Nógrád Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-01 / 76. szám

2008. ÁPRILIS 1, KEDD 3 NÓGRÁD MEGYE —irrmM Koszorúzás Szécsény. Március 27-én, csütör­tökön délután az önkormányzat, az intézmények, a civil szerve­zetek képviselői II. Rákóczi Fe­renc születésének évfordulója alkalmából megkoszorúzták a fejedelem köztéri bronzszobrát. A helyi turizmusról Salgótarján. A fenti címben fog­lalt téma „kibeszélését” tervezi következő, szerda esti (április 2., 18 óra, IAMKK) összejövetelén a Salgótarjáni Polgári Kör. Brunda Gusztáv körelnök a beszélgetés­re várja Becsó Zsoltot, Nógrád Megye Közgyűlésének elnökét, Tóth Csabát, a megszüntetett Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet volt igazga­tóját és Parditka Magdolnát, a salgótarjáni Tourinform-iroda ve­zetőjét A beszélgetés nyüvános. Kiállítás japán stílusban Pásztó. Gáncs Krisztián japán rajzfilmek stílusában készített grafikáiból nyílik kiállítás ápri­lis negyedikén, pénteken 18 órakor a pásztói ifjúsági klub galériájában, a városi művelődé­si központban. A tárlatot Kontra Marika Szvita, az Athéné Alkotó Kör Irodalmi Műhelyének veze­tője nyitja meg, a kiállítás május végéig látogatható. Korszerűsítenék Kutasó. A turistaház vizes­blokkjának korszerűsítése is szerepel az önkormányzat idei tervei között. A faluvezetés - egyben a létesítmény fenntar­tója - pályázni szeretne a munkálatok fedezetének előte­remtésére. Könyvvásár Érsekvadkert. Április 3-áig tart a könyvtárban megrendezett antikvár könyvvásár. A közsé­gi intézet az említett napokon 13 és 18 óra között kiárusítást szervez a raktárban tárolt régi könyvekből. Mesés klubnap Salgótarján. Szerdánként 10.30-ra a baba-mama klubba, a 12 óráig tartó ingyenes prog­ramokra várja az anyukákat 0-3 éves korú gyermekeikkel az ifjúsági információs és ta­nácsadó iroda. Április másodi- kán Kuborczik Istvánná és Ba­lázs Istvánná vezetésével gyer- mekkönyv-bemutató, mesék és versek felolvasása lesz. Vendég: Alapi és Spiró Salgótarján. A Szerdatársaság Irodalmi Kávéház áprilisi prog­ramsorozata másodikán kezdő­dik: akkor Alapi István, Salgó­tarján Pro Arte-díjas gitárosá­val beszélget Simon Lajos, a Rá­dió Focus műsorvezetője. Ápri­lis 9-én, a Törzsasztal kereté­ben Vers-e a próza címmel zaj­lik beszélgetés a költészeti ha­gyományról és modernitásról. Témagazda: Fancsik János. Áp­rilis 16-án Spiró György Kos- suth-díjas író vendégeskedik az irodalmi kávéházban. Beszél­getőtársa ugyancsak a Szép­írók Társaságából Kőrössi P. Jó­zsef költő, szerkesztő, az Ale­xandra Pódium műsorvezetője lesz. Április 23-án a Törzsasz­talnál a vallásos irodalomról és művészetről esik szó. Témagaz­da: Varga András, római katoli­kus plébános. Április 30-án Szepesi József-emlékestet ren­dez az irodalmi kávéház. Köz­reműködnek a költő barátai, pályatársai, valamint Haik Vik­tória, Kiss Zsuzsanna, Máté Krisztián és Pásztor Tibor szín­művészek. Valamennyi rendez­vény 17 órakor kezdődik a Jó­zsef Attila Művelődési Központ konferencia-termében a Vertich Színpad és a Pódium Stúdió tagjainak közreműködé­sével. Az irodalmi kávéház há­zigazdája a Palóc Parnasszus szerkesztősége: Bódi Tóth Elemér, Csongrády Béla, Pál Jó­zsef és Sándor Zoltán. Vár a színpad! Salgótarján. A Vertich Színpad Stúdió vár minden 16-tól 25 éves korú jelentkezőt, aki ér­deklődik a színpadi játék és a színészmesterség iránt. Vers­sel vagy prózai művel lehet meghallgatásra jelentkezni április hónap folyamán min­den héten pénteken 16-tól 19 óráig a József Attila Művelődé­si és Konferencia-központban. Telefon: 32/317-043, mobil: 20/299-0092, 20/353-6809. A város jövőjéről G. E. Salgótarján. Az Idősek Népfőis­kolája következő összejövete­lén, amit április másodikán, szerdán 14 órától tartanak a József Attila Művelődési és Konferencia-központban „A jövő Salgótarjánja” címmel tart előadást Székyné dr. Sztrémi Melinda, a város pol­gármestere. Természet a nagy gyógyász Szabó György, a bükki füves ember állítja: fűben-fában orvosság Erdő, mező, a kert, a gyep vagy a gyomos udvarsarok terített asztala az ember jó barátainak, a gyógyító nö­vényeknek. Bárki számára elérhetők ezek, füves em­berek mégsem teremnek minden bokorban. Bár egy ideje ismét felfelé ível a pályája, az eredeti népi gyógyászatnak kevés a hazai képviselője. Legismer­tebb talán Szabó György, aki szerdán Salgótarjánban osztogatta tudását, tapasztalatait. Pirospozsgás arc, átható sze­mek, arányos termet és derű, egyszerűség. Ez ő. Nagyra becsü­li a füveket, na és a fákat, de a ter­mesztett zöldféléket is. Ha lehet így mondani: minden bizonnyal ők is nagyra tartják a ma már idős, lélekben fiatal férfit, aki „belevarázsolta” már a maga és családja „füves” tudását egy saját könyvbe is. Fáradhatatlanul ké­szíti a tünetegyüttesekre ajánlott keverékeit, adja tanácsait és gyűjti a nem csak számára érté­kes virágokat, hajtásokat, levele­ket, gyökérrészeket.- Hivatalos végzettségem nincs - mondja mosolyogva -, amit tudok, arra már hatéves ko­romtól a nagymamám tanított. Ő pedig a nagyszüleitől, s azok is az elődeiktől sajátították el, mi­lyen bajra mi javaik. Úgy vélem, mintegy ötszáz évre visszame­nőleg eredeztethető az a renge­teg tapasztalat, amire a család és az ősök szert tettek. Meséli, hogy gyerekkorában, a miskolci otthonában a tűzhely sarkán mindig volt gyógynö­vényfőzet. Azt itták a nap bár­mely szakában. Lehet, szerepe volt ebben annak is, hogy emlé­kezete szerint nem volt valami jó ott az ivóvíz. S egyszerűen ki­használták azt is, hogy sok gyógynövénynek jó az íze. Mindezzel együtt Szabó György életében mindig jelen volt a nagybecsű természet, mint gyógyászat, de csak nyug­díjazása óta nyitotta nagyra azt a kaput, amelyen őt is elérhetik és ő is eléri az iránta érdeklődő sokaságot. Merthogy egyre duz­zad az a bázis, amely tőle vár se­gítséget testi kínjára, bajára. Szinte az ország minden csücs­kéből keresik, s ő segít, javasol, bárkinek. Lakóhelyén, Bükkszentkereszten és Buda­pesten is van irodája, ahol meg­hallgat és tanácsot ad. Legtöbb esetben olyanoknak, akik meg­betegedtek, pedig az ő felfogása is a megelőzést teszi a legesleg­első helyre a „tegyünk önma­gunkért” rangsorában.- Jó ideje arra is törekszem, azért is dolgozom, járok előadá­sokat tartani, hogy minél na­gyobb kör részese lehessen an­nak a kincsnek, ami annál töb­bet ér, minél többeknek jutta­tunk belőle. S külön örülök an­nak, hogy az egészségügyben dolgozók is egyre nyitottabbak a természet patikájára. Szabó György szerdán a sal­gótarjáni Kanizsai Dorottyái Egészségügyi Középiskola két­napos rendezvényén telt ház előtt tárta fel, mi mindent „tud­nak” a növényi részek, mit miért FOTÓ: ARCHÍV/GYURIÁN TIBOR érdemes bevetni az egészség visszanyeréséért. Ezt megelőzően még fellebben- tette a fátylat életének arról az időszakáról, ami arra döbbentet­te rá: ahogyan az ember idősödik, úgy kell egyre jobban segíteni a belső szervei működését. Recept­je valójában végtelenül egyszerű: hol egyik, hol másik hatóanyagú füvekből készít teát, főzetet. Az aranyvesszőfűvel például a nagy méregtelenítők, a veséje, a mája munkáját könnyíti