Nógrád Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-18 / 65. szám

4 2008. MÁRCIUS 18., KEDD NÓGRÁD MEGYE „Tennünk kell a megálmodott Bátonyterenyéért!” Pádár Zsófia Bátonyterenye. Térzene csendült fel, majd a Himnusz dallama zeng­te be a Kossuth parkot a március 15-ei megemlékezésen Bátonyte- renyén. A város lakói az 1848- 1849-es forradalom és szabadság- harc évfordulója alkalmából gyűl­tek össze a parkban, ahol elsőként az Alapfokú Művészetoktatási In­tézmény tanulóinak irodalmi elő­adását hallgathatták meg. A törté­nelmi visszatekintés után Lavajné Dóka Éva, a város polgármestere Illyés Gyula-idézettel kezdte ün­nepi beszédét, majd megemléke­zett március 15-éről, a szabadság és hazaszeretet ünnepéről.- Tudnunk kell, hogy a sza­badságot az alkotni képes, a kö­zös célokért tenni tudó és tenni akaró egyének teremtették meg. A polgári forradalom lehetősé­gét az egyes emberek összefogá­sa vívta ki. Akaratukat összekovácsolta, erejüket megsokszorozta, hogy tudták: nagy dolgokra képesek, ha összefognak, így a nemzet összetartozásának tudata 1848 óta a leggazdagabb erkölcsi, szel­lemi és érzelmi erőforrásunk - mondta a polgármester, s hozzá­tette: csak akkor leszünk méltók 1848 örökségéhez, ha képesek leszünk egymásra támaszkodva nekirugaszkodni kitűzött célja­ink megvalósításához. Lavajné Dóka Éva szavai sze­rint szebbé, jobbá, biztonságo­sabbá és szabadabbá kell tenni Bátonyterenye mindennapjait.- Szabadság, ami annyi nem­zedéknek nem adatott meg, sza­badság, ami lehetőséget ad arra, hogy ezeket a hiányokat pótoljuk, szabadság, ami esélyt ad arra, hogy saját emberségünkből, a sa­ját akaratunk szerint éljünk és megteremtsük a megálmodott Bátonyterenyét. Ezért viszont mindannyiunknak kell tenni, és nem is keveset. De 1848 példája is mutatja, hogy összeadódó aka­rattal a leglehetetlenebbnek tűnő célokat is elérhetjük - szólt a pol­gármester, s végezetül hozzátette: csak arra kell vigyáznunk, hogy elvtelen alkuk megkötésével ne­hogy áruba bocsássuk kivívott szabadságunkat, vagy nehogy le­térjünk a közel két évtizede elin­dult útról! Az ünnepi beszéd után a Már­ciusi ifjak-vándordíjakat adta át a polgármester, majd a jelenlé­vők elhelyezték az emlékezés koszorúit a Kossuth-szobor előtt. Fojtogatták az iskolaigazgatót Schveiczer K. Őrhalom. Felháborodott szülők fojtogatni kezdték az egyik köz­ségi általános iskola igazgatóját pár napja. A rendőrség az esetről azt közölte, hogy az egyik közsé­gi általános iskola igazgatója tett bejelentést még szerdán a Balas­sagyarmati Rendőrkapitányság­ra, mert az egyik ötödik osztá­lyos diákjának szülei megtámad­ták őt az iskolában A délelőtti órákban ugyanis a tanár - a ké­sőbbi sértett - az órán sorozato­san fegyelmezetlenül viselkedő kislányt egy másik helyre ültet­te, ezen a diák felháborodott, s engedély nélkül hazament. Otthon elmesélte a történteket édesanyjának és édesapjának, akik ezért az intézménybe siet­tek, ahol a folyosón kiabálni kezdtek az igazgatóval, trágár szavakkal illették őt, majd egé­szen a tettlegességig mentek: a sértett nyakát szorongatták. Mi­után a tanár kikerült szorult helyzetéből, értesítette a rendőr­séget. Az elkövetők, a 37 éves apa és a 30 éves anya hugyagi la­kosok. A sértett (lapunk infor­mációi szerint az őrhalmi iskola igazgatója) a bántalmazás követ­keztében hámhorzsolásos, köny- nyű sérülést szenvedett. A helyszínre érkező rendőrök kihallgatták az elkövetőket, akik beismerték tettüket. Ellenük közfeladatot ellátó személy elle­ni erőszak miatt indult eljárás, amiért akár három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható -15 napon belül bíróság elé ál­lítják őket. Eldalolták, eltáncolták M. J. Vanyarc. A művelődési házban és a Millenniumi emlékparkban emlékeztek március 15-ére az ünnepen a helyiek. Rendhagyó volt ezúttal a 160 éve történtek felidézése, ez ugyanis nem első­sorban a próza, a szöveg „nyel­vén” történt, hanem a tánc, a mozgás, a zene főszereplésével. A közönség olyan bensőséges pillanatokkal teli koreográfiát láthatott az idén harmincöt éves vanyarci Rozmarín hagyomány- őrző együttes fiataljainak elő­adásában Suba Éva táncpedagó­gus, koreográfus segítségével, mely igazán méltó volt az 1848- 1849-es forradalom és szabad­ságharc dicső hőseihez. Újra a Kodály nyerte a ladik-döntőt Salgótarján. Harmadik alkalommal írta ki az Axel Springer-Magyarország és a lapunkat kiadó Nóg­rádi Média Kiadói Kft. a Ladik - Lapot a diákoknak! elnevezésű médiatörténeti vetélkedőt az általános iskolák csapatai számára. A múlt pénteki, salgó­tarjáni megyei döntőben a SKÁID Kodály Zoltán Általános Iskola ötös fogata (képünkön) diadal­maskodott a tízfordulós fináléban mindössze a né­hány ponttal lemaradó balassagyarmati Szent Im­re Keresztény Általános Iskola és Gimnázium, az etesi általános iskola és a karancssági I. István Ál­talános Iskola csapatai előtt. A győztes kodályosok képviselik megyénket a május 23-25-ei országos döntőben Szajol-Alcsin. Séta-programunk elismertjei Salgótarján. Sajtónapunkon vehette át elismerését a Séta - Sajtó és tanulás elnevezésű programunk két diákújságírója és felkészítő tanára. A Cafe Frei Kávéházban tartott ünnepségen Kopka Miklós főszerkesz­tőtől Pap lózsef, a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola tanulója és tanára, Varga Zoltán (bal oldali képünkön), valamint Csalár Bence (Balassi Bálint Gimnázium, Balassagyarmat) és fel­készítője, Kanyó Kinga vehetett át emléklapot és könyvutalványt. főtök, GYURIAN TIBOR A víz ára - van példa a jó megoldásra Mind a helyi, mind az országos.sajtó- ban többször is foglalkoztak már a vi­szonylag magas vízárakkal. Nógrád me­gyében talán még az országos átlagnál is rosszabb a helyzet, ami számos okkal magyarázható, de hosszabb távon egé­szen biztosan nem elfogadható. Külö­nösen akkor, ha a romló gazdasági hely­zetet is mellé tesszük. Azért ragadtam tollat, mert jó példák is akadnak. Az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. már koráb­ban megkeresett bennünket, s garan­táltan olcsóbb árat kínált fogyasztóink­nak, mint amit a jelenlegi vízszolgálta­tó, amelynek tagjai vagyunk. A különb­ség mára már a száz forintot is megha­ladja köbméterenként, s csak azért nem nagyobb, mert még él az állami támo­gatás rendszere. Gyakorló polgármesterként tudom, hogy az állami dotáció jelenlegi formá­jában nem tartható fenn egy-két évnél tovább, ráadásul az uniós direktívák is az eltörlését javasolják záros határidőn belül. Könnyű belátni, hogyha időben nem lépünk, ismét a helyi lakosság lát­ja a kárát, s az emelkedő üzemi költsé­gek miatt jóval hatszáz forint feletti köb­méterenkénti árat kell majd megfizet­nünk. Persze az áfa és a csatornadíj nél­kül... Etes község önkormányzata a múlt év végén döntött arról, hogy csatlakoz­ni kívánunk az ÉRV által kínált szolgál­tatáshoz. A Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. taggyűlése - érthető okból - nem járult hozzá a vagyon üze­meltetésre való átadásához, pedig rajtunk kívül