Nógrád Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 201-226. szám)
2009-09-05 / 205. szám
2 2009. SZEPTEMBER 5., SZOMBAT Napjainkban sokat hallhatunk és olvashatunk a megújuló energiaforrások előnyeiről, melyek között hangsúlyozottan szerepel a klímaváltozás lassítása. Az elmúlt században a kőolaj felhasználásának növekedési üteme nem tette lehetővé, hogy a biomassza alapú energiahordozók és nyersanyagok érvényt tudjanak szerezni az érintett iparágban. Egyre többet vitatott téma és egyre nagyobb odafigyelést érdemel a globális felmelegedés. Sajnos az egyre bővülő ipar, illetve a civilizáció fejlődése az, ami felgyorsítja eme folyamatot Sokan tévhitben élnek a globális felmelegedés kapcsán, miszerint jégkorszak és egyéb katasztrófák várhatók rövid időn belül. Ha katasztrófák nem is, de egy rövid átalakulás van kiindulóban az éghajlatunkat illetően. Ezen problémák megvitatására, illetve a helyzet komolyságára való tekintettel az Észak-magyarországi Regionális Környezetvédelmi Központ kiemelt helyen foglalkozik a klímaváltozás kérdésével, fórumok, konferenciák szervezésével és felmérő tanulmányok készítésével Vezértémánk főképp a globális felmelegedés jelen helyzetének részletezése, illetve a válható átalakulások az elkövetkezendő években. A globális felmelegedés oka a Föld légkörében jelentkező üvegházhatás erősödése, amit az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése okoz. A globális felmelegedés létezését a kutatók egy része vitatja, többségük azonban ma már elismeri, hogy nem csak átmeneti ingadozásról van szó. Ha a globális felmelegedés folytatódik, akkor a sarki jég egy része elolvad, ami az óceánok vízszintjének emelkedéséhez vezet A nagy mennyiségű édesvíz megjelenése az Atlanti-óceánban akár a meleg vizű Golf-áramlás leállását is előidézheti, ez Európában és Észak-Ameri- kában az éghajlat jelentős lehűlésével járna. A globális felmelegedés okozta klímaváltozás, tehát nemcsak felmelegedést, hanem adott esetben lehűlést is jelenthet (Forrás: http://www.zoldtech.hu/lexikon/ szócikkek/globalis_feímelegedes) NÓGRÁD MEGYE Környezetünk védelme az egész társadalom ügye Klímaváltozás - Fenntartható fejlődés szakbizottsága az Észak-magyarországi Regionális Kömyezetügyi Tanácsban Mint már a korábbi környezetvédelmi központhoz csatlakozó cikkekből a tisztelt olvasók informálódhattak, hogy 2008. szeptember 18-án Miskolcon, az egyetem műszaki és földtudományi karán megalakításra került az Észak-magyarországi Regionális Környezetügyi Tanács, így hazánkban elsőként jött létre egy régiós szintű grémium a környezetvédelmi feladatok koordinálására. A tanács céljai között kiemelt helyen fogalmazódott meg, a környezetvédelmi problémák ismeretén keresztül, azok megoldásának koordinálása, a rendszer- szemlélet megerősítése, a környezettudatos életformára nevelés, továbbá a környezetügy társadalmasítása a régióban, a kistérségek bevonásán keresztül. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI Regionális Környezetvédelmi Közoont Salgótarján Tel/Fax: 32/420-381 e-mail: rkk@eke.starjan.hu Cím: 3100 Salgótarján, Rákóczi út 11. Web: www.emrkk.hu A tanács négy szakbizottságot hozott létre, melyek meghatározása a régió prioritást élvező és koordinációt igénylő környezetvédelmi szakterületeinek figyelembevételével történt. Ennek függvényében az egyik szakbizottság a klímaválto- zás-fenntartható fejlődés szakmai témával foglalkozik. A bizottság feladatai között szerepel a lakosság klímaváltozásKörnyezetkímélő papírbútorok a környezetvédők házában sál kapcsolatos ismeretek szakmai fejlesztése, javaslatok megfogalmazása az éghajlatváltozás mérséklésére, szakmai vélemények készítése tervezett projektek megvalósítása előtt. Nemzetközi együttműködés a megújuló energiaforrások felhasználásáért A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint a program irányító hatósága, együttműködésben a Szlovák Köztársaság Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztériumával, 2009. június 29.-én megjelentette a Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 2. pályázati felhívását. A nemzetközi együttműködés erősítésére a regionális környezetvédelmi központ partnerével a szlovák Environmental Institute kutatóközponttal célul tűzte ki, hogy előkészíti a Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013-as időszakra vonatkozó pályázati együttműködését, melynek célja a környezet- és természetvédelem, valamint hulladékgazdálkodás, a megújuló energiaforrások kihasználása, szem előtt tartva a társadalom fenntartható fejlődését. Zöld Pont-iroda: Közösen a természet- és környezetkárosítások ellen! Olvasóinknak köszönjük a környezeti károkozásokra irányuló bejelentéseket! Sorozatunk első számában kértük a lakosságot az illegális hulladéklerakás mellőzésére. Az elmúlt egy hónap eredménye statisztikai szempontból továbbra is azon képet mutatja, hogy az észak-magyarországi régióban a bejelentések kiemelkedő többsége hulladékkal kapcsolatos ügy, nevezetesen az illegális hulladéklerakás, de egyre gyarapodik az engedély nélkül végzett, környezetszennyezést okozó hulladék égetése ügyében tett bejelentés. A nem engedélyezett anyagok égetése jelenA Zöld-Pont iroda fogadja cs intézi a civil- és vállalkozói szféra környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos észrevételeit, panaszait. 3100 Salgótarján, Rákóczi út tt. Tel/fas: 32/420-381 c-mail: rtck(Seke.3ta~j afthti honlap: www.emrkk.hu tős mértékben rontja a levegő minőségét, az egészségre káros hatást fejt ki, ezért a Zöld Pont-iroda kéri a lakosságot, hogy a megfelelő szabályok betartása mellett végezze az erre irányuló tevékenységet Mit gondolnak a magyarok a klímaváltozásról? A magyar lakosság nagy része tisztában van a globális felmelegedés problémájával: több mint kétharmaduk egyetért azzal a megállapítással, hogy az emberi tevékenység növeli a Föld természetes felmelegedését, a megoldást azonban mástól várnák. A globális felmelegedés okozta környezeti problémák megoldásában a lakosság szerint leginkább a nemzetközi szervezetek, a vállalatok és az állam játszhat nagy szerepet, míg saját maguk csak csekély mértékben járulhatnak hozzá a helyzet javításához. Az energiainfo.hu és a Forsense közös, ezer fő részvételével elvégzett felmérése alapján a válaszadók 40 százaléka úgy érzi, hogy a globális felmelegedéssel kapcsolatban felmerülő problémákkal és kérdésekkel teljes mértékben tisztában van. Azzal a tudományosan igazolt állítással, hogy jelenleg a Föld egy természetes felmelegedési korszakban van, de emellett az emberi tevékenység is növeli a felmelegedés ütemét és nagyságát, a válaszadók több mint kétharmada (71 százalék) értett egyet. Három százalék viszont egyáltalán nem tudott azonosulni ezzel az állítással. Zöldgazdaságot a válság enyhítésére! A magyarországi zöldipar megteremtése, megerősítése lehet az egyik legfontosabb eszköz a gazdasági válságból való kilábalásra. A zöldgazdaság fejlesztése jelentheti a kiutat. Az új technológiák támogatása mellett munkahelyeket is lehet teremteni - jelentette ki dr. Nagy Andor, a Fidesz-KDNP környezetvédelmi szakpolitikusa. Véleménye szerint az atomenergiáról nem lehet lemondani, de több pénzt kellene a megújuló energiákra fordítani.- Milyen módon lehetne ön szerint csökkenteni az energiafogyasztást?- Egyrészről az energiahatékonysági beruházásokkal, másrészről pedig a fosszilis energia- hordozók helyett megújuló energiákat kell alkalmazni. Az áttérés az új technológiákra, új munkahelyeket is teremt. Példaként megemlíteném, hogy Németországban két év alatt a biomasz- szára alapuló energiagazdaság kiépítésével százezer új munkahelyet hoztak létre.- Hazánkban milyen lehetőségek vannak a zöldgazdaság létrehozására?- Magyarországon most is vannak EU-s pályázatok megújuló energiák terjesztésére, energia- hatékonyságra. Az EU célja, hogy 2020-ra a tagállamok átlagosan 20 százalékban megújuló energiát használjanak, továbbá húsz százalékkal kell növelni az energiahatékonyságot és húsz százalékkal csökkenteni a szén-dioxid- kibocsátást, míg a bioüzemanyagok elterjedését tíz százalékban határozzák meg. Magyarország a húszszázalékos célból tizenhárom százalékot vállalt a megújuló energiákból. Most körülbelül öt százaléknál tartunk. Ez a tizenhárom százalék sem lesz kevés, hiszen figyelembe kell venni a gazdaság teljesítőképességét is. Azonban, ha Magyarország a zöldgazdaságot húzóágazattá akarja tenni, meg kell fontolni a húsz százalék kitűzését is a munkahelyteremtés miatt.- Ki lehet-e váltani az atomenergiát?- A megújuló energia arányának növelése és a paksi atomerőmű bővítése nem mond ellent egymásnak. Az atomenergiáról, illetve a paksi bővítésről nem lehet lemondani, hiszen ma Pakson termelik az ország villa- mosenergia-szükségletének negyven százalékát. Egy olyan energiamixre lenne szükség, amelyben megfér egymás mellett az atomenergia és a megújuló energia. Nem az atomerőművek ellen kell küzdeni, hanem a megújuló energiákért.- Van-e valamilyen bevétel az eddig értékesített szén-dioxid-kvó- tákból?_- Magyarországnak összesen zásoknak, a lakosságnak és az önkormányzatoknak adna kölcsönt. Olyan energiahatékonysági programokat lehe tne így támo- gatn i, . ötszázkilencvenmillió tonna szén-dioxid-kvótája van, ebből a kiotói rendszer alapján százmilliót értékesíthet. Az eddigi eladott kvótákból 28,2 milliárd forint folyt be. A kormány érdemi indoklás nélkül hónapok óta halogatja, hogy pályázatok útján ehhez az összeghez hozzá lehessen férni. Elvben szén-dioxid-ki- bocsátást csökkentő beruházásokra kell költeni a bevételt.- Lehet-e tudni a Fidesz-KDNP környezetvédelemről szóló terveit?- Természetesen. Terveink három területre oszthatók. Az első az energia- és klímapolitikai kihívás, ennek lenne része a „zöldgazdaság megalapozása”. Ehhez kapcsolódóan új munkahelyek jönnének létre, a munkahelyteremtés pedig egyik eszköze lehet a gazdasági válságból való kilá- b a - lásnak. A zöldgazdaság megteremtésének három lábon kell állnia: szükséges hozzá pénz! Ezt a zöld Széchenyi-terv elindításából lehetne fedezni, ami a kis- és közép- vállalkozásokat célozná. Ebbe bele lehetne vonni uniós forrásokat, illetve a kvótaeladásból származó bevételeket. Francia mintára a szükséges önerő biztosításához létrehoznánk egy zöld-hitelinté- zeteL Ez a kis- és középvállalkoNagy Andor amelyeknek a törlesztőrészleteit a megtakarításokból lehetne fedezni, így a hitel felvétele különösebb erőfeszítést nem követelne beruházóktól. A középső láb a kormányzati struktúra felülvizsgálatát, átalakítását jelentené, hiszen több tárca munkáját is érinti a megújuló energiák, a zöldgazdaság, amit koordinálni kell, hogy ne vesszenek el az ügyek a bürokráciában. A harmadik láb pedig a megfelelő jogszabályi környezet megteremtése és főként egyszerűsítése úgy, hogy támogassa és ösztönözze a zöldgazdaságot.- Milyennek véli az ország jelenlegi energiastratégiáját?- A mostani energiastratégiát teljesen rossznak tartom, mivel arra épül, hogy Oroszországgal mindig jóban leszünk, és mindig tudunk elegendő gázhoz jutni. Ez azonban erősen kétséges. A jelenlegi energiastratégiánk semmilyen formában nem tudja csökkenteni a gázfüggőséget, sőt, inkább növeli azt. A második terület, amely a globális felmelegedés miatt új feladatok elé állíthatja a környezetvédelmi kormányzatot, az a víz stratégiai eszközzé válása. A fenntartható európai vízhasználat lesz valószínűleg az egyik fő ügye Magyarországnak soros EU-elnöksége idején, 2011-ben. Hogy ez sikeres legyen, a kormánynak el kell fogadnia végre egy vízügyi stratégiát. Az uniós vízkeret-irányelv a globális felmelegedés miatt változóban van, eddig a vízminőséget helyezték a középpontba, a klímaváltozás miatt most azonban hangsúlyossá kell tenni a mennyiséget érintő szempontokat is. Egész Európában egyre nagyobb károkat teremt a klíma- változás okozta szárazság. Ebben az évben Magyarország idei mezőgazdasági termésének több mint felét veszítette el a kevés eső miatt. Egy-egy évben az aszályok által okozott károk értékének a tízszeresét is elérhetik. Magyarország egyébként kedvező helyzetben van, hiszen itt található Európa második legnagyobb ivóvízbázisa. Az egyetlen probléma, hogy a felszíni vizek 95 százaléka határainkon kívülről jön, a határon átnyúló szennyezések pedig európai szinten sincsenek tisztázva, erre kell megfogalmazni akár egy új uniós irányelvet is. A harmadik kihívás a magyar- országi zöldhatósági rendszer felülvizsgálata, átalakítása lesz. A jövőben a hatóságok szemlélete is meg kell, hogy változzon. Az alapdilemma a környezetvédő civilek, a lakosság, a gazdaság és az állam érdekei közti megfelelő súlyozásának a kialakítása. A Fidesz kormányra jutásával a Fehér Házból is Zöld Házat kell csinálni. Azaz kormányzati intézmények példát mutatnak majd, és elsők között ezek lesznek energiatakarékosak, úgynevezett passzív házak.
