Nógrád Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-12 / 86. szám

2008. ÁPRILIS 12., SZOMBAT

N O GRAD MEGYE

„Nógrád megyében kockázatos a bűnözés”

Rendőrök a fellendülésért, szép szóval és prospektussal

Egyetlen gyorshajtó se lepődjön meg, ha a közeljövőben az őt megbüntető rendőrtől a csekk mellé egy prospektust is kap, benne szűkebb hazánk látványosságaival...! A rendőrség ugyanis programot hirdetett Nógrád megye gazdasági fellendítése érdekében. A részletek kiderülnek az alábbi interjúból, amelyet Szabó Jenő dandártábornokkal, megyei rendőrfőkapitánnyal készítettünk.- Megragadom az alkalmat és gratulálok a közelmúltban történt dandártábornoki kinevezéséhez! Személyes karrierje szempontjából hogyan értékeli ezt a döntést?- Aki egyszer egyenruhát ölt, annak mindig egy-egy siker a rendfokozatokban való előbbre lépés, ám ezt senki sem sajátíthatja ki magának: az elismerés mindig magába foglalja az ember mögött lévő állomány teljesítményét, munkáját is - kezdte beszélgetésünket Szabó Jenő: - A dandártábornoki kinevezést gyakorlatilag a pálya csúcsának tartom, hiszen a tábornokot a miniszter előterjesztésére a köz- társasági elnök nevezi ki, s ezt a döntést később a Magyar Közlönyben is közzé teszik.- Nagy a megtiszteltetés - nagy az öröm is?- Igen, ugyanakkor keserűség is vegyül az örömömbe. Nagyon sajnálom, hogy a szüleim már nem élnek. Édesapám és édesanyám rendkívül büszke lenne erre a sikerre, hiszen előttem a mi családunkban csak egyetlen katonaember volt: egy nagybácsi, aki hadnagyi rendfokozatban esett el a második világháborúban. Már őt is nagyon nagy becsben tartottuk... Senki sem gondolta volna, hogy egyszer egy tábornok is lesz a famíliában. Nógrád megyének is köszönhetem, hogy engem ért ez a megtiszteltetés.- Nem csak ezért kedveli szőkébb hazánkat...- Többször elmondtam már: Nógrád megyében két erős benyomás éri azt az embert, aki távoli vidékekről érkezik ide. Egyrészt az emberek itt sokkal barátságosabbak és békésebbek, mint a fővárosban, vagy annak közelében. Másrészt azonban szembetűnően nagy a szegénység; az a megye, amely ilyen csodálatos természeti adottságokkal rendelkezik, sokkal nagyobb fejlődést érdemelne annál, ami jelenleg látszik.- Valóban. Kár, hogy e téren a rendőrség semmit sem tehet...- Igenis sokat tehet - a saját területén. Meghirdet tünk egy programot, amely kidolgozás alatt áll: a Nógrád megyei rendőrség a megye gazdasági fellendítéséért. Komoly lépéseket tehetünk az ügy érdekében, például azzal, hogy nem győzzük hangsúlyozni:

Nógrád megyében követik el a legkevesebb bűncselekményt, mindössze a 0,2 százalékát annak, amely az országban ösz- szesen történik. Ebből pedig az következik, hogy Nógrád biztonságos megye, még akkor is, ha az egyes emberek ezt esetleg másként érzik. Nincs és nem is lesz olyan társadalom a világon, ahol egyáltalán nincs bűnözés - csakhogy nem mindegy, hogy az milyen szintű és mérvű.- Mi köze mindennek a gazdasági fejlődéshez?- Nagyon is sok. A vállalkozók ma már a közbiztonság

szempontjából is vizsgálják, hogy megéri-e befektetni egy- egy térségbe. Mi azt mondjuk: Nógrádban érdemes befektetni, mivel itt követik el a legkevesebb bűncselekményt és ezek megjelenési formája kevésbé drasztikus, mint máshol. És hozzátehetjük, hogy nálunk az országos átlag feletti felderítési mutatóval büszkélkedhet a rendőrség: 2008 első negyedévében

54,8 százalékos volt ez az arány, ta valy ilyenkor 35,5 százalék. S ez még jobb lesz...! Nógrád

megyében igenis kockázatot jelent a bűnözői életmód.- E sajátos „befektetés-ösztönzés ” mellett még mit vállalhat fel a rendőrség?- Képzeljük el, hogy ön valahol máshol él, s

csupán átutazik Nógrád megyén! Vezet és közben telefonál, vagy nem ég a kocsi lámpája, eseüeg gyorsan hajt - ez most lényegtelen. Valamiért megállítja önt a rendőr, aki tiszteleg és normálisan köszön: „Jó napot kívánok, uram! Kérem a forgalmi igazolványt, jogosítványt...!”. Ön átadja az okmányokat, mire az egyenruhás közli: „sajnos, meg kell büntetnem, mert ezt és ezt a szabálysértést követte el”. Ám mielőtt elbúcsúznak, az intézkedő rendőr ad önnek egy prospektust Nógrád megye turisztikai látványosságairól, majd azt mondja: „Uram, látogasson el hozzánk bármikor! Balesetmentes közlekedést kívánok önnek és kérem, ha Nógrád megyében jár, legyen kedves betartani a szabályokat!”.- Nem tart attól, hogy a rendőr azt a választ kapja: „megbüntetett..., menjen a fenébe!”?- Ez lesz az első reakció... Én azonban hiszek az emberekben, hiszem, hogy később, higgadt fejjel sokan gondolják majd úgy: „megbüntetett a rendőr, de igaza volt; köszönt, empatikus volt, nem úgy bánt velem, mint egy bűnözővel...”. Hazamegy és másoknak is elmeséli a Nógrádban szerzett tapasztalatait, esetleg megmutatja a prospektust, amit kapott... Ez a program tele van ilyen elemekkel, amelyek még pénzbe sem kerülnek. Ennek a szemléletnek azonban végig kell futnia a rendőrségen, egészen a „végekig”. Ha ezt a logikát végigvisszük, már feltehetjük a kérdést: miért ne tehetne meg a rendőrség mindent, vagy még többet a megye fel- emelkedéséért?

