Nógrád Megyei Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-25 / 19. szám
2 2010. JANUÁR 25., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE 53 Még látogatható FÉEte. Tamás Ervin Munkácsy-díjas festőművész tárlata a napokban is látogatható a Pásztói Múzeumban. Az intézmény dolgozói minden érdeklődőt szeretettel várnak! Maskarákat készítenek üetSJg. A Kreatív Hobby Műhely január 28-i, csütörtöki összejövetelén 15.30 órától farsangi álarcokat és maskarákat készíthetnek az érdeklődők a művelődési központ aulájában. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak! Fókuszban a hip-hop SsfcfÉlim Hip-hop táncoktatás indul a József Attila Művelődési és Konferencia-központ szervezésében január 30-án, szombaton. A érdeklődők két időpontban: 10 és 11.30 óra között, valamint 13.30 és 15 óra között is kipróbálhatják ezt a táncstüust. Könyvtárhasználatból versenyeznek Sfllpiaps. A Bőd Péter Országos Könyvtár- használati Verseny megyei írásbeli fordulóját a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézetben január 25-én, hétfőn 10 órai kezdettel tartják meg. A verseny fő koordinátora a Nógrád Megyei Pedagógiai - Szakmai Szolgáltató és Szakszolgálati Intézet, lebonyolító a színhelyet biztosító intézmény. Mint megtudtuk, a verseny résztvevői felső tagozatos általános iskolai tanulók és 9-10 évfolyamos középiskolai diákok. A három korcsoportban közel húsz tanuló méri össze tudását, akik a megye különböző oktatási intézményeiből érkeznek. A program célja a tanulók információs műveltségének és azon belül is a könyvtárhasználati eszköztudásuknak, szövegértésüknek, logikus gondolkodásuknak és kreativitásuknak a fejlesztése. Fogadónap SágBtVjít Az MSZP frakcióvezető-helyettese, Huszár Máté várja a Salgótarjániakat január 26-án kedden, 15 órától, az MSZP irdájában (Május 1. út 41 szám alatt). Köszönet a becsületes megtalálónak Néhány napja Salgótarjánban, a Fáy András körúton reggel küenc órakor elvesztettem a személyi okmányaimat. Éppen bejelentéssel fordultam az illetékes szervhez, amikor mobilon hívtak, és arról értesítettek, hogy az irataim megkerültek. A becsületes megtalálóval nem volt módom személyesen találkozni, küétét nem ismerem, ezért a nyü- vánosság útján szeretném megköszönni emberségét, önzetlen segítségét M. László Fáy A. Körút Agyú dördült a csatamező emlékhelyén Háromszáz éve hadszíntérré változott a kis falu határa: a magyar nép történelmének legdicsőbb fejezete, a Rákóczi-szabadságharc utolsó jelentősebb hadművelete itt zajlott le. A jeles évforduló alkalmából a helyiek vasárnap újabb emlékállítással adóztak a hős elődök áldozatvállalásának: a faluszéli emlékparkban, ott, ahonnan messzire ellátni, II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát avatták fel, méltó ünnepségen. f Nagy idők történéseinek tiszteletére visszaforgatva a történelem kerekét, ökumenikus istentisztelettel, az evangélikus templomban kezdődött az emlékezés. Ezután a napsütötte kis parkban gyülekeztek a vendégek, akik elsőként Holes Imre, polgármester bevezető gondolatait, köszöntését hallgatták meg. A faluvezető külön üdvözölte Bállá Mihály, Lombos István, és Becsó Zsolt, országgyűlési képviselőket, a környező kisebb települések, valamint Szécsény és Balassagyarmat vezetőjét, képviselőit. Kétbodony díszpolgárait, valamint a műsorban fellépő előadókat Röviden szólt arról, hogy az 1993-ban önállósult község honnan is indult, s milyen jeleit adta eddig a hagyományápolásnak, majd elismerését fejezte ki mindazoknak, akik hosszú hónapok óta a romhányi csata háromszázadik