Nógrád Megyei Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-20 / 42. szám
2 2009. FEBRUÁR 20., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Ságújfalu bora SágújfahL A község nem tartozik a tradicionális szőlőtermelő vidékek közé, de a települést övező hegyoldalakon több helyen szőlőt érlel a nyári és az őszi napfény. A szőlő édes levéből, a mustból a borélesztőgombák szorgos munkájának köszönhetően bor érlelődik. A községben elhatározták, hogy a falu történetében először, remélhetően nem utoljára megrendezik a ságújfalusi borok versenyét. Február 28-án, szombaton délután a kultúr- házban szakavatott és amatőr borászokból álló zsűri minősíti a tőke nedűjét. S ha már a rendezvény tárgya a bor, akkor po- harazgatás közben, szakmai és baráti beszélgetésre is sort kerítenek. Házőrzők lennének... Salgótarján. Kölyökkutyáknak, kisebb és nagyobb testű felnőtt házőrzőnek - köztük tacskónak, pincsinek, németjuhásznak és német vizslának - keres jó gazdát a Gazdikereső Alapítvány. Érdeklődők a 32/311-840 vagy a 20-9419-914-es telefonszámot hívják. Gazdát és otthont az állatoknak! Kóbor állatokkal, ahogyan más településeken, sajnos, Bátonyterenyén is találkozhatunk. Vannak, akik elfordítják a fejüket, sokan bántják is a szerencsétlen jószágokat, azonban szerencsére vannak olyanok is, akik fáradtságot, pénzt nem kímélve segítenek az utcára került kutyákon, cicákon. Az elmúlt év novemberében négy lelkiismeretes bátonyterenyei megalapította a „Gazdit és Otthont” Közhasznú Alapítványt. Gulyás Edina Bátonyterenye. Molnár Tiborné, Tóth István, Oláh Sándor és Csontos Jánosné már évek óta mindent megtesznek azért, hogy szerető gazdikhoz, meleg otthonhoz juttassák a kóbor állatokat. Tavaly novemberben azonban úgy döntöttek, hogy megalapítják a „Gazdit és Otthont” Közhasznú Alapítványt, mivel magánszemélyként kevesebb lehetőségük volt az állatmentésre. Nagyon jó a kapcsolatunk a bátonyterenyei önkormányzattal, amely anyagilag támogatja szervezetünket, „cserébe” nagy részben átvállaljuk a városvezetés kóbor állatok befogására és elszállítására vonatkozó kötelező feladatát - fejtette ki Csontos Jánosné, az alapítvány elnöke, hozzátéve: - Emellett lehetőségünk nyílt arra is, hogy cégek segítségét kérjük munkánkhoz, megalakulásunk óta már két helyi vállalkozással is sikerült gyümölcsöző kapcsolatot kialakítanunk. Az sem utolsó szempont, hogy közhasznú szervezetként két év múlva jogosulttá válunk a személyi jövedelemadóból származó egy százalékok fogadására. Az alapító tagok munkáját számos jó érzésű ember segíti, akik mindent megtesznek azért, hogy szerető gazdát találjanak az állatoknak, vannak akik az etetésből veszik ki a részüket, mások ideiglenesen befogadják a négylábúakat.- Nagyon hálásak vagyunk azoknak az állatorvosoknak akikkel kapcsolatban állunk, dr. Sándor Nikoletta, dr. Mag Gyula és a salgótarjáni állatkórház munkatársai bármikor szívesen segítenek a kutyák és cicák gyógyításában, ápolásában - hangsúlyozta az alapítvány elnöke, hozzátéve: - Az ideiglenes örökbefogadó munkája is felbecsülhetetlen számunkra, emellett számos magánszemély támogatását is köszönjük. Mint mondta, több bátonyterenyei is támogatja az alapítványt, van olyan idős, kisnyugdíjas néni, akik havonta bizonyos összeget juttat az állatok számára, előfordult, hogy nem tudta odaadni a szokásos adományt és néhány hét múlva újra jelentkezett a hiányzó összeggel. Emellett a helyi üzletek dolgozói is segítenek: eljuttatják a lejárt szavatosságú, de még ehető élelmiszereket az alapítványnak. zsolhatnánk a négylábúaknak. Egy helyi vállalkozó már felajánlotta a területet, de a menhely megvalósításához még nagyon sok pénzt kéne összegyűjteni. A Gazdit és Otthont alapítvány legutóbb Fifi kutyát mentette meg, akitől gazdái úgy akartak megszabadulni, hogy a legnagyobb forgalomban, egy mozgó autóból kidobták Salgótarján közepén. Napokig kérdéses volt, hogy egyáltalán felépül-e, de hála az őt szeretettel ápolóknak, összeszedte magát és - mivel történetét egy országos napilapban is közzétették - öten is jelentkeztek a kutyusért. Az alapítvány örökbefogadási szerződést köt az új gazdikkal, amelyben kikötik, hogy bármikor ellenőrizhetik az állat körülményeit, és amennyiben szükségesnek ítélik, visszaveszik a négylábút a gondatlan tulajdonosoktól. Eddig erre szerencsére még nem volt példa.- A legnagyobb öröm számunkra, ha sikerül egy kóbor állatnak szerető gazdát találni, de sajnos, sokkal több olyan negatív dolgot látunk és tapasztalunk, ami szomorúságra ad okot - fogalmazott Csontos Jánosné. Az elmúlt évben csak Bátonyterenyén 25 kutyust mentettek meg, jelenleg 28 négylábú vár új otthonra. Azonban nagy állatbarátokként nem csupán a településen, hanem a környező falvakban, utak mentén kirakott jószágoknak is próbálnak segíteni. ló kapcsolatot ápolnak budapesti és váci állatmenhelyekkel is, mivel szőkébb hazánkban csupán Szécsényben és Salgótarjánban működik állatmentő alapítvány.- Számos elképzelésünk van és nagyon sok feladatot kell még megoldanunk a jövőben: szeretnénk felvenni a kapcsolatot az iskolákkal annak érdekében, hogy a gyerekek elnyűtt takarókat, régi edényeket, egyéb dolgokat gyűjtsenek az állatoknak, emellett nyáron kisállatbörzét szerveznénk - hangsúlyozta Csontos lánosné, hozzáfűzve: - Fontos lenne, hogy minél több segítőkész, jó szándékú emberrel ismertessük meg tevékenységünket. Legnagyobb álmunk, hogy Bátonyterenyén egy átmeneti állatmenhelyet alakíthassunk ki, ahová igazi „kutyaparadicsomot” varáA „Gazdit és Otthont” Közhasznú Alapítvány kéri a támogatók jelentkezését. Számlaszámúk: 55400101-11032577 Sajóvölgye Takarékszövetkezet. Elérhetőségük: 06-30/983-9608,32/353-325 „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” Megtartotta idei első összejövetelét a honismereti kör Balassagyarmaton, a Madách Imre Városi Könyvtár Helytörténeti Gyűjteményében. A rendezvényen elsőként a két évvel ezelőtt elhunyt Kovalcsik Andrásra, a kör néhai elnökére emlékeztek. Majd Szabó Andrea újságíró Michel Gyarmathy és Schuchmann Zoltán levelezéséről tartott előadást, Tyekvicska Árpád, a megyei levéltár igazgatója pedig A Balassagyarmati Honismereti Kör harminc éve 1978-2008. című kiadványt ajánlotta a szépszámú publikum figyelmébe. Vitéz Kata snítót „Balassagyarmat gazdag város. Gazdagok vagyunk kultúránkban, lelkületűnkben” - mondta el bevezető gondolataiban Vas Ágnes, a honismereti kör titkára. Majd örömmel számolt be arról, hogy Telek Zoltán jóvoltából elkészült és a Csillagházban helyet kapott Kovalcsik András tanár portréja. Az alkotó elárulta, nem volt könnyű dolga, hiszen olyan képpel akart egykori osztályfőnöke emlékének adózni, amely nemcsak külső vonásait, hanem a lelkületét is visszaadja. Ezt követően Csábi István és Tibay András előadóművészek, valamint Nagy László gitáros növendék műsorával folytatódott az emlékezés. Az 1908-ban született Michel Gyarmathy és Schuchmann Zoltán életre szóló barátságáról és levelezéséről Szabó Andrea újságíró tartott előadást. - A közös gyermekkor a Templom utcában, a Balassi Bálint Gimnáziumban eltöltött évek, az 1944- ben Auschwitzban elpusztított Martos Zsigmond rajztanár hatása egy irányba terelte a két fiatalembert: mindketten az Ipar- művészeti Főiskolára jelentkeztek, ahol Zoltán építőipar művészeti, Ehrenfeld Miklós pedig keramikus, grafikus és szcenográfus szakon végzett. InSzabó Andrea újságíró tartott előadást fotó: vitéz kata nentől vált szét pályájuk: míg Gyarmathy E. Miklós, a későbbi Michel Gyarmathy 1936-tól a párizsi Folies-Bergere tervező-rendezőjeként, majd művészeti igazgatójaként röpítette el a világba Balassagyarmat nevét, addig Schuchmann Zoltán hazatért szülővárosába, s négy évti35 levelet elemezte, amely 1958- tól 1972-ig beszédes bizonyítéka a két férfi őszinte barátságának. Az újságíró a gesztusok embereként emlegette a revüfejedelmet, aki kétszer is vendégül látta barátját Párizsban, s fejedelmi fogadtatásban részesített minden magyart és gyarmatit, aki látogatást tett nála. - Anatole France bohóca a Boldogságos Szűz előtt nem tud másként tisztelegni, mint bukfenccel. Ki-ki azt adja hazaszeretetében, amit a legmélyebben tud. Michel Gyarmathy a revüvel tudta leginkább kifejezni magyarságát és balassa- gyarmatiságát - zárta előadását Szabó Andrea. Tyekvicska Árpád, a megyei levéltár igazgatója A Balassagyarmati Honismereti Kör harminc éve 1978-2008. című kiadványt ajánlotta a közönség figyelmébe. Kiemelte ez a kötet a város szellemi gazdaságának újabb bizonyítéka, a kör alapítói iránt érzett tisztelet megnyilvánulása. A honismereti kör története nem 30 éve kezdődött, hanem már 1967-ben, amikor a városi monográfia megírása, a gyűjtő-kutató munka megindult. Ebből a szerzői körből alakult meg 1978-ban a honismereti kör. „A kötet címlapján láthatjuk a 16 alapító atya képét, akik között ugyan nincs egyetlen nő sem, később a ’80-as-’90-es években azonban ennek a körnek a működése hölgyek vállán nyugodott, Oroszlánná Mészáros Ágnes és Vas Ágnes éltette ezt a közösséget.” Tyekvicska Árpád kiemelte, a kötet 332 olyan rendezvényt sorol fel, amelyet a honismereti kör égisze alatt tartottak meg. Ezek az alkalmak mind azt a célt szolgálták, hogy a múltat, a gyökereket megismerhessék az itt élő emberek, s ez a hazafias nevelés az oktatásba is beépült. Az előadó hangsúlyozta még az intézményi háttér fontosságát, vagyis, hogy a Madách Imre Városi Könyvtár a változó világban is feladatának tartja az újabb honismereti programok szervezését. S bár a kultúrpolitika a tömegkultúra irányába vinné el a rendezvényeket, az együttgondolkodás, a közös ismeret, közös tudás továbbra is elengedhetetlen. Ezt követően Tamási Áron szép soraival zárta gondolatait: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Fifi kutyus új gazdára talált zeden át az ipari iskola igazgatójaként és országgyűlési képviselőkét szolgálta városát - fogalmazott Szabó Andrea, aki azt a