meg, a gala­gonya virágos hajtásával a szív­működését támogatja, az orbánc­fűvel immunrendszerét és ideg- rendszerét erősíti, és így tovább. Van kipróbált „eljárása” a meddőségre is: a babavárónak nevezett programját igénybe ve­vők első lépésben gyakran vér­tisztító teakúrát vesznek, aztán következik a méhfalerősítés er­dei málna levelével. A fagyöngy, a cickafark, a szurokfű egyaránt fontos szereplője a továbbiakban ajánlottaknak. Van „orvosság” a rendetlenkedő férfiasságra, s tud olyan esetről, amikor a som- lekvárkúra megálljt parancsolt a fehérvérűségnek. Mától nincs vizitdíj! egészségügy A megszűnt bevétel nagy része adó formájában eddig is visszakerült az államhoz (Folytatás az 1. oldalról)- A március 9-ei népszavazá­son a választópolgárok úgy dön­töttek, hogy nem akarják fizetni a vizit- és a napidíjat, ezen nincs mit magyarázni, el kell fogadni ezt a döntést, így én is tudomá­sul veszem - fejtette ki egy nyu­gat-nógrádi háziorvos, hozzáté­ve: nem aggódik a kieső összeg miatt, sokkal nehezebb helyzet­be kerültek akkor, amikor az Egészségbiztosítási Pénztár megvonta tőlük az eszközfinan­szírozást, vagy adminisztrációs hiba miatt annak csak egy ré­szét kapták meg. Egy Salgótarján környéki há­ziorvos elmondta: az elmaradó összeget nem tudják miből pótol­ni. Azonban nem is jelent ki­esést a vizitdíj eltörlése, mivel havonta 53 ezer forint folyt be belőle, aminek a felét az adóha­tóságnak kellett befizetni, illetve ebből finanszírozták a nővér fi­zetését, így a vizitdíj-bevételből nem maradt semmi.- Magánemberként jogtalan­nak tartottam a fenti díjakat, úgy gondolom, hogy nem a betegek­kel kellett volna ezt megfizettet­ni, ez a szakma lejáratását jelen­tette - hangsúlyozta az orvos, aki úgy véli, a mindenkori kormány­nak kellene az egészségügyi ellá­tás finanszírozásáról gondoskod­nia. Mint mondta: az ő körzeté­ben sok a kisgyermek, aki men­tesül a vizitdíj fizetése alól, így kevés volt az ebből befolyt ösz- szeg, de vannak olyan körzetek, ahol több százezer forintot fizet­tek be a páciensek havonta. A há­ziorvos kifejtette: közel egy hete kevesebben vannak a rendelése­ken, valószínű, hogy április else­jétől újra többen lesznek.- Rendelőintézetünk késélen táncolt vizitdíjjal együtt is, s be­le sem merek gondolni, mi lesz akkor, ha ettől a bevételtől is el­esünk - panaszolta egy dél-nóg­rádi orvos. Mint mondta: már két éve hitelkeretből kénytelen működtetni a rendelőt, s csak a szigorú gazdálkodásnak köszön­hető, hogy nincs hiánya.- Bérünk 1999 óta csupán egyszer emelkedett, így évről évre romlik a helyzetünk, s las­san tönkremegyünk - mondta a háziorvos, akinek a jövőt tekint­ve sincsenek illúziói: csak úgy tudná elképzelni az „életben maradást”, ha az állam támogat­ná őket és ahelyett, hogy az em­berek bőrét húzná le, visszafor­gatná a tb-járulékot az egészség­ügybe. Az orvos úgy véli: dol­gozhatnának nagyobb hitelke­retből is, de ez sem gyógyír a problémára. Szavai szerint még annak is eljöhet az ideje, ami­kor a betegek maguk fizetik majd a kötszert, saját pénzből vásárolnak ampullákat és vakci­nát. Mindezek mellett kifejtette: megalázónak tartja a három­száz forintos vizitdíjat.- Gondoljunk csak bele: egy orvos felelőséget vállal a betege­kért, maximálisan ellátja őket, s ezért kap háromszáz forintot, ez­zel leminősítik az orvosok mun­káját - mondta a doktor, majd így folytatta: - Nem tudom, má­tól mi vár ránk, ha az állam nem lép, itt tragédia lesz. Csak egy le­hetőségünk marad: imádkozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom