Nógrád Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-25 / 70. szám
4 2008. MÁRCIUS 25., KEDD NÓGRÁD MEGYE Vízi közmű: a kilépés kockázatos lehet! T-A* ■« /-sí r , • / r -rr r i -r t r rr -tt •• , // • . r • Figyelmeztet a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. ügyvezető igazgatója Előrebocsátom, hogy egy gazdasági társaság tulajdonosi körének jogkörébe tartozó stratégiai kérdés nagy nyilvánosság előtt történő megvitatása véleményem szerint nem helyénvaló, ugyanakkor ha erre mégis sor kerül, a közvélemény megfelelően széles spektrumot átfogó tájékoztatása elengedhetetlen. Közösen kell segítenünk! Peter Horváth (balra) Berenténé dr. Kurucz Erzsébettel, az NKIK titkárával és Dombi Andrással, az MKIK Magyar-Szlovák Tagozatának elnökével folytatott megbeszélést Bár nézetem szerint egy többszemélyes társaság meghatározó döntései, illetve azok elemzése nem az ügyvezető kompetenciája, mégis elkerülhetetlennek érzem, hogy a társaság egyéb szempontokat is mérlegelő tulajdonosainak álláspontját bemutatva reagáljak Etes község polgármesterének nyűt levelére, kicsit más megvilágításba helyezve a problémát Az ivóvíz-, és csatornaszolgáltatás, mint kötelezően ellátandó önkormányzati feladat az elmúlt évtizedek viszonylagos nyugalmát követően egyre markánsabban jelentkező kihívásokkal néz szembe, melyek megoldása közös célunk és feladatunk. A víziközmű-szektor, ezen belül a fogyasztók egészséges ivóvízzel való ellátásának szabályozási kérdései már közel egy esztendeje, de szakmai körökben már egy évtizede az érdeklődés középpontjában vannak. Az ágazat jövőjével kapcsolatos együttgondolkodás országos szinten is megválaszolásra váró kérdések tömegét veti fel, mely egyaránt megosztja mind a közvéleményt, műid a szakmát. Alapvető problémát jelent, hogy a vízi- közmű-szolgáltatás igen tőkeigényes tevékenység, viszont a ‘90-es években szétaprózódott tulajdonosi szerkezet, a kialakult üzemeltetési struktúrából adódó sokszor ésszerűtlenül kis üzemméretek, valamint az elmúlt időszak árképzési politikája következtében az üzemeltetők, az egyre rosz- szabb állapotú közművek működtetése mellett jelentős forráshiánnyal is küzdenek. Az elavult hálózatok rövid időn belül jelentkező általános megújítási kényszere, az ágazati irányítás által is nyíltan deklarált és elkerülhetetlen áremelésekhez fog vezetni. Ezek a folyamatok természetesen fokozottan fejtik ki hatásukat azokon a területeken, ahol a szolgáltatás költsége földrajzi, vagy egyéb okok miatt egyébként is magasabb az országos átlagnál. Teljesen természetes, hogy a lakosság és az intézményhálózat érdekeit szem előtt tartva, illetve a gazdasági szektor versenyképességének növelése érdekében az önkormányzatok folyamatosan keresik azokat a megoldási lehetőségeket, melyek biztosíthatják egy adott térség biztonságos, magas színvonalon, ugyanakkor elfogadható költségszinten történő feladatellátását. A Salgótarján és Környéke Vízmű Kft- 11995-ben pontosan ezen elvek és elvárások mentén hozták létre a térség önkormányzatai. A társaság mára 28 tagot számlál, illetve 31 településen, mintegy 75 000 fogyasztó számára biztosít ivóvíz-szolgáltatást. A társaság létrehozásakor az önkormányzatok azokra a szinergikus együttműködést biztosító előnyökre alapoztak, melyek révén többek között lehetőség nyílt az eltérő adottságok mellett történő egységes díj alkalmazására, a műszaki fejlesztéseket, rekonstrukciókat finanszírozó fejlesztési források közös érdekrendszer mentén történő felhasználására stb. Kétségtelen, hogy a térséget jellemző gazdasági, szociális körülmények között mára még erősebb az olcsóbb szolgáltatás iránti igény, azonban úgy gondoljuk, hogy ennek akkor lehet leghatékonyabban érvényt szerezni, ha a kezdeményezést továbbra is egységesen társasági szinten kezeljük. Itt szeretném megjegyezni, hogy a polgármester úr által említett konstrukcióban, az elméleti díjcsökkenés mértéke lakossági körben a jelenleg alkalmazott díjtételhez viszonyítva nem nettó 100 Ft/m3, hanem nettó 64 Ft/m3, közületi fogyasztói körben pedig 230 Ft/m3 helyett helyesen 115 Fl/m3 lehetett volna. Az önkormányzatoknak továbbá szem előtt kell tartaniuk, hogy a víziközmű- szektor a közeljövőben alapvető átalakuláson fog keresztül menni, ami részben az Európai Unióhoz történő