Nógrád Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-28 / 173. szám

6 GAZDASÁG 2009. JÚLIUS 28., KEDD A BUX index 2009. július 27-én 15.3M«e»YofM? tőzsde nyitása /| 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2009.07.27. ™w»W twBoafm; vammvfy wwoh Pannergy 835 3,46 27 OTP 3 744 2,43 16863 MTelekom 673 2,27 1453 Mól 13680 2,08 2 158 Rába 650 0,30 4 VESZTESEK FORRÁS: BÉT (tésnény UotóárfR) ■MtoWmM Synergon 733-2,00 14 Econet 54-1,81 3 Égis 18 200-1,40 315 TVK 2 550-1,16 25 KEG 928-0,85 10 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forint/tonna, 07.27.) Új elszámolási ár EUR0BÚZA 2009. augusztus 28 510 TAKARMÁNYBÚZA 2009. augusztus 26 000 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. július 31800 TAKARMÁNYÁRPA 2009. auguszus 23 400 OLAJ NAPRAFORGÓ 2009. október 56 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. július 27-én. /Ft $/Ft CHF/Ft i 4 1 266,84 187,31 175,07-1,09 Ft-1,23 Ft-0,89 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredlt Bank 8,20 8,30 * AIAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA * * 3 HÓ HELYETT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 07.27.) Allianz Bank 262,58 276,04 Budapest Bank 258,83 274,84 CIB Bank 256,00 277,34 Citibank 256,72 278,12 Erste Bank 259,38 274,32 K&H Bank 260,18 275,18 MKB Bank 259,84 273,16 OTP Bank 260,33 273,68 Raiffeisen Bank 262,56 274,38 Gázkutak a hulladéklerakókon biogáz Gazdaságosan 55-60 megawatt teljesítmény aknázható ki a depóniákból íí6Kí 1—i.. i.v^ v gogaHEjä A nagy kiterjedésű szilárdhulladék-lerakókban érdemes megpróbálkozni biogáz termelésével Energia is termelhető a kommunális hulladékból: az ötlet már több magyar- országi lerakóhelyen a megvalósításig jutott. VG-összeállítás Plusz bevételi forrást jelenthet a települési szilárdhulladék-lera- kókat üzemeltető cégeknek, ha a beérkező szemét biztonságos ár­talmatlanítása mellett az annak bomlásakor keletkező biogáz energiatartalmának hasznosítá­sáról is gondoskodnak. A hazai lerakókból gazdaságosan 55-60 megawattnyi teljesítmény nyer­hető ki a biogáz kitermelésével. Ez hő- és villamos energia előál­lítására egyaránt befogható - fej­tette ki Mármarosi István. A kap­csolt hő- és villamosenergia-ter- J meléssel foglalkozó Ener-G Zrt. 1 üzletfejlesztési igazgatója el­mondta: az elméleti teljesít­ménypotenciál még ennél is na­gyobb, de tapasztalatok szerint csak ott érdemes hasznosítani a biogázt, ahol a beszállított kom­munális hulladék eléri az évi 35- 40 ezer tonnát. Az Ener-G első magyarországi referencialétesítménye Veszp­rémben működik, a próbaüzem a nyár vége előttre várható. A cég a Veszprémi Közüzemi Szolgálta­tó (VKSZ) Zrt. által működtetett depóniában egy 875 kilowattos villamos teljesítményű depó­niagáz-hasznosítót létesített, kö­zel félmilliárd forintból. A rend­szert az Ener-G üzemelteti majd, a VKSZ pedig megszabadul a depóniagáz ártalmatlanításának terhétől, és jutalékot is kap a ter­melt és eladott áram után. Hamarosan elkészül az A. S. A. Magyarország Kft. gyáli hulla­dékkezelő központjában is a bio­gáz-hasznosító üzem. Mint Mar­tin Attila ügyvezető igazgató el­mondta: a csoport által üzemel­tett debreceni és hódmezővásár­Megújuló források megoszlása Energiaforrás 2008 2020 Biomassza 85,5 70,2 Biogáz 0,8 6,7 Bioüzemanyag 1,7 10,5 Geotermikus 6,8 6,1 Hulladék 3,5 1,8 Víz 1,2 0,5 Nap 0,2 0,9 Szél 0,3 3,3 * RÉSZESEDÉS, ILLETVE VÁRHATÓ RÉSZESEDÉS, SZÁZALÉK FORRÁS: NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM helyi regionális lerakóban már 2007 óta befogják az összegyűj­tött depóniagázt áram- és hőter­melésre. A kedvező tapasztala­tok alapján úgy döntöttek, hogy a mintegy 260 ezer lakost kiszol­gáló gyáli létesítményben is ha­sonló rendszert építenek ki a Zöld NRG Agent Kft.