Nógrád Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-06 / 3. szám

b 2009. JANUAR 6., KEDD GAZDASÁG HDQ39H Alulteljesített tavaly a magyar tőzsde A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE (BÉT) részvényforgalma 10 568 milliárd forint volt tavaly, 39,2 százalékkal ke­vesebb, mint 2007-ben - de­rül ki a börze friss statiszti­kájából. A tavalyi év leg­nagyobb tőzsdei forgalmazó­ja a KBC Securities volt, őt az Erste Befektetési Zrt. és az UniCredit Bank követte. Olcsóbb borokkal koccintunk az idén idén legalább 10-15 száza­lékkal csökken a középkate­góriás borok fogyasztása, viszont nőni fog az olcsóbb boroké - áll a Varga Pincé­szet előrejelzésében. A magyar borászati vállalko­zás szakértői úgy vélik: az úgynevezett prémium szeg­mensbe sorolt - azaz a leg­drágább - borok fogyasztá­sa viszont nem fog változni. Százmilliárd forintos támogatás a gazdáknak mintegy 108 milliárd forint területalapú támogatás ju­tott el tavaly a magyar gaz­dálkodókhoz - tájékoztatott a Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatal. A 2008. évi egységes területalapú támogatás (SAPS) hektáron­ként 31429 forint volt. A BUX-index 2009. január 5-én 12900 12 800 Nyitóérték: Záróérték: 1 12649 12819 j Változás: 4,71% : | Előző heti záróérték: 12286 15.39, _ äNewforiri ? tőzsde nyitása/) 12 200 port, 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 '' Wa FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2009.01.05. atodey m^rnmmn ORC 1995 +14,98 6,64 Richter 30280 +6,61 1364 Zwack 11300 +5,36 1,9 Mól 10380 +5,16 1440 RFV 2100 +5,00 0,03 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Wokóár(Ft) váltósa íj Míióni Phylaxia 10-9,09 4,4 Danubius 4405-0,78 1,47 Gspark 555-0,71 2,92 Pannergy 718-0,27 104,2 ANY 779-0,12 16,25 A BUX-index az elmúlt napokban 11900 11700 11500---------------------------------------­prrt/ 12.18 12.19 12.22 12.24 12.28 12.30 Z"*1 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. január 5-én. /Ft $/Ft CHF/Ft t t mm l 265,82 194,37 176,40 +1,04 R +6,46 Ft-1,38 Ft Bújtatott nyugdíjemelés változás A sokat keresők járnak jól, nagyobb lesz az ellátásuk Mennyi lesz a nyugdíjunk? A nyugdíj mértékét a megszerzett szolgálati idő teljes években meghatározott hossza alapján határozzák meg, a havi átlagkereset százalékában. Szolgálati NyugdO a kereset idő (év) százalékában 10 33 15 43 20 53 25 63 30 68 35 73 40* 80 * MINDEN TOVÁBBI ÉVRE 2 SZÁZALÉKPONT Idén is változtak a nyugdíjkiszámítás szabályai, ám ezek csak azok számára jelentenek többletet, akiknek magas a keresetük Januártól megváltozott a nyugdíjak kiszámítási módja: az úgynevezett degressziós tábla át­alakítása miatt a nyug­díjba tartók leggazdagabb tíz százalékának nőni fog az ellátása. Németh Márk Magasabb lesz az ellátása a nyugdíjba készülők legtöbb pénzt kereső tizedének, az év elejétől megváltozott nyugdíjszá­mítási rendszer ugyanis alapve­tően a magas átlagjövedelemmel rendelkező egyéneknek kedvez. Az úgynevezett degressziós táb­la megváltoztatása gyakorlatilag észrevétlenül hoz magasabb nyugdíjat a legtehetősebbeknek. A degresszió alapvetően a jó­módúak és a szegények közötti jövedelem-újraelosztást szolgál­ja. Lényege, hogy bizonyos jöve­delemhatár felett nem a havi át­lagkereset teljes összegét, ha­nem csupán egy részét veszik figyelembe a nyugdíj megállapí­tásánál. A korlátozás mértékét és a jö­vedelemhatárokat a komány