csatlakozáskor vállalt kötelezettségeink, részben a jelenleg minden életszerűséget nélkülöző szabályozási rendszer miatt elkerülhetetlen. Megítélésem szerint a társaságból kiválni szándékozó település számára ebben a formában számos kockázati tényezőt rejt a pillanatnyi vélt, vagy valós előnyökért egyedileg feladott stratégiai pozíció, melyet például az elmúlt év második felében hasonló kezdeményezésben részt vevő néhány Heves megyei önkormányzat is belátott, ezért visszalépett szándékától. Véleményünk szerint középtávon a jelenlegi konstrukcióban történő feladat- ellátás mellett döntő települések kerülhetnek kedvezőbb pozícióba, melynek megerősítésére további garanciát jelenthet a területi egység megőrzése. Ezért célszerű tehát megvárni és átfogóan elemezni a következő néhány évben végbemenő ágazati változások hatásait annak érdekében, hogy egy hosszú távon sikerrel alkalmazható, az önkormányzatok, illetve a fogyasztók számára minden szempontból legelőnyösebb megoldás születhessen. Barta András a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. ügyvezető igazgatója A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vendége volt nemrégiben Peter Horváth, a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa, aki a kamara szlovák-magyar tagozatának tevékenységéről és a térség határ menti projektjeiről tájékozódott Salgótarjánban.- Salgótarjáni látogatása alkalmával a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara támogatását kérte az önök által szervezett rendezvények eredményes lebonyolításában. Melyek ezek a programok?- A Construma kiállítás ideje alatt, ez év április 11-én szlovák-magyar építőipari üzleti találkozót rendezünk - kezdte beszélgetésünket/hter/Zomífft: - Május végén - a Szlovák Idegenforgalmi Hivatallal karöltve - első alkalommal tartjuk meg a szlovák nemzeti napot Budapesten. Ide élelmiszeripari cégek képviselőit, a mezőgazdasági termékek gyártóit várjuk. Ebből hagyományt szeretnénk teremteni, s a jövőben évente legalább egys2er megrendezni. Május 27. és 31. között, az Industria kiállításon a szlovák gazdaságügyi minisztérium küldöttsége is részt vesz egy 25 négyzet- méteres teremmel, ahol számos szlovák cég is bemutatkozik.- A kamara szlovák-magyar tagozatával közös elképzeléseik?- A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara magyar-szlovák tagozatával megbeszéltük, hogy rendezünk egy közös konferenciát, amely? nek egyik témája az lesz, hogy Szlovákia 2009. január elsejétől bevezeti az eurót. Ezen túlmenően is keressük az együttműködés lehetőségeit. Ezek közé tartozik például a kölcsönös segítségnyújtás a regionális területfejlesztési programokban, illetve a 2007- 2013-as időszakra tervezett szlovákmagyar határ menti programban. Közösen kell segítenünk, támogatnunk a városokat, a falvakat és azokat a szervezeteket, amelyek pályázhatnak ez utóbbi keretében.- Mi jellemzi a szlovák-magyar gazdasági kapcsolatokat?- A statisztikai adatok szerint évről évre növekszik a kivitel és a behozatal aránya. Az elmúlt esztendő januárja és novembere között ezek együttesen 4,3 milliárd eurót tettek ki. A legfontosabb szlovák kiviteli termékek körét a gépjárműgyártáshoz szükséges alkatrészek képezik. Magyar szinten - bár kisebb termékcsoportról van szó - a gabona- és élelmiszer-ipari termékek terén tapasztalható a legnagyobb növekedés, 2007- ben ezek mutattak nagyobb szlovákiai behozatalt. Lezárult a „Kapcsolat-projekt”, de az együttműködés folytatódik Készül a salgótarjáni kistérség területfejlesztési koncepciója 28 kistérségi képviselő által történt - aláírása után dr. Gadóczi Bertalan projektvezető átfogó értékelésében méltatta - objektív és szubjektív indikátorokkal is jellemezte - az elért eredményeket, majd így folytatta:- Jó kapcsolatok alakultak ki nem csak a kistérségeken belül, de a kistérségek között is, amely a jövőbeni fenntarthatóság záloga is, miként a programmentorok aktivizáló, szervező munkája is meghatározójelentőségű. Fontos szerepe volt a képzéseknek, az alulról generált műhelymunkáknak, a tapasztaltcseréknek, a megyei börzéknek és a külső szakembereknek, akikre a jövőbeni projektgenerálásban és tervezőmunkában is számítunk. Előadásának végén dr. Gadóczi Bertalan a kapcsolatok és a partnerség jövőbeni fenntarthatóságának kritériumairól