Nógrád Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-18 / 91. szám
6 2008. ÁPRILIS 18., PÉNTEK GAZDASÁG HÍRSÁV Első fokon pert nyert a GVH az OTP ellen elutasította a Fővárosi Bíróság első fokon az OTP Bank Nyrt. keresetét, amelyben a versenyhivatal által kiszabott ötmillió forintos bírságot kifogásolta. A GVH szerint az OTP megtévesztő tájékoztatást adott a Junior Start, a Junior Plusz és a Junior Max kártyáknál felszámított díjakról. A pénzintézet az ítélőtáblánál fellebbez a döntés ellen. Vizsgálja az unió a Dunaferr-támogatást AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG vizsgálja a legnagyobb magyar acélgyártó vállalkozás, a Dunaferr részére nyújtott beruházási támogatást. Kérdés, hogy a 37,4 millió eurós szubvenció összhangban van-e az EU szabályaival, amelyek tiltják az acéltermékek előállításához nyújtott állami támogatást. Több illetéket szedett be az adóhatóság ILLETÉKEKBŐL MÁRCIUS végéig 32,6 milliárd forint folyt be az adóhatósághoz, 28 százalékkal több, mint tavaly az első három hónapban. A bevétel 55 százaléka a háztartások, 45 százaléka a vállalkozások befizetéseiből származik. a nia A BUX-index 2008. április 17-én Nyitóérték: 22 055 Változás: 0,64% 1 Záróérték: 22 027 | 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2008.M.17. r. - » IMsóár(R) Váltós »] !f»n Mól 22 320 CD O o + 3 53 3 OTP 6925 +0,36 7674 Fotex 709 + 1,28 90 FHB 1267 +4,62 48 Danubius 7100 +5,41 60 VESZTESEK FORRÁS: BÉT rresötsny IMsóariFt) VátaásrtM mór ÁNyomda 11050-1,77 1 Émász 22 800-2,68 14 Orco 13 455-1,53 3 Egis 17100-0,52 63 Synergon 1249-0,47 9 22 023 A BUX-index az elmúlt napokban 22 600 22 400 22 239 22 200 d““d*^22127 22000 21 800..........................21968 21600 ...................... 214 00 21200 21888 04.09 04.10 04.11 04.14 04.15 04.16 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2008. április 17-én. /Ft $/Ft CHF/Ft t i 254,12 159,29 159,51 +1,27 Ft-0,12 Ft +0,53 Ft Lesz áram a klímagépekre ellátás Készülnek a kánikulára az energiarendszerek irányítói Milliárdok az elektronikus kereskedelem fejlesztésére A rendszerirányítók kézben tartják a magyarországi energiaellátást, azonnal észlelik az esetleges üzemzavarokat, és átcsoportosítják a tartalékokat Évről évre nő a nyári áramfogyasztás Magyar- országon, kánikula esetén az energia tíz százalékát a klímaberendezések emésztik fel. Külön készül erre az időszakra a villamosenergia-rend- szert irányító Mavir. Németh Márk Labirintusszerű hálózatba rendezett kijelzők százai pislákolnak egy félköríves falon, mellettük kivetített Magyarország-tér- kép és még számtalan színes fényű kütyü. A fallal szemben három nagyobb munkaasztal, mögöttük szakemberek lesik a tucatnyi villogó monitoron megjelenő információkat. Csend van és nyugalom. Nagyjából így néz ki a teljes magyar áramellátó vil- lamosenergia-hálózatot irányító Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. fő vezérlőterme, amelyet a cég vezetői mutattak meg évértékelő sajtótájékoztatójuk keretében. A vezérlő a Mavir székházában található, amely a budai Vár egyik gyönyörű részén, a Bécsi kapu közelében helyezkedik el. Itt követik nyomon a villamos- energia-hálózat pillanatnyi terhelési adatait, valamint az erőművek állapotát, és innen biztosítják a villamosenergia-piac zavartalan működését. „Nagyon leegyszerűsítve a dolgot egy gombnyomással itt a fél országban áramszünetet lehetne okozni” - magyarázta lapunknak Tihanyi Zoltán, a Mavir forrástervezési főosztályvezetője. A rendszerirányítónál gőzerővel készülnek a nyári időszakra, ilyenkor ugyanis a fogyasztás körülbelül a kétszerese az év többi részében tapasztalhatónak. Rekkenő hőségben különösen sok áram fogy, mivel egyre többen használnak légkondicionálót. Tavaly nyáron problémát is okozott az áramellátásban az elhúzódó kánikula. „Csak a klímaberendezések a teljes magyar áramfogyasztás tíz százalékát teszik ki, nagyjából 600-700 megawattórát. Ez a fogyasztott energiamennyiség pedig attól függően változik, hogy tűz-e a nap, vagy épp felhős az ég” - érzékeltette lapunkkal a legfőbb problémaforrást Vinkovits András, a Mavir vezérigazgatója. Arra számítanak, hogy a tavaly nyári napi maximum, a július közepén mért 6320 megawattóra áramfogyasztás az idén legfeljebb két-három százalékkal nő. Elmondása szerint a szükséges hálózati kapacitások rendelkezésre állnak, de a piaci szereplőknek - kereskedőknek, ipari fogyasztóknak - is felelős magatartást kell tanúsítaniuk ilyenkor. Ha kánikula idején eltér a tényleges áramfogyasztás a kereskedők által tervezettől, vagy valamilyen üzemzavar miatt leáll valahol a termelés, akkor a Mavir úgynevezett kiegyenlítő energiát szolgáltat, hogy senki se maradjon áram nélkül. Jövedelmező az áramszolgáltatás egy Év alatt 35 százalékkal 10,3 milliárd forintra nőtt tavaly a Mavir adózás előtti eredménye. A társaság ebből 8,8 milliárd forint osztalékot fizetett ki a tulajdonos Magyar Villamos Művek felé. Az idén kilencmilliárd forint