több önkormányzat is hasonló döntést hozott. A helyzet megértéséhez az idő­ben egy kicsit vissza kell ugra­nunk. Salgótarján és társai (a Sal­gótarján és Környéke Vízmű Kft., valamint az Észak-Nógrád Vízmű Kft. (Szécsény) szolgáltatási terüle­téhez tartozó önkormányzatok) 2006-ban pert indítottak az ÉRV ál­tal üzemeltetett állami vagyon meg­szerzésére. Ha ez sikerül, talán megoldódódik az egylépcsős víz­szolgáltatás, ami egyértelműen a szolgáltatott ivóvíz árának draszti­kus csökkenését eredményezné, hi­szen a víztermelést és elosztást is azonos szervezet végezné, így bizo­nyos költségek nem jelennének meg kétszeresen. Önkormányza­tunk azért nem csatlakozott a kez­deményezéshez, mert vélemé­nyünk szerint az ÉRV által üzemel­tetett mű nem felel meg a jogszabály­ban az átadhatósághoz rögzített felté­telnek, ezért maga a per leginkább csak az érdemi döntés elodázására alkalmas. Idő közben, 2007 áprilisában a Salgó­tarján és Környéke Vízmű Kft. élén vál­tozás következett be, s ekkor kiderült, hogy a cég igen jelentős adóssággal ren­delkezik. Ennek kezelésére és a társaság átalakításának koordinálására létreho­zott bizottság javaslatának megfelelően elindultak a tárgyalások az ÉRV-vel. Az ivóvíz-szolgáltatás megnyugtató megol­dása körvonalazódott, olyan formában, hogy a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. vagyonkezelő társasággá alakul, a szolgáltatást pedig az Észak-ma­gyarországi Regionális Vízművek Zrt. látja el, megfelelő szerződés alapján, 375,- Ft/m3 körüli ár mel­lett. Az üzemeltetési feltételek minél előnyösebb kialakítása érdekében több taggyűlés került megtartásra. 2007 novemberében úgy látszott, hogy a következő taggyűlésen megszülethet az a döntés, ami a la­kossági fogyasztók számára több mint 100,- Fl/m3, a nem lakossági fogyasztóknak pedig 230,- Ft/m3 körüli nettó árcsökkenést eredmé­nyezett volna. Ez természetesen az állami támogatástól való függetle­nedést is magával hozta volna. Ezzel szemben számomra telje­sen érthetetlen módon a követke­ző taggyűlésen olyan döntés szü­letett, hogy a Salgótarján és Kör­nyéke Vízmű Kft. nem alakul át, nem kötünk üzemeltetési szerző­dést az ÉRV-vel, és az ivóvíz köb­méterenkénti árát 613,- Ft + ÁFA mér­tékben határozzuk meg. Tudom, hogy a döntés támogatói a 2007-es új állami vagyontörvényre hi­vatkoznak, amely szerint a korábban elidegeníthetetlen regionális vízműve­ket privatizálni lehet. Én azért utalnék rá, hogy ez nem a vízbázisok eladását, hanem a működtető szervezet részvé­nyeit jelenti. A vízszolgáltatás kötelező feladata vi­szont marad az önkormányzatnál, ami nem hiszem, hogy vízbázis nélkül bár­ki számára nagyon vonzó lehet. Köny- nyű lenne a megoldás, ha a regionális vízművagyont maguk az érintettek vá­sárolhatnák meg, de hát nem hiszem, hogy itt a térségben bárki is kacérkod­hatna ezzel a gondolattal. A díjmentes átadás úgy gondolom az álom kategóriába sorolható. Engem vi­szont egyelőre megnyugtatott Kovács Zsolt ÉRV vezérigazgató úr nyilatkoza­ta, amelyben közölte, hogy nincs eladá­si kényszerben az állam, vagyis, az ÉRV is marad állami tulajdonban. Hogy mit hoz a holnap, azon sopán­kodhatunk, de közben mi fizetjük a drá­ga vizet. Ésszerű lépésnek tartanám, ha a vízmű az általam is vázolt megoldás­sal élne ahelyett, hogy a kilépőket lehe­tetleníti el. Nézzük meg a szécsényi pél­dát: az ottani lakosság már 375 forintot fizet a vízért, s ez mindennél beszéde­sebb adat. Lénáit Dezső Etes polgármestere

Next

/
Oldalképek
Tartalom