évfordulójára készültek. Köszönetét mondott a szoborállítás anyagi kiadásaihoz járuló helyi vállalkozóknak, s azoknak a helyieknek is, akik ingatlanrésszel és más felajánlással segítették a park kialakítását Az elismerés hangján említette a romhányiak ünnepét, s jelezte: - nem akarjuk elvenni ezt tőlük: részt akarunk venni ml is az emlékek gyűjtögetésében. Hiszen ugyanannyira kétbodonyi is az 1710 január 22-i ütközet, mint amennyire romhányi. Agyúszó dördült a csata emlékére, a következő percekA 300 évvel ezelőtti csatának emléket állító szobor A falu többször néptelene- dett el, és mindig újjászületett, s a mai nehéz időkben Is keresik a boldogulás útját a hagyományteremtéssel, idegenforgalmi lehetőségek kiaknázásával ben pedig Holes Imre és Bagyinszki Ferencné helyi képviselő, helytörténész leleplezte Rákóczi Ferenc lovas szobrát, Koltni László művét A faluvezető - bemutatva a művészt - méltatta az alkotói munkát, amelynek során a százötven éves, salgótarjáni erdőből származó tölgy egyetlen tömbjéből formázta meg a lovon ülő fejedelmet. A szobrot az evangélikus, a református és a katolikus egyházak képviselői megáldották. „Kinek emlékére lángolunk és köny- nyezünk” - hangzott az utolsó sora Petőfi Sándor: Rákócziról írt verse részletének, amit az ima után Molnár András tolmácsolt. Pusztabodony volt akkor a helység neve, ahol a Vérhegy elnevezése, kuruc sírok is mementói a hadműveletnek, melynek előzményeire, menetére ünnepi beszédében Póder Pál, a helyi Rákóczi emlékbizottság elnöke így tekintett vissza:- Minden, magát magyarnak tartó, hazája történelmét elfogadó emberben - főleg a fiatalokban felmerülhet, hogy mi volt az a három évszázaddal ezelőtti történéssorozat ami olyan jelentőséggel bír még ma is, hogy emlékhelyek kialakítására késztet? Nem kell különösebben kutatnunk ennek az okát Nem került el bennünket a szabadságharc és annak eszmeisége sem, ami három évszázaddal korábban, 1703-ban ezzel a kiáltvánnyal kezdődött: A kiáltvány nem maradt válasz nélkül. II. Rákóczi Ferenc megkapta a néptől a legnagyobb erőt: a bizalmat, hitet, a kuruc vitézséget, és a magyar emberek hazaszeretetét - fogalmazott Póder Pál. S azzal folytatta: - a harcba állók egységes gondolata tettekre szólított minden igaz magyart és csatasorba ált jobbágy, nemes. A gyors mozgású kuruc egységek Esze Tamás, Ócskái László, Bercsényi és még mások vezetésével sorra szabadították fel a kisebb, nagyobb falvakat, városokat. Másfél év alatt a hiányosan felszerelt kuruc sereg nagyrészt már elfoglalta Dunántúlt. Továbbiakban nagy szükség lett volna jelentősebb külső segítségre is, ami azonban az európai országok eltérő érdekei miatt elmaradt 1710 január 22-i összecsapás egy átkaroló hadművelet elgondolásának részeként indult, azért volt fontos, mert esélyt adhatott volna a megkopott harci morál helyreállítására, a kuruc csapatok előnyös, hatékony átszervezésére, a császári haderő (a labancok) előnyomulásának lényeges lassítására és lendületének megtörésére. A heves ütközet nem tartott sokáig, rövid idő alatt váltották egymást sikerek és sikertelenségek. Nem számolta fel a labancok fő erőit, még el sem érte azokat A kurucok táborában megmutatkoztak a harcvezetés hibái, az ellátás nehézségei. Nagy problémát jelentett a széthúzás, a köztes vezetők elbizonytalanodása, tétlensége. A pár kilométerre táborozó császári erők szándékát nem tudta megváltoztatni. A kialakult pestisjárvány, a hideg téli idő, ellátási és morális gondok még tovább rontották a csapatok egységét, Rákóczi külpolitikai erőfeszítései sem jártak jelentős eredménnyel - érzékeltette a küzdelem kimenetelét befolyásoló tényezőket, okokat Póder Pál, hangsúlyozva: az ilyen események, az igaz hazafiság tettei soha sem felejtődhetnek el! Végül Rákóczi nemes gondolatait idézte Vallomások című írásából:,, jót tettem a szegényekkel, a balsorsot erős lélekkel viseltem. A sikerek nem tettek elbizakodottá, a közérdeket a magánérdekeim elé helyeztem. Adott szavannát szentül megtartottam, Cselekedeteimet az igazság vezérelte. Becsó Zsolt, országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke egyebek annak a gondolatának adott hangot az emlékünnepségen, hogy mindig felemelő érzés a társadalmi haladás, a nemzet függetlensége mellett elkötelezett elődeinkre emlékezni. Mint mondta, a kétbodonyiak is méltán lehetnek büszkék településük múltjára, amely a honfoglalás előtti korba nyúlik vissza. Átvészelték a történelem viharait: a tatárjárást, a török hódoltságot A falu többször néptelenedett el, és mindig újjászületett, s a mai nehéz időkben is keresik a boldogulás útját a hagyományteremtéssel, idegenforgalmi lehetőségek kiaknázásával. - A mai szoboravatás is bizonyíték arra, hogy nem felejtik el hős elődeik emlékét Drága kincsként őrzik, és hagyományozzák újabb nemzedékekre - fogalmazott, s felidézte II. Rákóczi Ferencnek, nemzeti történelmünk egyik legfényesebb csillagának alakját, életének állomásait, kiemelve a szabadságharc zászlóbontását, a vezérlő fejedelem tetteit, hadvezért és más erényeit Szavai szerint a nyolc évig tartó Rákóczi szabadságharc a magyar nép történetének legdicsőbb lapjai közé tartozik. Közös feladatunk, hogy a Rákóczi-szabadságharc emléke méltón éljen bennünk, azért is, mert Nógrád megye a szabadságharc több fontos eseményének színhelye volt.- Azt kívánom, hogy mielőbb adassék meg a magyar nemzetnek, hogy II. Rákóczi fejedelemhez hasonló tiszta lelkű, hívő és igazságkereső államférfi álljon a szegény, meggyötört országunk élére - mondta végül a megyei közgyűlés elnöke, s Rákóczi szavaival búcsúzott: „Isten az igaz ügyet nem hagyja el!” Visszatekintett a történelmi eseményekre Csáky Csongor az Országos Rákóczi Szövetség képviseletében. Az emlékünnepség látványos műsorral zárult, melyben tárogatón játszott Agócs Gergely, népzene kutató, előadó, fellépett a Romhányi Dalárda, a kétbodonyi vegyes kar. Az esemény résztvevőit ez alkalomból emléklappal ajándékozták meg a rendezők. Esküvői hangulat a múzeumban MgKSfML Igazi sokaság, szinte lakodalmas hangulat, több mint tucatnyi szépséges menyasszonnyal és elegáns vőlegénnyel, no és bájos koszorús lánykákkal szokatlan helyen: a Nógrádi Történeti Múzeumban. A házasságkötés az az esemény, amely meghatározó a párok életében és ennek mindig több figyelem és anyagi ráfordítás jut, mint az élet más, jelentős állomásának megünneplésekor. És ki ne szeretne az ilyen alkalomra legalább gondolatban alaposan felkészülni? Erre alapoznak a céges szervezők, és erre is gondolt a házigazda intézmény, amikor a viszonylag eseménytelenebb, színtelenebb januári hétköznapokat egy esküvői kiállítással pezsdítette meg. Szombaton 10-től 14 óráig tartott a látványos forgatag, s bár a látogatók folyamatosan érkeztek, az épület két szintjén nézelődtek, zenét hallgattak, majd távoztak, mindig zsúfolva voltak a kiállítási színterek. S persze a ruhakölteményektől a cukrászati remekekig volt ott mindenféle, a nagy napra való kellék. Jó mulatós élőzenével, terítékekkel, díszletekkel és fellépésekkel körítve. Szebbnél szebb ruhák és elképezető hangulat ezt láthatta aki ellátogatott szombaton a múzeumba