évente rendeletben határozza meg. Tavaly még négy sáv volt: a legalsóban a jövedelem ki­lencven százalékát vették ala­pul a nyugdíj kiszámításánál, a legfelsőben viszont már csak a hatvan százalékát. Az idei év­től viszont már csak három sáv van, a hatvanszázalékos ugyan­is megszűnt. Ráadásul felemel­ték a sávhatárokat is, ami gya­korlatilag nyugdíjemelésként hat az ilyen magas havi átlag- jövedelemmel rendelkezők szá­mára, mivel a magasabb fizeté­sük még nagyobb részét veszik figyelembe az ellátás megállapí­tásánál. Fontos ugyanakkor hozzáten­ni, hogy az Országos Nyugdíj- folyósító Főigazgatóság 2007-es adatai szerint a frissnyugdíjasok mindössze 10,2 százalékánál kellett a degressziós táblát fel­használni az ellátás megállapítá­sánál - náluk a degresszió miatt az átlagos nyugdíjcsökkenés mértéke 12 922 forint volt. Ez vi­szont azt jelenti, hogy a változta­tással az újonnan nyugdíjba ke­rülőknek csupán a legtehető­sebb tizede számíthat magasabb ellátásra a jövőben. A nyugellátások megállapítá­sának többi szabálya lényegében nem módosult tavalyhoz képest. A nyugdíj mértékét továbbra is a megszerzett szolgálati idő hossza és az átlagkereset alapján határozzák meg. A havi átlag- keresetet az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kez­dő napjáig befizetett nyugdíj­járulék alapjául szolgáló bruttó jövedelem havi átlaga alapján kell kiszámítani. Régi degressziós tábla Havi átlag- Degressziós kereset (Ét) kulcs (százalék) 227-258 ezer 90 258-291 ezer 80 291-324 ezer 70 . 324 ezer felett 60 Új degressziós tábla Havi átlag­kereset (Ft) 258-292 ezer Degressziós kulcs (százalék) 90 293-331 ezer 80 331 ezer felett 70 Kiskereskedők tízezrei juthatnak csődbe a válság következtében Több tízezer kiskereskedelmi vállalkozás mehet tönkre a vál­ság miatt az idén az Európai Unióban - állítja friss elemzésé­ben az Euler Hermes hitelbizto­sító. A társaság szerint a tavalyi­nál mintegy ötödével több ilyen cég lesz kénytelen végleg lehúz­ni a rolót. A statisztikák szerint az uniós kiskereskedelem nagy­jából 11 millió embernek ad munkát, vagyis egy nagyobbfaj­ta csődhullám jelentősen növel­heti a munkanélküliek számát. Az elemzés szerint a nagy-bri- tanniai vállalkozások szenvedik majd meg leginkább a krízist, az angol font zuhanása, az össze­roppanó ingatlanpiac és a ma­gas adósságállomány ugyanis kiszolgáltatottá teszi őket. Hogy mekkora a gond a szigetország­ban, jelzi, hogy újabb patinás üz­letlánc került a csőd szélére. A gyermekruhákat forgalmazó Adams Childrenswear 111 üzle­tét zárja be, s rövidesen további 160 áruházára is lakat kerülhet. Korábban a csaknem százéves Woolworths lánc ment csődbe, bezárva 815 egységét. Szakértők szerint a fő problé­ma, hogy a válság vásárlásaik visszafogására ösztönzi az em­bereket. Ennek mértékét jelzi, hogy egy friss felmérés szerint a britek, a franciák, a németek és az olaszok hatvan százaléka ter­vezi visszafogni költekezését az idén. Ráadásul nem is kis mér­tékben, az átlagfogyasztó 12 szá­zalékkal kíván kevesebbet köl­teni. Különösen tartós fogyasztá­si cikkekből (elektronika, ház­tartási gépek, autók) terveznek kevesebbet vásárolni. ■ M. S. Hiába fizetnek euróval, a szlovákok félnek a szlovákoknak több mint a fe­le úgy véli, hogy a pénzügyi vál­ság máris kedvezőtlenül érinti az országot - derül ki egy friss felmérésből. A megkérdezettek 54.6 százaléka szerint a válság már elérte Szlovákiát, 39 száza­lék szerint megérkezése a követ­kező hónapokban várható, míg 2.6 százalék azt gondolja, hogy a válság teljes mértékben el fog­ja kerülni az országot. Azt a né­zetet, hogy a válság már jelen van, leginkább a munkanélkü­liek, a magyarok és a 30-40 év közötti korosztály képviseli Ki jogosult nyugdíjra? AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJRA jogosító korhatár - nők és férfiak számára - egységesen a 62. betöltött életév. Öreg­ségi teljes nyugdíjra az jogo­sult, aki a 62. életévét be­töltötte, és legalább húsz év szolgálati időt szerzett, öreg­ségi résznyugdíjra pedig az, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szer­zett, és a rá irányadó öreg­ségi nyugdíjkorhatárt elérte. Idén január elsejétől előre hozott öregségi nyugdíj annak az 59. életévét be­töltött nőnek, illetve annak a 60. életévét betöltött férfi­nak állapítható meg, aki rendelkezik legalább negyven év szolgálati idővel Tovább csökkent a lakosság pénzügyi vagyona eladósodás Egy év alatt csaknem 1500 milliárd forinttal nőtt a háztartások hitelállománya Csökkent a lakosság nettó pénz­ügyi vagyona a tavalyi harmadik negyedévben - derül ki a jegy­bank tegnap ismertetett adatai­ból. Szeptember végén már csak 15 932 milliárd forint volt a meg­takarítások és a hitelek különbö- zete; három hónappal korábban ez az érték még 150 milliárddal több volt. A lakosság nettó vagyo­na 2007 tavasza óta stagnál; a szakértők szerint az ok az embe­rek féktelen hitelfelvételi kedvé­ben keresendő. A háztartások nyaktörő ütemű eladósodását mutatja, hogy szeptember végére a teljes lakos­sági hitelállomány 8500 milliárd forintra emelkedett, ebből a de­vizás kölcsönök állománya 5500 milliárd volt. A forint- kölcsönök állománya valame­lyest csökkent éves és negyed­éves összehasonlításban is, a de­vizásoké viszont 1500 milliárd­dal emelkedett az egy évvel ko­rábbi, és 600 milliárddal a júniu­si értékhez képest. Tény ugyanakkor, hogy az MNB adatai még a pénzügyi vál­ság kirobbanása előtti időszak folyamatait mutatják. A szep­tember közepén az amerikai pia­cokról kiinduló, október közepé­re Magyarországot is maga alá gyűrő krízis egyik következ­ményeként a bankok drasztiku­san visszafogták hitelezési tevé­kenységüket; a kölcsönszűke változatlanul érezhető. ■ M. S. A háztartások pénzügyi vagyona (milliárd forint) 2006. szept. 2007. szept. 2008. szept. Készpénz 1702 1898 1992 Bankbetét 5688 6142 6659 Kölcsönadott pénz 167 193 189 Részvények 1136 1298 1310 Üzletrészek és befektetési jegyek 6 429 7544 8150 Egyéb értékpapírok 1336 1201 1309 Megtakarítás pénztárban és biztosítónál 3616 4 461 4 549 Egyéb 772 869 940 Bruttó vagyon 20846 23 606 25098 Forinthitelek 3 058 3060 2993 Devizás hitelek 2 980 3928 5498 Egyéb tartozások 572 635 675 Hitelek 6610 7623 9166 Nettó vagyon 14236 15983 15932 FORRÁS: MNB Népszerű betétek MÁR A TAVALYI harmadik negyedévben megrohamozták a bankokat az emberek, hogy pénzüket betétben helyezzék el - olvasható ki a jegybanki adatokból. A július-szeptem­beri időszakban a lakosság 180 milliárd forintot bízott a bankokra, ez csaknem a dup­lája a megelőző háromnegyed évre jellemző értéknek. A pénz­ügyi válság kirobbanását követően az érdeklődés csak fokozódott, novemberben például már mintegy 250 mil­liárd forint vándorolt banki betétbe. A rohamot erősítették a banki kamatakciók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom