Nógrád Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-18 / 65. szám

2008. MÁRCIUS 18., KEDD 3 NÓGRÁD MEGYE CSONGRÁDY BÉLA Márciusi ifjak Jó szívvel néztem a televízióban a nemzeti ünnep estéjén, amint né hány harmincöt év alatti alkotó át­vette az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 160. évfordulója tiszteletére alapított, az idén először kiosztott Márciusi ijjak-díjat. Bár a munkásságukat nem ismerem, az elhangzott méltatások alapján biz­tos vagyvk benne: megérdemelten részesültek e szép nevű elismerés­ben, amely a lánglelkű Petőfi Sán­dorra, a börtönből szabadított Tán­csics Mihályra és társaikra emlé­keztet minden magyart 1848 tava­sza óta. S miközben magamban én is megsüvegeltem a kitüntetetteket, eszembe jutottak szűkebb hazánk, közvetlen környezetünk márciusi if- jai, azok a fiatal tehetségek, akikkel az elmúlt napokban volt szeren­csém találkozni, akik a maguk módján emlékezetes élményben ré szesítettek. Felidéződött bennem a Szerdatársaság Irodalmi Kávéház múlt heti összejövetele, ahol a „fia­talok sarokasztalánál” ezúttal a Bo­lyai János Gimnázium és Szakkö­zépiskola folyóiratának - a Bolyai Helikonnak - a szerzői foglaltak he­lyet Gondolattal, érzelemmel teli lí­rát, prózát, publicisztikát papírra vető, gitáron, zongorán játszó, ze nét szerző gimnazisták - Gressai Ferdinánd, Kiss Eszter, Nagy Sarol­ta, Puszta Szilvia, Tamóczi Balázs -, akikből ismert költők, szép- és közírók, jó nevű muzsikusok lehet­nek, s belátható időn belül akár a Márciusi ifjak-díjra, s valamikor ta­lán még a Kossuth-díjra is érdeme sek. De ha csak saját örömükre mű­velik tovább a művészeteket, akkor is gazdagabb, tartalmasabb lesz az életük az alkotás által. A március 15-ei sajtónapi ünnep­ségéhez kapcsolódva rendezte meg az Axel Springer-MagyarországKft. és a Nógrád Megyei Hírlap szer­kesztősége az általános iskolások Ladik (Lapot a diákoknak!) vetélke dőjét és jutalmazta meg azokat a középiskolás diákokat, akik a Séta (Sajtó és tanulás) tavaly őszi prog­ramjában különösen jól szerepel­tek. Remek szellemi küzdelmet ví­vott egymással az etesi általános iskola, a balassagyarmati Szent Lmre, a karancssági L. István és a salgótarjáni Kodály Zoltán iskola csapata, bizonyítva, hogy tagjai - szaktanári irányítással - heteken át szorgalmasan ismerkedtek a me­gyei sajtótörténettel, a médiavilág különböző területeivel. Végül is a kodályos tanulók képviselik majd Nógrádota májusi országos döntő ben Szolnok megyében. Ami pedig a Sétát illeti: az újságban megje­lent cikkei alapján a balassagyar­mati Balassi Bálint Gimnázium és Szakközépiskolából Csalár Bence, a megyeszékhelyi Madáchból pe­dig Pap József érdemelte ki a meg­különböztetett elismerést. Teljesít­ményük annál is inkább megbecsü­lendő, mert több hasonló íráskész­ségű társuk sorából emelkedtek ki. Ők is szép karriert futhatnak majd be és sokoldalúan használhatják képességüket. Annyi rosszat, elítélendőjelensé­get tapasztalni manapság a fiata­lok körében (is), hogy hajlamosak vagyunk egyoldalúan véleményt formálni magatartásukról, életvi­telükről Pedig - mint a fend pél­dák bizonyítják - erkölcsi, emberi értékeik ugyancsak figyelemre mél­tóak. Holtan találták a hajléktalant S. K. Salgótarján. Holttestet találtak az árokban, Salgótarjánban, a