Nógrád Megyei Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
2009-04-08 / 82. szám
2 2009. ÁPRILIS 8., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Őslábnyomos homokkő Ipolytarnócon Előadás a szentkúti kegytemplomban Kézművesek árubemutatója a kozárdi művelődési ház előtt FOTÓ: RIGÓ TIBOR A megyei közgyűlés kétnapos, Nógrád idegenforgalmi értékeit bemutató kirándulást szervezett újságírók számára. Keddi lapszámunkban a hollókői élmények kerültek sorra, a második nap programjaként ma Ipolytarnóc, Mátraverebély-Szentkút és a záróakkord, Kozárd következik. Faragó Zoltán Ha Nógrád megye idegenforgalmának zászlóshajója Hollókő, akkor Ipolytarnóc rajta a főárboc: a palóc Pompeji évről évre imponáló látogatottságot mutat fel, a 2007 őszére befejeződött fejlesztés pedig még inkább megnövelte az érdeklődést. A megye egyetlen 4D-s mozija működik itt - lehetne leírást adni róla, de fölösleges... A modern technika mellett azért az életében majd' száz méter magas ősfenyő kövületei, az őslábnyomos homokkő, a különféle leletek bemutatóhelyei maradandó élményt jelentenek még annak számára is, aki nem különösebben érdeklődik a természet történetének rejtélyei iránt. Ipolytarnócról irány Szentkút: a kegyhely az év minden pillanatában ad valamit a látogatónak. Nagy ünnepeken zsúfolt a bazilika környéke, hétköznapokon meg a környék nyugalma ad lelki békét a zarándoknak - úgyhogy bármikor érdemes idelátogatni.- A kommunista fordulat előtt, 1948-ban 150 000 áldozó és úgy 300 000 ember járt itt - mondja a csapatot kalauzoló ferences páter. - Eljönnek ide a hívők a Felvidékről, Erdélyből, de még Lengyelországból is. Szólt ezután a gyalogos zarándoklatokról is: a nagy ünnepeken akár 70-80 kilométerről is érkeznek a hívők. Egyre híresebb az Esztergom-Szentkút zarándoklat, ami öt nap alatt ér az érseki székhelyről a Cserhát festői völgyébe, s évente 200-250 fiatal vesz részt rajta.- Nagyboldogasszonykor tízezer ember jön el hozzánk, de tartottunk már cigánybúcsút is, amin 500-600, zömmel nógrádi roma vett részt. Szlovákokat is várunk, nemsokára a zsolnai megyés püspök vendégeskedik nálunk. Igen, az egyház próbál más hangot megütni, mint a politika! Ami a zarándoklatokat illeti, egyre több a fiatal, hiszen nem öregasszonyos dolog ez, a lelki táplálékra mindenkinek szüksége van! Szólt még arról, hogy a kegyhely kinőtte a meglévő struktúrát, hiszen az 1930-as évek óta nem volt komolyabb fejlesztés. Nagy tervek vannak, közöttük szerepel a kulturáltabb vizesblokk kialakítása, egy múzeum létesítése - csakhogy ez csekély kétmilliárdot kóstálna... Kóstolni persze kóstoltak a túra résztvevői is: a rendházban sütött pogácsa kitűnő, akárcsak a pálinka. A következő állomás Kozárd: az érkezők fogadására környékbeli kézművesek és termelők kínálják árujukat a művelődési ház előtt - van itt méz, kerámia, patkóit tojás - aztán Hajasné Banos Márta polgármester szólt a község nevezetességeiről, első helyen említve az almavirág-feszti- vált, ami értelemszerűen május elejére esik, amikor ezek a gyümölcsfák szirmot bontanak.- A közelben van egy kőbánya is, amelynek kitűnő az akusztikája, így már hagyomány, az Egererdő Zrt. Bátonyterenyei Erdészete által szervezett Muzsikál az erdő című programsorozat egyik koncertjét itt tartjuk meg. Ősszel gasztronómiai fesztivált rendezünk, amelyen a magyaros ízeket igyekszünk felvonultatni. A közeljövő tervei között említette, hogy a romos kozárdi kastélyt szeretnék újjáépíteni, illetve a harminc éve üres helyi általános iskolából integrált közösségi szolgáltató és művelődési központot alakítanának ki, mindkettőt pályázati támogatással. Ezután Hajas Pál, a Cserhátalja Leader Közösség elnöke beszélt a község idegenforgalmának fejlesztéséről.- Új lehetőséget látunk abban, hogy Kozárdon metszik egymást a nemrégiben kijelölt zarándokutat. Az egyik az ausztriai Mariazellből vezet a székelyföldi Csíksomlyóra, a másik Máriabesnyőről, illetve Márianosztráról Szentkútra - mondta. Röviden szólt a környék adottságaiban rejlő vadászati célú idegenforgalom lehetőségeiről is. Ezután jöhet a megkésett ebéd: előételnek sajtok, mangalica falatkák, aztán fácánleves, mangalicapecsenye és szarvassült különféle mártásokkal, hercegnőburgonya körettel - valami csoda, kár, hogy nem nagyon fér az emberbe így, a második nap végére. Aztán az estebédről nem szabad ám lefelejteni a koronát: a diós sütemény kitűnő, aki nem kóstolta, hát csak emiatt érdemes elmenni Kozárdra! Aztán van ám borkóstolás is: minden ételhez külön ajánlják a hozzáillőt, asztaltól asztalig járva. Például a helyi kecskesajt almaszelettel, dióval, meg nagyrédei fehérrel meglocsolva páratlan ízharmóniát produkál... Elköszönés előtt még megnézzük a művelődési ház tetőterében kialakított kápolnát - egyszerre szép és modern, hagyományőrző és jövőbe mutató. Teraszáról szép kilátás nyílik a környező erdős dombvidékre - már csak ez megér pár lépcsőfokot. A végén pedig marad a búcsú, amit egy nógrádi ember nyilván másképpen él meg, mint a vendég - a lényeg az, hogy utóbbiakat szívesen látnánk minél gyakrabban és minél hosszabb ideig szőkébb pátriánkban! m médíaunió ■■■■■ Gyere el a oldalra, és írd le őket egyszer s mindenkorra! Te milyen kifogásokkal élsz? | | De nézni sokkal jobb. \ De messze van az edzőterem. De nekem már úgyis mindegy. J A www.nincsde.hu n elárulom! Kozárdi záróakkord - Zarándokutak metszéspontján