adózás előtti nyereséggel számolnak. Beruházásokra 2008-ban 25 milliárd forintot költ a társaság, elsősorban hálózat- és informatikai fejlesztésekre. A szükséges hazai termelői vagy import tartalékteljesítményeket pedig szerződésekkel biztosítja a rendszerirányító. „Normális körülmények között probléma nélkül ki lehet szolgálni az igényeket, és ez így lesz idén nyáron, a megnövekedett fogyasztás idején is. A tartalékok még a kisebb-nagyobb üzemzavarok megfelelő kezelésére is elegendőek” - mondta Vinkovits. Amennyiben olyannyira meglódul a hazai fogyasztás, vagy annyira elhúzódik a kánikula, hogy a leszerződött tartalékok sem leimének elegendők az igények fedezésére, akkor soron kívüli beszerzések is elképzelhetőek. Végső esetben a Mavir jogosult bármely üzemképes hazai erőművet igénybe venni. Üzemzavar esetén az európai rendszerirányítók kölcsönös kisegítési szerződések alapján állnak egymás rendelkezésére. Természetesen a sorozatos meghibásodások, vagy a régió piacát alapvetően befolyásoló külső hatások, természeti katasztrófák a rendszerirányítót is érinthetik. Ilyen esetekre a Mavir a jogszabályok és az ellátási szabályzatok által előírt módon készül fel. Május 5-étől adhatják be pályázataikat a hazai kis- és középvállalkozások a Gazdaságfejlesztési operatív program és a Közép- Magyarország operatív program legújabb kiírásaira. Ezek célja az elektronikus kereskedelem fejlesztése, illetve a vállalati folyamatmenedzsment támogatása, azaz a vállalatok belső hatékonyságának, üzemi/üzleti eredményének, így versenyképességének javítása. Közép-Magyarországon két- és tizenhatmillió, a többi régióban három- és húszmillió forint közötti összeg nyerhető el. A támogatás mértéke Budapesten és Pest megyében legfeljebb az összes költség 35 százaléka, azonkívül az 50 százaléka lehet. Az elektronikus kereskedelem fejlesztésére 2,3 milliárd, a vállalati folyamatmenedzsmentre pedig 3,6 milliárd forint jut. Előbbi célra 1,7 milliárd, utóbbira kétmilliárd forintos keret volt tavaly. Mindkét pályázati lehetőség iránt óriási volt az érdeklődés a múlt évben. E-kereskedelemre 415 pályázó hárommilliárd forintnyi támogatási igényt nyújtott be. A vállalati folyamatmenedzsment támogatási programra pedig 384-en jelentkeztek 3,8 milliárdos támogatási igénnyel. ■ Megvétózta az EU az exporthitel-támogatást ÖSSZEEGYEZTETHETETLENNEK nyilvánította az Európai Bizottság az unió állami támogatási szabályaival az exporttevékenységet folytató magyar kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó tervezett rövid lejáratú exporthitelgarancia rendszert E szerint az Eximbank rövid lejáratú exporthitelgaranciát nyújtana az évi kétmillió euró kiviteli forgalmat meg nem haladó magyar kis- és középvállalkozások exportügyleteinek finanszírozására szánt hitelek vissza nem fizetése esetén. A kedvezményezett lehet akár az exportáló kis- és középvállalkozás, akár a külßldi ügyfél is. A tervezett magyar garancia tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatná a magyar exportőröket a többi tagállam vállalkozásaival szemben - szögezte le Neelie Kroes versenypolitikai biztos. Egyre kevesebbet érnek a nettó jövedelmek pénzromlás Felemésztette a hétszázalékos árnövekedés az ötszázalékos keresetemelkedést Az év első két hónapjában átlagosan 1,7 százalékkal kevesebbet értek a nettó keresetek, mint egy évvel korábban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legújabb gyorsjelentéséből. A nettó átlagbér 5,2 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban. Ezzel szemben a fogyasztói árak hét százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan bruttó 197 ezer forintot kerestek. A vállalkozásoknál 183 ezer, a költségvetési szervezeteknél 237 ezer forint volt. Az eltérés zömmel abból adódik, hogy a tavalyi évre járó 13. havi kereset egy részének kifizetése idénre húzódott át. Az év eleji jutalomkifizetés miatt volt kiugróan magas a pénzügyi ágazatban dolgozók keresete. A költségvetési intézményekben öszszességében 5,7 százalékkal csökkent a létszám. A közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben is kevesebb a foglalkoztatott. ■ T. M. A nettó havi átlagbérek egyes ágazatokban (2008. január-február, forint) Textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása 77 754 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 85806 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 86 458 Építőipar 92128 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 97677 Kereskedelem, javítás 107685 Feldolgozóipar 110 612 Egészségügyi, szociális ellátás 116220 Bányászat__________________116 665 Gépipar 118 013 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 118303 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgaltatas 123 489 Oktatás 133 229 Vegyipar 137881 Közigazgatás, védelem 160519 Pénzügyi tevékenység 259872 FORRÁS: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A könnyűipari dolgozók fizetése egyharmada volt a pénzügyesekének