beszélt, köztük a pénzügyi fedezet biztosításáról, a projekt időszakában feltárt és született értékek fenntartásának szükségességéről Ezt követően a képzések és a műhelymunkák elméleti és gyakorlati kérdéseiről szóló szakmai előadások következtek, majd a kávészünet után két kiemelt kistérség programmentorának prezentációja következett Kormány Krisztián a bodrogközi, Svecz István pedig a salgótarjáni kistérséget mutatta be, illetve beszélt a végzett munkáról és az elért eredményekről Kistérségünk mentora elmondta - többek között -, hogy a 2005. szeptemberi 16-ai Nógrád megyei nyitókonferenciától kezdve a projekt folyamatosan bővülő partnerségi körben valósul(t) meg. Napjainkban a kezdeti 7 fővel szemben 65 személy szerepel a címlistán; 25-25 százalékuk önkormányzati képviMárcius 18-án Miskolcon - a zsúfolásig megtelt Művészetek Háza nagytermében - „Partnerség napja” címmel került sor a ROP 3.1.3 “Kapcsolat - regionális hálózat és kapacitásépítés Észak-Magyarországon” c. központi program záró konferenciájára. A tanácskozáson - amelyen a Nógrád megyei delegáció is részt vett - a 28 kistérség képviselői együttműködési megállapodást írtak alá. A Salgótarjáni Kistérség Fejlesztési Tanácsát Vincze László alelnök képviselte és írta alá a megállapodást. A salgótarjáni kistérségi munkáról - a „szakma” felkérésére - Svecz István programmentor tartott tartalmas prezentációt. MISKOLC-SALGÓTARJÁN. A hallgatóságot Szabó György, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke köszöntötte. Méltatta a partnerség szerepét, megköszönte a közreműködők munkáját, végül kifejezte reményét a partneri viszony fenntartásában, a közös munka folytatásában. Az őt követő, felszólaló szakemberek egybehangzó véleménye volt, hogy az EU által társfinanszírozott projektet az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség (NORDA) sikeresen menedzselte. Ennek eredményeként - a kistérségi képzéseken és műhelymunkákon keresztül - megvalósult a progKAPCSOLAT PROJEKT ram célja: egyrészt a regionális és kistérségi szintű együttműködés, másrészt az önkormányzati, civil és vállalkozó szférák közötti kooperáció és partnerség ösztönzése, kohéziójának erősítése a térségi gazdasági fejlődés elősegítése érdekében. A partnerségi hálózat megerősödését és a kapcsolatok fenntarthatóságát is szolgáló együttműködési megállapodás - Szabó György és a ★ * * * * * * * ik * *-# N^RDA' Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség selő és vállalkozó, 50 százalékuk civil szakember. A március 26-án megtartandó, 37. műhelymunkával záruló projektben összesen 400-430 résztvevő fejtett ki elismerésre méltó tevékenységet Megvalósult 19 kiscsoportos műhelymunka, 55 fővel. Tematikus műhelymunkára 9 alkalommal, 120+351 fő részvételével került sor, a Nógrádi Geopark- projekt és a Foglalkoztatási Paktum keretében, illetve a schengeni határnyitás alkalmából. Utóbbi esetében 3 helyszínen (Cered, Ipolytarnóc, Somoskőújfalu) segítették a szervezőmunkát Svecz István kifejtette: 2007. november 14-én a Salgótarjáni Kistérség Fejlesztési Tanácsa elfogadta a testület felkérésére elkészített - a kistérség területfejlesztési koncepciójának és programjának kidolgozására irányuló - .Előkészítő fázis” munkaközi anyagot Határozatában elismerte a „Kapcsolat’ partnerségi műhelymunkában résztvevők tevékenységét, felkérve a projektvezetőt a tervezőmunka folytatására. Ennek szellemében öt - 8-12 főből álló - munkacsoportot hoztak létre: Ipari szerkezetátalakítás - Szociális gazdaság - Vidékfejlesztés - Turizmus és az ún. Horizontális szakirányban. A koncepció munkaanyagát az április 30-ai tanácsülésre készítik elő - zárta előadását Svecz István. Ezt követően a „Szakmai segítségnyújtás” című blokk került sorra, amelyben mások mellett Gúr Nándor, a TÁMOP monitoring-bizottság tagja kapott szót, aki az együttműködés jövőbeni lehetőségeiről értekezett Záró mondataiban dr. Gadóczi Bertalan a partnerség szükségességéről szólt és ismételten reményét fejezte ki a közös munka folytatásában. A konferenciát követő napon, március tóén, immár hazai környezetben, a Salgótarjáni Ipari Parkban a konferencia tapasztalatait értékelték a 36. műhelymunkán résztvevő szakemberek, majd a munkacsoportok ötödik egyeztetésére, a feladatok finomhangolására és ütemezésére került sor.
