleti, szabadidős, kulturális és más közösségekben újra egymásra és önmagunkra találunk. A civil szervezetekből és társadalmi aktivistákból alakult LMP segítségével az a célom, hogy az önszerveződő gazdasági és civil törekvésekhez hatékony támogatást szerezzek. Emlékezés a betegek világnapján (Folytatás az 1. oldalról) együttérzéssel fordult a betegek felé. A világnap célja az, hogy Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, segítse elő a szenvedés megértését. Feltehetjük a kérdést, miért éppen február 11-ét választotta II. János Pál? A hívő ember számára a válasz egyszerű: 1858. február 11-én jelent meg a Szűzanya a Masabiel-barlangnál Bernadettnek először. A szegény családból származó leányt Mária közvetítőnek szánta, Bernadettel üzent, neki mondta el kéréseit és kérte őt, hogy továbbítsa embertársai felé. A jelenések helyén hatalmas templom épült Lourdesban. 1864-ben IX. Pius pápa bazüika címet adományozott a szent helynek. Az elmúlt több mint másfél évszázadban zarándokok milliói imádkoztak a gyógyulásukért Lourdesban. Mit is fejez ki az egészségügyben dolgozóknak és maguknak az érintetteknek ez a nevezetes nap? - tehetjük fel a kérdést. A betegek világnapja megünneplésével hálánkat és elismerésünket fejezzük ki a gyógyítás területén dolgozóknak, s mindazoknak, akik akár önkéntes segítőként foglalkoznak a betegekkel, a szenvedőkkel. Nehéz ugyan felfogni - különösen ha közeli hozzátartozónkat vagy ismerősünket érinti - de a szenvedés, a betegség elválaszthatatlan az ember földi lététől. Nemcsak erkölcsi, de hitbeli kötelességünk, hogy a kiszolgáltatott helyzetbe került beteg emberekre odafigyeljünk és a gyógyítás mellett lelki vigaszt nyújtsunk számukra. Márk evangéliumában olvashatjuk a második fejezet 17. bekezdésében „az orvos Jézus szavait”: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek...” Manapság sokat hivatkoznak a pénzügyi, gazdasági világválságra, amikor a nagy ellátórendszerek, köztük az egészségügy finanszírozásának a megkurtításról döntenek „a felelős vezetők". Egy dologról feledkeznek el, amit már a bevezető mondatban is jeleztem „a beteg jóléte a legfőbb törvény”. Ma talán még fel sem tudják mérni a döntést meghozók, milyen súlyos következményei lesznek a konvergenciaprogram során elvont közel 300 milliárd forintos csökkentésnek vagy az elmúlt évi 30 milliárd forintos egészségügyi finanszírozás elvonásának. A gyógyító, megelőző ellátás a beteg emberek, az egészségügyben dolgozók egy „szinte gyógyíthatatlan kór” áldozatai lettek. A betegek világnapján fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a magyar egészségügyben haladéktalanul pozitív változásokra van szükség. Kötelességünk a környezetünkben élő beteg, elesett emberekről való gondoskodás. Köszönjük meg a mai napon az egészségügyben dolgozók áldozatos munkáját, s egyúttal hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy az ő törődésük a betegek számára fél gyógyulást jelent. Beteg embertársaimnak pedig kívánunk hitet, reményt, sze- retetet és gyógyulást. Sisák Imre
