Nógrád Megyei Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 203-228. szám)
2008-09-17 / 217. szám
4 2008. SZEPTEMBER 17., SZERDA NÓGRÁD MEGYE „Az egész világ javára válhat e sztúpa” Szabó Andrea Becske. A buddhista sztúpa a teljesen kibontakozott emberi lény és a világegyetem tökéletes összhangjának szimbóluma. Annak az örömnek kifejeződése, hogy képesek vagyunk az együttérzés és a bölcsesség kifejezésén keresztül minden emberi lény javára válni. Élő ereje lenyugtatja az embert és a tájat, békét és szeretetet teremt. A Gyémánt Út Buddhista Közösség tíz éve találta meg Becskét, amelyet alkalmasnak tartott számos meditációs nemzetközi kurzus és elvonulás megtartására. Azzal, hogy szeptember 14-én Hamburg helyett itt avatott sztűpát a közösség a Csiga-hegyen Serab Gyalcen rinpocse vezetésével, egy régi álom vált valóra. Az avatáson Serab Gyalcen rinpocse elmondta: - A becskei sztúpa a megvilágosodás sztúpa, amely azt szimbolizálja: megszabadulunk a szenvedés forrásaitól, a zavaró érzelmektől, s teljesen kibontakoztatjuk a bennünk rejlő tökéletes képességeket. Hangsúlyozta továbbá: - A sztúpák nyolc alfaja közül a legfőbb a megvilágosodás sztúpa, amelyben a megvilágosodott tudat manifesztálódik. Az építmény belsejében buddhista mesterek ereklyéi, szobrok, agyagformák, szövegek jelképezik a megvilágosodott testet, beszédet és tudatot.- Az egész világ javára válhat e sztúpa, ahol a békesség és a boldogság jelenik meg - fogai-, mázott a rinpocse. Láma Öle Nydahl arról szólt: az együttérzést és a bölcsességet kell kifejlesztenünk magunkban, ahogyan azt Buddha tette 2450 évvel ezelőtt, amikor is 35 éves korában elérte a tökéletes megvilágosodást. -Legyetek saját magatok vezető fényei! Ki kell használni életünket, ki kell fejleszteni belső tulajdonságainkat, s fel kell ébrednünk a nem tudás álmából, ahogyan azt Buddha tette - mondta a láma, aki 1988-ban létrehozta a budapesti országos Gyémánt Út Buddhista Központot, a nyugati világ legnagyobb központját, s Becskén elvonulási központot alapított. Szalatnyainé Zsigmondi Éva, Becske polgármestere örömét fejezte ki, hogy épp községében találta meg a közösség az alkalmas és méltó helyet a világegyetem harmóniájának szimbolizálására. - Utak vezetnek a földről az ég felé, az igazi út azonban mindig befelé néz. Kívánom, hogy erőt és bölcsességet találjunk e helyen - tette hozzá a község vezetője. Major Péter, a Gyémánt Út Buddhista Közösség ügyvivője arról a húsz évről számolt be, amelynek során Láma Ole-nak köszönhetően több mint 26 meditációs központ jött létre az országban. - Legyen ez a sztúpa híd, amelyen keresztül értékeket hozunk át Ázsiából, s szeretnénk, ha egyben találkozási pont is lenne. Az építmény a falu felé néz. Kapcsolatot szeretnénk kialakítani a községgel és a régióval is - szögezte le Major Péter, aki köszönetét mondott a becskeieknek, s az építési engedélyt megadó hatóságoknak, hiszen három hónap alatt elkészülhetett az egyedülálló kultikus hely, amely minden bizonnyal zarándokhellyé válik majd. Tajti „hazatért” a schengeni nyitással Gyönyörű környezet, áhítatos csend és kedves, vendégszerető emberek fogadják mindazokat, akik ellátogatnak a határ menti kis faluba, Tajtiba. Mint ismeretes, a határon túli települést alig pár száz méter választja el Ceredtó'l. Éppen emiatt a községben igen sokan várták azt a pillanatot, 2007. december 21 -ét, amikor hazánk csatlakozott a schengeni egyezményhez és megszűntek a határok. A közelmúltban ellátogattunk a településre, hogy megtudjuk: az eddig zsákfaluként nyilvántartott Tajti lakossága vajon hogyan is éli mindennapjait a schengeni csatlakozás után. H. B. Sztovákq/Tajti. Molnár Gyula, a község polgármestere elmondta, a határnyitásnak köszönhetően tovább erősödött a két község vállalkozói között kialakult együttműködés, amelynek eredményeként több határon túli magyar talált munkahelyet Magyarországon. Sőt egyre több középiskolás, illetve egyetemista diák tanul itt. Természetesen a szomszédos Ceredről is egyre több fiatal ismerkedik a tajtiakkal, az elmúlt hónapokban így barátságok és szerelmek is szövődtek a két település lakói között. A határnyitás egyben előnyt jelent a pályázatok, fejlesztések területén is. Mint megtudtuk, igény lenne a vízrendszer összekötésére, amely kölcsönös előnyt jelentene mindkét falunak, hiszen Cered jó minőségű ivóvízhez juthatna a határon túlról, Tajti pedig a szennyvízhálózat kiépítése után csatlakozhatna a Cered, Zabar és Szilaspogony önkormányzata által működtetett rendszerhez. Közös pályázatukat sajnos, első körben elutasították, de bíznak abban, hogy beadványuk előbb-utóbb pozitív elbírálásban részesül. Mint kiderült, Szlovákia már korábban kiépítette az országutat Tajtitól a határátkelőig tizennégy millió korona, azaz 112 millió forint értékben. Cereden csak a közelmúltban kezdődtek meg a munkálatok, amelyeknek köszönhetően az egykori határhoz vehető Kossuth út hat méter szélesre bővül. A beruházás tovább segítheti a két ország és egyben a két község kibontakozó kapcsolatait is. A mintegy 560 fős Tajti azonban kisebb-nagyobb problémákkal is küszködik. lövőre lenne hatvanöt éves a magyar anyanyelvű általános iskola, amely jó pár éve már csak-alsó tagozattal működik. Molnár Gyula elmondta, jelenleg tizenegy gyermek látogatja az intézményt, mert több szülő a távolabb fekvő Gömöralmágyra járatja gyermekét, ahol nyolcosztályos általános iskola várja a nebulókat Éppen emiatt kérdéses, hogy az önkormányzat meddig képes fenntartani saját oktatási intézményét. A község vezetésének emellett saját forrásból kell fenntartania az óvodát, hiszen a szlovák kormány nem biztosít külön forrást az óvodák üzemeltetésére. így a tajti óvoda több mint húsz apróságának ellátását a hivatal saját forrásból biztosítja nap mint nap. Évekkel ezelőtt éppen gazdasági okok miatt döntöttek úgy, hogy egy épületbe költözik az iskola és az óvoda. A községben félig már kiépítették a vezetékes vízhálózatot, a szennyvízhálózat azonban a fent említett okok miatt a mai napig várat magára. Jelenleg folyamatban van az önkormányzat épületének külső felújítása, amelyet pályázati segítséggel oldott meg a hivatal. Lényeges beruházás lenne a művelődési ház burkolatának cseréje, hiszen a régi parkettát már fel kellett szedni, újra azonban egyelőre nincs pénze a településnek. Mint megtudtuk, Trianon előtt a két település egy egyházközséghez tartozott, így a ceredi templom a tajtiaké is volt egyben. A trianoni szerződés azonban mindent megváltoztatott, Tajti jó pár évtizedig templom nélkül maradt és csak az időszakos határnyitások alkalmával látogathatták meg a keresztény hívek a ceredi templomot Nyolc évvel ezelőtt azonban mintegy hatmillió koronából, negyvennyolcmillió forintból a keresztény hívek társadalmi munkájának és adományainak köszönhetően felépült a község temploma, amelyet 2000. október 7-én Eduard Kojnok rozs- nyói püspök szentelt fel. Molnár Gyula elmondta azt is, hogy a templom alapkövét maga II. János Pál pápa szentelte meg kassai látogatása során. A harangtorony „két lakója” Őrbottyánban készült s Gombos Lajos keze munkáját dicséri. Az épület előtt a község ön- kormányzata 2001-ben emlékművel tisztelgett a két világháború áldozatai előtt, 2005-ben pedig ugyanitt Tajti hívei keresztet állíttattak Isten dicsőségére. A község gyönyörű tóval is rendelkezik, a huszonnégy hektáron elterülő összefüggő vízfelület élővilágban rendkívül gazdag, ennek ellenére mégsem horgásztó. A halak mellett a helyiek és a környékbeli települések lakóinak nagy örömére a tavon rengeteg madárfaj megtekinthető a tőkés récétől egészen a nádi rigóig. S hogy szóljunk egy kicsit a sportról is, meg kell említeni a helyi futballcsapatot, amely rendkívül sikeres az idei szezonban. Eddigi kiváló szereplésüknek köszönhetően a település második helyen szerepel a megyei másod- osztályú csapatok ranglistáján. Molnár Gyula polgármester a falu gyönyörű tavát mutatja Nyolc évvel ezelőtt épült fel a község temploma A község által fenntartott iskolába szívesen járnak a diákok