-vel, több mint százmillió forintból. A bio­gázkinyerő rendszer teljessé té­telével és a hasznosító üzem lé­tesítésével megbízott Zöld NRG Agent Kft. még április elején megkezdte az új biogázkutak fú­rását. A rendszer ez év második felére készül el. A biogáz elége­téséből nyert hővel a telephelyet fűtik majd, az áramot pedig elad­ják az illetékes áramszolgáltató­nak. A bevételen osztoznak az üzemeltetővel. A legnagyobb magyarországi depóniagáz-hasznosító minden bizonnyal a pusztazámori lera­kóban épül fel, s a fővárosi kom­munális hulladék mintegy 45 százalékát fogadja majd. Az üze­meltető Fővárosi Közterület­fenntartó Zrt. (FKF) ez év tava­szán hirdetett közbeszerzési pá­lyázatot a fejlesztő szakcég kivá­lasztására. A vállalat tájékozta­tása szerint a mintegy kétmil­liárd forintos beruházás első üte­mében a lerakón már most is működő 57 alsó elszívású biogáz­kutat felső elszívásévá alakíta­nák át, ideiglenesen két újabb gázfáklyát is a helyszínre telepít­ve. 2011 végére további 52 felső elszívású gázkutat alakítanak ki a hulladéktestben. Előzetes szá­mítások szerint óránként 1500- 2000 köbméter biogáz termelé­sére nyílik mód. Ezt négy, együtt 5,66 megawatt névleges teljesít­ményű biogázmotor hasznosítja majd. A tervek szerint az első ket­tőt 2011-ben, a második kettőt 2013-ban állítják működésbe. Üzemeltetésükre az FKF Zrt. vár­hatóan vegyes vállalatot hoz létre egy az áramtermelésben és ke­reskedelemben jártas szakcéggel. Magyar cég az első négy helyen magyar telekom Elsőség a társadalmi szerepvállalásban A pénzügyi tárca vitázik az ombudsmannal A Magyar Telekom első helyezést ért el a Braun & Partners Net­work által ma közzétett regioná­lis társadalmi szerepvállalási (CSR) Top 100 listán, amely a kö­zép- és kelet-európai régió legna­gyobb árbevétellel rendelkező vállalatait rangsorolja CSR telje­sítményük alapján. A régió 100 legnagyobb vállalata közül a Ma­gyar Telekom 79 százalékos tel­jesítménnyel végzett az első he­lyen a nemzetközi mezőnyben. A Braun & Partners Network nyilvánosságra hozta a közép- és kelet-európai régió négy orszá­gára vonatkozó értékelés ered­ményeit. A CSR tevékenységet és kommunikációt értékelő CSR 24/7 kutatási módszertan segít­ségével a legnagyobb árbevétel­lel rendelkező bolgár, lengyel, magyar és román vállalatokat elemezték. A Magyar Telekom 79 százalékos teljesítménnyel mind magyarországi, mind a re­gionális CSR listán az első hely­re került, olyan vezető cégeket utasítva maga mögé, mint az OTP, a Mol, a Telekomunikacja Polska vagy az E.On Hungária. A regionális CSR-értékelés alapján a magyar és a lengyel vál­lalatok bizonyultak a legjobbnak. Az eredmények a magyar vállala­tok vezető pozícióját mutatják. A Braun & Partners Network re­gionális Top 100 listájának első 4 helyezettje magyar cég lett, továb­bá a lista első 10 cége közé 8, az első 20 helyezett közé pedig 11 magyar vállalat került be. • Christopher Mattheisen, a Ma­gyar Telekom elnök-vezérigazga­tója a nemzetközi sikert értékelve elmondta: „Különösen büszkék Christopher Mattheisen lehetünk arra, hogy ezúttal nem­csak hazai, hanem nemzetközi megmérettetésben végeztünk az első helyen. Úgy vélem, a nagy­szerű siker annak az elkötelezett munkának köszönhető, amelyet vállalatunk munkatársai végez­nek egy élhetőbb és egészsége­sebb környezet és társadalom megteremtése érdekében. Ki­emelkedő eredményeket értünk el a környezetkímélő infokom­munikációs technológiák elter­jesztése, a munkahelyi esély- egyenlőség megteremtése, az át­láthatóság biztosítása, a civilszer­vezetekkel való együttműködés terén, a felelős vállalatirányítás­ban, az érintettjeinkkel való kap­csolat menedzselésében. Mind­ezeket tudatosan, az üzleti célok­kal összhangban, a fenntartható­sági és a társadalmi szerepválla­lási stratégiánk mentén tesszük. Valódi háromképernyős, info­kommunikációs és szolgáltató­ként kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy elért eredményeinkről ügyfeleink, munkatársaink és vállalatunk érdekelt felei napra­kész és szakmailag megalapozott információkat kapjanak az életet meghatározó három képernyőn: a tévékészülékeken, a mobüokon és a számítógépeken.” ■ A Magyar Telekom már 79 százalékos ered­ménnyel lett az első. A Magyar Telekom és leány- vállalatai már az 1990-es évek óta kiemelt figyelmet fordítanak a társadalmi és környezeti prob­lémák kezelésére. A magyaror­szági cégek körében az elsők kö­zött, már 1996-tól önálló szerve­zeti egység foglalkozik a cégnél a társadalmi szerepvállalási te­vékenységgel, s annak kezdete óta beszámol a vállalat éves je­lentéseiben. A Magyar Telekom 2002 óta koordinálja környezet- védelmi tevékenységét, és 2005 óta rendelkezik fenntarthatósá­gi stratégiával. Évente fenntart­hatósági jelentést tesz közzé, amelyet független minősítő hite­lesít a Globális Jelentéstételi Kez­deményezés (GRI) irányelveinek megfelelően. Magyarországon a vállalat adott ki elsőként a GRI harmadik generációs irányelvei­nek megfelelő A+ minősítésű je­lentést. ■ E. Cs. „Az Alkotmány nem azt határoz­za meg, hogy jövedelmet és va­gyont kell (lehet) adóztatni, hanem azt, hogy a közter­hek viselésének (adózásának) a jöve­delmi és vagyoni viszonyoknak megfelelően, arányosan kell megtörténnie” - áll az Alkot­mánybíróság (AB) egy határoza­tában, amelyet a Pénzügymi­nisztérium idéz a szuperbruttó­sítás körül kialakult vita kap­csán. Az előzmény: Szabó Máté országgyűlési biztos bejelentet­te, az Alkotmánybírósághoz for­dul, mert az alaptörvénnyel el­lentétes a szuperbruttósítás, Több mint harmincezer kérelem érkezett az elmúlt három hétben az Új Magyarország vidékfej­lesztési program agrár-környe­zetgazdálkodási és géptámoga­tási pályázataira a Mezőgazda- sági és Vidékfejlesz­tési Hivatalhoz - mondta Demendi László, az MSZP or­szággyűlési képvi­selője. A programhoz hétfőig le­hetett benyújtani a pályázatokat. Az agrár-környezetgazdálkodá­si program keretében hektáron­ként 11 ezer forinttól 250 ezer fo­rintig terjedő támogatást kaphat­nak a gazdálkodók. Eddig több amely a jövő évben lépne hatály­ba. A PM szerint a szuperbruttó­sítást bevezető adó- módosítás megfelel az alkotmányos kö­vetelményeknek. Szabó Máté sze­rint az szja-alap ilyen kiegészíté­se nem ténylegesen megszerzett jövedelmeket von be az adóalap­ba. Ráadásul a foglalkoztató által fizetett és 2010-től adóalap-növe­lő tényezőként figyelembe veen­dő társadalombiztosítási járulék és egészségügyi hozzájárulás nem befolyásolja az adóalany nyugdíj-, illetve egészségügyi el­látását, így jövedelemként sem vehető figyelembe. ■ VG mint 25 ezer pályázó nyújtott be kérelmet 1,7 millió hektárra. Hoz­zátette: évente 40-44 milliárd fo­rintot fizetnek ki ezen pályázat keretében. A géptámogatási programhoz több mint 4800 pá­lyázat érkezett 36 milliárd forint támo­gatási igénnyel. Ez 115 milliárd forintos fejlesztési beruházást jelent. A tá­mogatás intenzitása 25 és 35 szá­zalék között lehet. A géptámogatási pályázatok­nál néhány hónap az elbírálás határideje, a támogatásokat ok­tóber 31-ig kell kifizetni. ■ ■ Megsemmisítet- né az ombuds­man a passzust. Több mint harmincezer kérelem agrárpályázatra ■ Október végéig fizetik ki a géptámogatást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom