Nógrád Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-18 / 65. szám
4 2008. MÁRCIUS 18., KEDD NÓGRÁD MEGYE „Tennünk kell a megálmodott Bátonyterenyéért!” Pádár Zsófia Bátonyterenye. Térzene csendült fel, majd a Himnusz dallama zengte be a Kossuth parkot a március 15-ei megemlékezésen Bátonyte- renyén. A város lakói az 1848- 1849-es forradalom és szabadság- harc évfordulója alkalmából gyűltek össze a parkban, ahol elsőként az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanulóinak irodalmi előadását hallgathatták meg. A történelmi visszatekintés után Lavajné Dóka Éva, a város polgármestere Illyés Gyula-idézettel kezdte ünnepi beszédét, majd megemlékezett március 15-éről, a szabadság és hazaszeretet ünnepéről.- Tudnunk kell, hogy a szabadságot az alkotni képes, a közös célokért tenni tudó és tenni akaró egyének teremtették meg. A polgári forradalom lehetőségét az egyes emberek összefogása vívta ki. Akaratukat összekovácsolta, erejüket megsokszorozta, hogy tudták: nagy dolgokra képesek, ha összefognak, így a nemzet összetartozásának tudata 1848 óta a leggazdagabb erkölcsi, szellemi és érzelmi erőforrásunk - mondta a polgármester, s hozzátette: csak akkor leszünk méltók 1848 örökségéhez, ha képesek leszünk egymásra támaszkodva nekirugaszkodni kitűzött céljaink megvalósításához. Lavajné Dóka Éva szavai szerint szebbé, jobbá, biztonságosabbá és szabadabbá kell tenni Bátonyterenye mindennapjait.- Szabadság, ami annyi nemzedéknek nem adatott meg, szabadság, ami lehetőséget ad arra, hogy ezeket a hiányokat pótoljuk, szabadság, ami esélyt ad arra, hogy saját emberségünkből, a saját akaratunk szerint éljünk és megteremtsük a megálmodott Bátonyterenyét. Ezért viszont mindannyiunknak kell tenni, és nem is keveset. De 1848 példája is mutatja, hogy összeadódó akarattal a leglehetetlenebbnek tűnő célokat is elérhetjük - szólt a polgármester, s végezetül hozzátette: csak arra kell vigyáznunk, hogy elvtelen alkuk megkötésével nehogy áruba bocsássuk kivívott szabadságunkat, vagy nehogy letérjünk a közel két évtizede elindult útról! Az ünnepi beszéd után a Márciusi ifjak-vándordíjakat adta át a polgármester, majd a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit a Kossuth-szobor előtt. Fojtogatták az iskolaigazgatót Schveiczer K. Őrhalom. Felháborodott szülők fojtogatni kezdték az egyik községi általános iskola igazgatóját pár napja. A rendőrség az esetről azt közölte, hogy az egyik községi általános iskola igazgatója tett bejelentést még szerdán a Balassagyarmati Rendőrkapitányságra, mert az egyik ötödik osztályos diákjának szülei megtámadták őt az iskolában A délelőtti órákban ugyanis a tanár - a későbbi sértett - az órán sorozatosan fegyelmezetlenül viselkedő kislányt egy másik helyre ültette, ezen a diák felháborodott, s engedély nélkül hazament. Otthon elmesélte a történteket édesanyjának és édesapjának, akik ezért az intézménybe siettek, ahol a folyosón kiabálni kezdtek az igazgatóval, trágár szavakkal illették őt, majd egészen a tettlegességig mentek: a sértett nyakát szorongatták. Miután a tanár kikerült szorult helyzetéből, értesítette a rendőrséget. Az elkövetők, a 37 éves apa és a 30 éves anya hugyagi lakosok. A sértett (lapunk információi szerint az őrhalmi iskola igazgatója) a bántalmazás következtében hámhorzsolásos, köny- nyű sérülést szenvedett. A helyszínre érkező rendőrök kihallgatták az elkövetőket, akik beismerték tettüket. Ellenük közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt indult eljárás, amiért akár három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható -15 napon belül bíróság elé állítják őket. Eldalolták, eltáncolták M. J. Vanyarc. A művelődési házban és a Millenniumi emlékparkban emlékeztek március 15-ére az ünnepen a helyiek. Rendhagyó volt ezúttal a 160 éve történtek felidézése, ez ugyanis nem elsősorban a próza, a szöveg „nyelvén” történt, hanem a tánc, a mozgás, a zene főszereplésével. A közönség olyan bensőséges pillanatokkal teli koreográfiát láthatott az idén harmincöt éves vanyarci Rozmarín hagyomány- őrző együttes fiataljainak előadásában Suba Éva táncpedagógus, koreográfus segítségével, mely igazán méltó volt az 1848- 1849-es forradalom és szabadságharc dicső hőseihez. Újra a Kodály nyerte a ladik-döntőt Salgótarján. Harmadik alkalommal írta ki az Axel Springer-Magyarország és a lapunkat kiadó Nógrádi Média Kiadói Kft. a Ladik - Lapot a diákoknak! elnevezésű médiatörténeti vetélkedőt az általános iskolák csapatai számára. A múlt pénteki, salgótarjáni megyei döntőben a SKÁID Kodály Zoltán Általános Iskola ötös fogata (képünkön) diadalmaskodott a tízfordulós fináléban mindössze a néhány ponttal lemaradó balassagyarmati Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium, az etesi általános iskola és a karancssági I. István Általános Iskola csapatai előtt. A győztes kodályosok képviselik megyénket a május 23-25-ei országos döntőben Szajol-Alcsin. Séta-programunk elismertjei Salgótarján. Sajtónapunkon vehette át elismerését a Séta - Sajtó és tanulás elnevezésű programunk két diákújságírója és felkészítő tanára. A Cafe Frei Kávéházban tartott ünnepségen Kopka Miklós főszerkesztőtől Pap lózsef, a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola tanulója és tanára, Varga Zoltán (bal oldali képünkön), valamint Csalár Bence (Balassi Bálint Gimnázium, Balassagyarmat) és felkészítője, Kanyó Kinga vehetett át emléklapot és könyvutalványt. főtök, GYURIAN TIBOR A víz ára - van példa a jó megoldásra Mind a helyi, mind az országos.sajtó- ban többször is foglalkoztak már a viszonylag magas vízárakkal. Nógrád megyében talán még az országos átlagnál is rosszabb a helyzet, ami számos okkal magyarázható, de hosszabb távon egészen biztosan nem elfogadható. Különösen akkor, ha a romló gazdasági helyzetet is mellé tesszük. Azért ragadtam tollat, mert jó példák is akadnak. Az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. már korábban megkeresett bennünket, s garantáltan olcsóbb árat kínált fogyasztóinknak, mint amit a jelenlegi vízszolgáltató, amelynek tagjai vagyunk. A különbség mára már a száz forintot is meghaladja köbméterenként, s csak azért nem nagyobb, mert még él az állami támogatás rendszere. Gyakorló polgármesterként tudom, hogy az állami dotáció jelenlegi formájában nem tartható fenn egy-két évnél tovább, ráadásul az uniós direktívák is az eltörlését javasolják záros határidőn belül. Könnyű belátni, hogyha időben nem lépünk, ismét a helyi lakosság látja a kárát, s az emelkedő üzemi költségek miatt jóval hatszáz forint feletti köbméterenkénti árat kell majd megfizetnünk. Persze az áfa és a csatornadíj nélkül... Etes község önkormányzata a múlt év végén döntött arról, hogy csatlakozni kívánunk az ÉRV által kínált szolgáltatáshoz. A Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. taggyűlése - érthető okból - nem járult hozzá a vagyon üzemeltetésre való átadásához, pedig rajtunk kívül több önkormányzat is hasonló döntést hozott. A helyzet megértéséhez az időben egy kicsit vissza kell ugranunk. Salgótarján és társai (a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft., valamint az Észak-Nógrád Vízmű Kft. (Szécsény) szolgáltatási területéhez tartozó önkormányzatok) 2006-ban pert indítottak az ÉRV által üzemeltetett állami vagyon megszerzésére. Ha ez sikerül, talán megoldódódik az egylépcsős vízszolgáltatás, ami egyértelműen a szolgáltatott ivóvíz árának drasztikus csökkenését eredményezné, hiszen a víztermelést és elosztást is azonos szervezet végezné, így bizonyos költségek nem jelennének meg kétszeresen. Önkormányzatunk azért nem csatlakozott a kezdeményezéshez, mert véleményünk szerint az ÉRV által üzemeltetett mű nem felel meg a jogszabályban az átadhatósághoz rögzített feltételnek, ezért maga a per leginkább csak az érdemi döntés elodázására alkalmas. Idő közben, 2007 áprilisában a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. élén változás következett be, s ekkor kiderült, hogy a cég igen jelentős adóssággal rendelkezik. Ennek kezelésére és a társaság átalakításának koordinálására létrehozott bizottság javaslatának megfelelően elindultak a tárgyalások az ÉRV-vel. Az ivóvíz-szolgáltatás megnyugtató megoldása körvonalazódott, olyan formában, hogy a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. vagyonkezelő társasággá alakul, a szolgáltatást pedig az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. látja el, megfelelő szerződés alapján, 375,- Ft/m3 körüli ár mellett. Az üzemeltetési feltételek minél előnyösebb kialakítása érdekében több taggyűlés került megtartásra. 2007 novemberében úgy látszott, hogy a következő taggyűlésen megszülethet az a döntés, ami a lakossági fogyasztók számára több mint 100,- Fl/m3, a nem lakossági fogyasztóknak pedig 230,- Ft/m3 körüli nettó árcsökkenést eredményezett volna. Ez természetesen az állami támogatástól való függetlenedést is magával hozta volna. Ezzel szemben számomra teljesen érthetetlen módon a következő taggyűlésen olyan döntés született, hogy a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. nem alakul át, nem kötünk üzemeltetési szerződést az ÉRV-vel, és az ivóvíz köbméterenkénti árát 613,- Ft + ÁFA mértékben határozzuk meg. Tudom, hogy a döntés támogatói a 2007-es új állami vagyontörvényre hivatkoznak, amely szerint a korábban elidegeníthetetlen regionális vízműveket privatizálni lehet. Én azért utalnék rá, hogy ez nem a vízbázisok eladását, hanem a működtető szervezet részvényeit jelenti. A vízszolgáltatás kötelező feladata viszont marad az önkormányzatnál, ami nem hiszem, hogy vízbázis nélkül bárki számára nagyon vonzó lehet. Köny- nyű lenne a megoldás, ha a regionális vízművagyont maguk az érintettek vásárolhatnák meg, de hát nem hiszem, hogy itt a térségben bárki is kacérkodhatna ezzel a gondolattal. A díjmentes átadás úgy gondolom az álom kategóriába sorolható. Engem viszont egyelőre megnyugtatott Kovács Zsolt ÉRV vezérigazgató úr nyilatkozata, amelyben közölte, hogy nincs eladási kényszerben az állam, vagyis, az ÉRV is marad állami tulajdonban. Hogy mit hoz a holnap, azon sopánkodhatunk, de közben mi fizetjük a drága vizet. Ésszerű lépésnek tartanám, ha a vízmű az általam is vázolt megoldással élne ahelyett, hogy a kilépőket lehetetleníti el. Nézzük meg a szécsényi példát: az ottani lakosság már 375 forintot fizet a vízért, s ez mindennél beszédesebb adat. Lénáit Dezső Etes polgármestere