■ Schveiczer Krisztián

The going - előre a rögös úton!

Négy évvel ezelőtt alakult meg a The going zenekar, akkor még Karc néven. Azóta már „átkeresztelkedve”, számos fellépést maguk mögött tudva zenélnek, áprilisban a megyeszékhelyen, májusban pedig a fővárosban lépnek színpadra.

Gulyás Edina

Salgótarján. Hat középiskolás fiú gondolta úgy 2004 augusztusában, hogy rockzenekart alapítanak és elindulnak a szórakoztatóipar rögös útján. Aztán kiderült: az általuk választott Karc néven már számos csapat színesíti a magyar zenei palettát, ezért a The going mellett döntöttek. Nagy Dániel a ritmusgitár, míg Judák Zoltán a basszusgitár húrjait pengeti, Baranyi Norbert énekel, Rákos Levente dobol, Deák Gábor a billentyűs, Tóth Csaba pedig szólógitáron játszik.

Stílusukban a dallamos rockzene, a glam-rock és a rock and roll keveredik, tehetségüket pedig szűkebb hazánk számos településén, különféle rendezvényeken bizonyították már. Többek között felléptek a balassagyarmati rocktáncházban, motoros találkozók résztvevőit szórakoztatták, visszatérő vendégei az egykori Bányász Művelődési Háznak és a STC Klubnak.

Sikereik között szerepel egy második helyezés, amit 2006-ban egy észak-magyarországi tehetségkutató versenyen értek el. Nagy örömükre tavaly auguszA zenekar lassan tapasztalt koncertezőnek számít

tusban dalaikat felénekelhették első lemezükre is, amely az Álom címet kapta. Rajongóik legközelebb április 19-én a STC Klubban láthatják-hallhatják őket, majd május 23-án első alkalommal lépnek fel a megyén kívül, ekkor Budapesten, az Avalon Klubban koncerteznek. Bővebb információ a www.thegoing.gprotal.hu oldalon olvasható.

Távolabbi terveik között új

slágerek, új lemezfelvételek és országos rendezvényeken való bemutatkozás szerepel, amelyek megvalósításához örömmel fogadják a szponzorok segítségét is.

í

b

ték a vállalatok és a város fejlesztési elképzeléseit. A meghívottak által befizetett adó összege közel 524 millió forint, ami az összes befizetés mintegy 35 százaléka. A húszas lista élén mintegy 7 2 millió forintnyi befizetéssel áll egy cég.

In memóriám Marschalkó Zsolt

(1962-2008)

Néhány napja kísértük el utolsó útjára a pásztói temető; ben a tragikusan hirtelen, fiatalon, a mindösszesen 46 éves korában örökre távozó Marschalkó Zsoltot.

Barátunk személyében olyan művészt, irodalmárt veszítettünk el, aki rövid pályáján komoly életművet hozott létre.

Kaméleonidász című drámáját bemutatta a budapesti József Attila Színház, a Zsarnok- ölök című darabját épp' az elmúlt hónapokban több helyen és több alkalommal, a megye több városában sikerrel játszotta a Vertich Színpad.

Vándor az óceánnál című verseskötetét épp egy esztendeje nagy közönségsikert aratva a Pódium Stúdió mutatta be a Balassi Bálint Könyvtárban.

Versei sok-sok városi rendezvényen hangzottak el, többek között a Szerdatársaság Irodalmi Kávéház estjein is.

Mindezeken túl, kiváló zenekari zenész is volt és tanárként is megbecsülés, tisztelet, szeretet övezte.

Drámaírói tálentumát több pályázaton elnyert díj fémjelzi.

Nem csak minket, barátait ért nagy veszteség; de Salgótarjánt és Nógrád megyét is. Itt élt, közöttünk alkotott, itt dolgozott', qsendes alázattal, a város szellemi, kulturális, művészeti élete emelésének szent szándékával.

Fájdalmunkat az enyhíti, hogy tudjuk, maradandó életművet hagyott hátra, mely tovább gazdagítja Salgótarján és Nógrád megye amúgy is, értékekben bővelkedő irodalmi kincsestárát.

Fájdalmunkat viszont nem tompítja, ha arra gondolunk: a halál diadalával meg sem fogalmazható emberi, művészi veszteség ért bennünket.

A Palóc Parnasszus élő irodalmi újság műsorai szignáljának rövid, Mondóka című versét választotta, mely megzenésítve oly sokszor fölhangzott irodalmi esteken, együtt énekelve a közönséggel:

„A macskakő közt sárguló fű.

Nem a művész, hanem a mű.

A forrás vize és nem a kút.

Nem a cél, hanem az út. ”

Az úton, félelmektől és kételyektől rögös utunkon, immár nélküle, de az ő mondókájával ajkunkon, bátrabban megyünk tovább.

Sándor Zoltán Pódium Stúdió művészeti vezető

.^✓.enmilt- ^ueszélésen egyeztet-