Kő­vár úton - jelentették be vasár­nap a városi rendőrkapitányság­ra. Az adatgyűjtést végző rend­őrök kiderítették, hogy az el­hunyt egy 65 éves hajléktalan férfi. A helyszíni intézkedés so­rán idegenkezűségre, bűncse­lekményre utaló körülmény nem merült fel. A haláleset pon­tos okát közigazgatási eljárás ke­retében vizsgálja a rendőrség. Mozi a kávézóban Salgótarján. A Cafe Frei Kávéház galériájában március 21-én, pénteken 20 órától a Mások éle­te című, 2007-ben Oscar-díjat kapott filmet vetítik. Táncban mondják el (Folytatás az 1. oldalról) Savaria néven alapfokú mű­vészetoktatási intézményt alapí­tottak és létrehozták a Medalion Táncsport Egyesületet. Az utób­bi utánpótlásáról az iskola gon­doskodik, ahol Zsámboki Mar­cell a társastánc tagozat igazga­tója, modern táncra pedig Mazgon Jelena tanítja a diáko­kat. A Savaria - mint Szabolcs és Amarilla magyarázza - részben talán az újdonság varázsának köszönhetően - teret nyert: négy megyeszékhelyi oktatási intéz­ményben - a Dornyayban, a Gagarinban, a Petőfiben és az Arany iskolában - működik. S a tanulók - az órák után is - szí­vesen dolgoznak „vele.” Hiszen tananyaga egyrészt szórakoztat, másrészt jó irányban formálja a testet és a lelket, feloldja a zárkó­zottságot, önbizalmat, sikerél­ményt ad, alkalmazkodásra, szépre, jóra tanít. Sűrű szereplé­sek, bemutatkozások és ver­senyzések színesítik, gazdagít­ják a Savaria és a Medalion min­dennapjait: táncosai a megye több településén falunapokon léptek fel, a napokban Pécsett, korábban Nyíradonyban orszá­gos bajnokságon képviseltették magukat. Az iskola már készül az idei évzáró rendezvényre, mely a szülőknek és a városnak is szól majd, s melyen minden tanuló megmutathatja, amit el­sajátított. Városvédők kontra városvezetés könyvtárügy Műemlék vagy sem a XIX. századi kúria? Az egykoron Rákóczi arcképét viselő épület kerítése is egyedi darabokból kikovácsolt műremek (Folytatás az 1. oldalról) ezért eljárást nem indított. Ok­tóber végén azonban a polgár- mester asszony a testület elé terjesztette azt az indítványt, miszerint ne kerüljön az épület helyi védettség alá. Ezt aztán a képviselők nyolc igen, két nem szavazattal és egy tartózkodás­sal meg is szavazták. Kérem a képviselőket, ne döntsenek ad­dig, amíg a városvédők nem mondták el véleményüket - zárta mondandóját dr. Havasi Zoltán. Borik Albert, a Városvédők Egyesületének elnöke hozzászó­lásában leszögezte: csupán szak­mai alapon kívánnak érvelni Szécsény érdekében.- Október 25-én kiküldtek minket a teremből, holott a helyi védettség alá helyezésről nem le­hetett volna zárt ülésen szavaz­ni. A XIX. században épült késő barokk kúria páratían kereszt­boltozatos pincével rendelkezik, s a nyílászárók cseréjével és a homlokzat felújításával helyre­állítható a műemléki jelleg. Kér­jük, hogy ne ítéljék e régi szép épületet halálra - mondta a vá­rosvédő. Varga Tibor az egyesü­let nevében hozzáfűzte: 1994- ben sportolási lehetőségeket nyújtó funkciót adtak az épület­nek, s meg kívánták tartani a kúriát a mellette lévő parkkal együtt. Somodi László szécsényi lakos azt vetette fel: legközelebb a Tűztornyot kívánják lebonta­ni? Velenczei Norbert, az erő­emelő egyesület nevében mond­ta el véleményét: nem tudja, ho­vá költözzön ki egyesülete, s az sem világos számára, hová ke­rül az eladásból befolyó összeg. Horváth Pál hozzátette: az egy­koron Rákóczi arcképét viselő épület kerítése is egyedi dara­bokból kikovácsolt műemlék, s a fával, a parkkal együtt meg kell védeni. Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsé­bet Velenczei Norbertnek szóló válaszában leszögezte: az erő­emelő egyesületet az ügyészség felszámolta, az eladásból befo­lyó 95 milliós bevétel pedig az uniós fejlesztésekhez szükséges saját erő felmutatásához szük­séges. Smelkó István testületi tag, a művelődési központ igaz­gatója úgy fogalmazott: 1992- ben kezdődött el a könyvtár épü­letének kálváriája, amikor azt az OTP-nek adták el.- A könyvtár elhelyezését megoldjuk. Külön kell kezel­nünk a könyvtárat és magát az épületet - tette hozzá. Az épület helyi védelem alá helyezéséről szóló indítványt a képviselők végül is öt igen, öt nem voks, valamint egy tartóz­kodás mellett nem szavazták meg. A polgármester asszony zárszavában elmondta: a beru­házó az adásvételi szerződésben vállalta a fák védelmét, s az ön- kormányzat pályázat útján a FOTÓ: RIGÓ TIBOR sportolóknak is megfelelő helyet biztosít. A szavazás után a város vezetője berekesztette az ülést. Sümegi Tamás a lakosság ré­széről azonban még felvetette: elképzelhető-e az, hogy a Penny Market a könyvtárral együtt mű­ködjön? Borik Albert hozzáfűzte: szociális épületrészként a könyvtár épülete kiválóan funk­cionálhatna, s ha az eladóteret a könyvtár mögé építik, szerves egység jöhet létre. Őze János fő­építész erre a megoldásra kevés esélyt látott, míg dr. Havasi Zol­tán leszögezte: az ajánlattevő írásban úgy nyilatkozott: lebont­ja az épületet. A képviselő hiá­nyolta az ellenérveket és cáfola­tokat, a polgármester asszony vi­szont leszögezte: nem kíván sze­mélyeskedő vitába bonyolódni dr. Havasi Zoltánnal.- Közösségi érdek a település fejlesztésének folytatása - hang­súlyozta dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet. RÓLUNK SZÓL Emlékéremmel jutalmazták Jecsmenik Andort Horváth B. Salgótarján. Az elmúlt héten a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban Balassi Bálint Emlékéremmel jutal­mazták Jecsmenik Andort. Eötvös Mihály alpolgár­mester beszédében méltatta Jecsmenik Andor mun­kásságát. Mint megtudtuk, a díjazott pályafutása - világnézeti és politikai okokból - gyötrelmekkel és méltatlan megalázottsággal terhes. Jecsmenik Andor 1926, augusztus 8-án született Salgótarjánban és itt járta iskoláit is, nyugdíjazásá­ig fizikai munkásként dolgozott. Az 1956-os forra­dalom idején az üzemi nemzetőrség vezetője, akit az orosz csapatok bevonulásakor letartóztattak. Majd 12 év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. A börtönből „kegyelemmel” hét év múlva szabadult, de továbbra is megfigyelték. „Ne álmodj nép!” című verse miatt 1966-ban ismét elítélték, börtönben töl­tött hét évet, négy hónapot és 22 napot. Eötvös Mihály szerint ma már egyre többen tud­ják, hogy Jecsmenik Andor olyan művek alkotója, amelyek nélkül a korszak emlékezete szegényebb volna, hiszen verse eretnek módon mond ítéletet az elmúlt'századról. Jecsmenik Andor (job^ szélé^múlt pénteken vehette át a Balassi Bálint Emlékérmei munkája elismeréseként t/C. FOTÓ: GYURIÁN TIBOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom