Nógrád Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-28 / 50. szám
2 NÓGRÁD MEGYE 2008. FEBRUÁR 28., CSÜTÖRTÖK Brémai muzsikusok foil Nemcsak a község, hanem Szilaspogony, Zabar, illetve a szlovákiai Tajti és Almágy óvodásai és iskolásai is megtekinthetik a Vertich Színpad február 28- ai előadását a Faluházban. A „Brémai muzsikusok” című mesejátékot 11 órától az óvodások és az iskolások, 13 órától pedig a községekben élő gyermekek nézhetik meg. A rendezvény a ceredi Gyermeklánc Alapítványnak köszönhetően ingyenes. Értük, együtt Süféiar)áft, A feladatok összehangolása céljával, hajléktalanokat ellátó szervezetek képviselői tartottak megbeszélést tegnap az Egészségügyi Szociális Központ- ' ban. A találkozót a Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete észak-magyarországi régiós diszpécserszolgálata szervezte, amelynek tevékenységét is megismerhették a résztvevők. Téma volt az összejövetelen az érintett ellátók tevékenysége is, majd a hatékonyabb munka érdekében fogalmaztak meg javaslatokat a jelenlévők. Közkinccsé teszik örökségüket Nógrádsípei Honismereti és hagyományőrző kiállítást rendez március elsején, szombaton 10 órai kezdettel a művelődési házban a Nógrádsipek Község Fejlődéséért Közalapítvány. A bemutatásra szánt tárgyak, eszközök a helybeliek féltve őrzött örökségei, amelyek a régmúlt időket idézik. A látogatók a tárlat megtekintése mellett megkóstolhatják a tájjellegű süteményeket, a kemencében sült kenyeret. Betekintést nyerhetnek a kosárfonás, a szövés és a fafaragás rejtelmeibe, megismerkedhetnek a berzselt, illetve az írókázott tojás készítésének fortélyaival. A kiállítás filmvetítéssel zárul, amely a kender feldolgozásának folyamatát mutatja be. A nógrádsipeki asszonykórus és az óvodások műsorával színesített kulturális program - a lelkes önkéntesek munkája mellett - a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány támogatásával valósulhat meg. Segélyért kiált az ARTTEKA dezés és a reflektor, viszont a szobor területét azóta sem gondozzák - szögezte le Lencsés Zsolt, arról is szót ejtve, hogy a színházi napok szintén veszélybe kerültek. - Egy akolt, egy színháztermet és egy galériát is működtetünk. Négy alkalommal gyermekrajzpályázatot rendeztünk meg a környező falvak gyermekeinek Kele Szabó Ágnes megyei gyermekrajz szakreferens segítségével, a környező ön- kormányzatok támogatásával. A lektorátusból hoztunk zsűrit. Ez is elhalt önkormányzati segítség híján. Kortárs művészeti szimpóziumaink önkormányzati háttere sincs meg. Magára maradt harcosok lettünk - fogalmazott az egyesület vezetőségi tagja. Környei Alice óvónő, az ARTTÉKA szimpatizánsa elmondta: a falura ráférne a békesség, az egyetértés, akárcsak az egész országra. - Az anyagi világ koncain verekszik az ember, s a marakodás a pozícióért, a pénzért a szellemi értékek pusztulását hozza magával. Mindaz, amit az ARTTÉKA a falu asztalára letett, óriási kincs, nem szabadna veszni hagyni - fogalmazott Környei Alice. (Folytatás az 1. oldalról) Lengyelországból érkezett a faanyag, s a lengyel-szlovák határ felső-tátrai részéről érkező munkások és az ARTTÉKA szimpatizánsai közösen felépítették a haranglábat. Teljes mértékben az egyesület fedezte az anyagi hátteret, támogatók, elszármazottak fogtak össze az egyetemes szimbólum érdekében. A bárkaforma - az egyetemes egyház ősi jelképe - és a három kereszt lenne az árboc, s a harang a felső és középső kereszt alatt lenne rögzítve. Az egész szerkezet úgy szólalna meg, hogy a harangláb szerkezete elkezd mozogni, s két ember szükséges a megmozgatáshoz, a harang megszólaltatásához - mondta Lencsés Zsolt, aki hozzátette: az egyesület átadta az önkormányzat birtokába a szerkezetet, amely önkormányzati területen áll és önkormányzati tulajdonban van. - Több mint tíz év alatt azonban a harangláb az enyészet martaléka lett. Minden önkormányzatot megkértünk legalább az állagmegóvásra, természetesen az egyesület segítségével. Utoljára közel hat éve történt állagkezelés, azóta évente az első testületi ülésen az ARTTÉKA külön napirendi pontban kérte az önkormányzatot ezen egyetemes érték megóvására. Az A park környékén az enyészet az úr A Szent-Györgyi- szobor környéke nem utal gondos gazdára egyesület még a fakonzerváló anyagot is megvette, eltelt egy év s a huszonnegyedik órában sem történt intézkedés. Statikai hibára, a faszerkezet rossz összetételére is rá lehet fogni, ami történt, de inkább a szív és lélek dolga ez. Egy olyan folyamat szimbóluma lett a harangláb, melyet magunk sem mertünk volna elképzelni. Nekünk, tősgyökeres nógrádiaknak a létrehozott értékeket , a gyökereinket együtt kellene megmentenünk - szögezte le a társelnök, aki felhívta a figyelmet az egyesület kortárs művészeti munkájára, a szoborparkra és Szent-Györgyi Albert szellemiségének megőrzésére is.- Másik bánatunk az, hogy a Szent-Györgyi Albert-szobor - Pákányi Raab Péter alkotása - és a körülötte levő tér - mely szintén önkormányzati tulajdon - bántó módon meggyalázott helyzetbe került. Vendégkönyvünk őrzi: egy autóbusznyi turista jött el megtekinteni Szent- Györgyi mellszobrát, s egy méter magas gazt, kidőlt kerítést találtak körülötte. „Szomorú, hogy Terény község így gondozza Szent-Györgyi Albert szellemét”- jegyezték be. Az ARTTÉKA erőn felül gondozza a saját területét, de az ön- kormányzatét is próbálja. Évente egy-két alkalommal történik meg az önkormányzat beavatkozása. A világítás sem valósult meg időben, a falu legsötétebb pontján állt a szobor. így történhetett meg, hogy ócskavasnak gyűjtötték be az alkotást, melyet aztán az önkormányzat és az ARTTÉKA közös jótékonysági estje és Párkányi művész úr felajánlása segítéségével anyagáron újra sikerült kiönteni. Mára már elkészült a riasztóberenKapcsolatot keresnek a felvidéki ötvenhatosokkal is Emléktábla Hadady Rudolf és Hargitay Lajos lakóhazának falán, örök memento a salgótarjáni régi temető bejáratánál és kapcsolatfelvétel a felvidéki ötvenhatosokkal - a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) idei terveiről és az elmúlt esztendő legfontosabb történéseiről a szervezet megyei vezetője, Bérezési Mihályne számolt- A tavaly áprilisi elnökválasztást követően egy humánusabb munkastílust célul tűző vezetőség kezdte meg munkáját (soraiban Bérezési Miháfyné mellett: Sulyok László, Forgó Elemér, Pap Gyula és Pádár Zoltánné - a szerk.), s a változásnak köszönhetően számos korábbi tag visszatért szervezetünkhöz - kezdte beszélgetésünket Bérezési Mihályné, a Pofosz megyei elnöke: - Egyfajta gesztusként úrnak indítottuk a beteglátogatás gyakorlatát: ennek során megromlott egészségű, sokszor járóképtelen bajtársainkat keressük fel. Eddig tizenkét barátunknál jártunk, s a tapasztalatok alapján kijelentbe lapunknak. hetjük: igénylik az odafigyelést. Havi rendszerességgel hírlevelet készítünk, amelyben eredményeinkről, terveinkről tájékoztatjuk mindazokat, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak, nem tudtak részt venni különböző rendezvényeinken. Havonta tartott gyűléseinken egy-egy tag mindig elmeséli élete történetét 1956-tal s a megtorlással kapcsolatban, ezeket a beszámolókat egy kis füzetbe szeretnénk rögzíteni, majd év végén eljuttatni azt a Pofosz tagságának, hogy mindenki megismerkedhessen bajtársai sorsával.- Az elmúlt esztendőben is számos rendezvényt szerveztek 1956 és hőseinek tiszteletére. Ebben csak magukra számíthatnak, vagy segítség is érkezik?- Számomra nagy öröm, hogy az október 23-ai futóversenyt közösen rendezhetjük az Erdély-kör- rel és az önkormányzattal. Jó a kapcsolatunk a Nógrád Megyei Közgyűléssel, illetve elnökével, Becsó Zsolttal, aki mindenben támogat minket Ugyanezt elmondhatom Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata és Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester kapcsán is, akivel közösen alakítjuk a rendez vényeinket. Mivel a város első számú vezetője rendkívül elfoglalt, Eötvös Mihály alpolgármester is gyakran siet segítségünkre. Élvezzük továbbá a levéltár, a megyei múzeum, a sportági szakszövetség és több települési önkormányzat támogatását is, példaként itt csak Pásztót, Hugyagot és Mátranovákot említeném meg. Az 1956-ot követő megtorlás ötvenedik évfordulóján előadás-sorozat keretében velük közösen koszorúzásokat, rendezvényeket tartottunk, amelyek mindenkiben megrendítő emlékeket idéztek fel. Idén karancsla- pujtői futóverseny megrendezésébe is szeretnénk betársulni.- Tudomásom szerint nem csupán határon innen, de azon túl is igyekeznek az ötvenhatosokról, illetve leszármazottaik- ról gondoskodni- így van. Immár hagyomány, hogy a beregszászi ötvenhatosok unokái, dédunokái évente ellátogatnak Salgótarjánba, a Kézenfogva gyermektáborba. Tavaly a polgármester asszony több órán keresztül beszélgetett a gyerekekkel, valamint az őket kísérő tanárral, s akkor született az elhatározás, hogy csereüdültetést valósítunk meg. Bízunk benne, hogy ez létre is jön, most azon dolgozunk, hogy már az idén így alakuljon, hiszen örülnénk, ha a magyar gyermekek is megismerkedhetnének Beregszásszal s az ott élő emberekkel. A tervek szerint a salgótarjáni egyhetes üdültetés költségeit a megyeszékhely önkormányzata biztosítja, míg az utaztatásról a megyei közgyűlés gondoskodik, legalábbis a határtól a táborig és vissza.- Ezen túlmenően melyek a legfontosabb idei tervek?- A salgótarjáni önkormányzattal közösen emléktáblát szeretnénk elhelyezni Hadady Rudolf és Hargitay Lajos lakóhelyének falán. Sok ötvenhatos nyugszik a régi temetőben, ezért annak bejáratánál is kialakítunk egy mementót, hogy mindenki, aki felkeresi a sírkertet, egy főhajtással adózhasson emléküknek. Mára szinte mindent tudunk a romániai szabadságharcosokról - nem ismerjük azonban a Szlovákiában élő bajtársaink életének, meghurcoltatásának történetét. A vezetőség Sulyok László tanár-újságírót bízta meg azzal, hogy keresse fel őket, s tegyen lépéseket annak érdekében, hogy kialakulhasson közöttünk egy baráti, testvéri kapcsolat. Remélem, hogy terveink valóra válnak és még nagyon sokáig együtt leszünk, így véghez is vihetjük kidolgozott elképzeléseinket. Schveiczer Krisztián i
