Nógrád Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-19 / 42. szám

2008. FEBRUAR 19.. KEDD KOZELET i köztársasági elnök hétfőn aláírta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt. Sólyom László decemberi kifogásai mind a jogszabály meghozásá­nak módját mind tartalmát illetően továbbra is fennállnak, azonban az alkotmány szerint köteles a törvényt aláírni és kihirdetni. w£í SZDSZ-elnökválasztás: nyomoz a rendőrség A BUDAPESTI RENDŐR-FŐ­KAPITÁNYSÁG (BRFK) hétfőn elrendelte a nyomozást az SZDSZ-es elnökválasztás ügyében, magánokirat-hami­sítás gyanúja miatt. Szerda­helyi Szabolcs, a Deport ’56 elnöke pénteken tett feljelen­tést a XI. kerületi rendőr- kapitányságon az ügyben, az V-XTTT. kerületi ügyészségen tegnap pedig Mali Zoltán, Drávapiski polgármestere. Büntethető lesz a gyűlöletbeszéd az országgyűlés elfogadta a büntető törvénykönyv mó­dosítását, amely lehetővé te­szi a gyűlöletbeszéd büntet­hetőségét. A szocialista kép­viselők kezdeményezte törvénymódosítást 174 igen, 127 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. Az elfogadott mó­dosítás alapján két évig tar­tó szabadságvesztéssel bün­tetik a gyűlöletbeszédet. Kinevezték az új rendészeti minisztert kinevezte Sólyom László köztársasági elnök a Sán­dor-palotában igazságügyi és rendészeti miniszterré Draskovics Tibort. A minisz­terjelöltet pénteken már támogatta az Országgyűlés európai ügyek bizottsága, hétfőn pedig az alkotmány- ügyi, igazságügyi és ügyren­di, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottság is. Draskovics új székbe ült Gyurcsány tulajdonosi programja kormányterv Állami cégekben vehetnének tulajdont a magyar állampolgárok „Munka, tudás, tulajdon”- hangzott el az új „szent- háromság” Gyurcsány Fe­renc évértékelőjében. A mi­niszterelnök a polgárosodás elősegítésére tulajdoni részt ajánlott fel az állampolgá­roknak az állami cégekben. Éber Sándor - Tibay Gábor „Nehéz másfél év volt, tudom, át­kozottul nehéz” - kezdte tegnap negyedik évértékelő beszédét a miniszterelnök a Parlamentben. Gyurcsány Ferenc szerint az el­múlt 18 hónap sok csalódást és bizonytalanságot hozott, gyorsab­ban növekedtek az árak és az adók, mint a jövedelmek. A folya­matos változások gyökeresen át­alakították vagy mások szerint felforgatták a megszokott rendet az államigazgatásban, az oktatás­ban és az egészségügyben. „So­kan, akik hittek bennünk vagy bennem, elveszítették a hitüket, de azt sokkal jobban bánnám, ha nem teljesítettük volna kötelessé­günket” - mondta az MSZP elnö­ke. Gyurcsány megköszönte a mellettük kitartóknak a támoga­tást, de tisztában van azzal, hogy ezek az emberek már és még kisebbségben vannak. „Idén a költségvetés jobb lesz a tervezettnél, jövőre pedig elérjük az egyensúly küszöbét jelentő 3 százalék körüli hiányt, s még 250 milliárd forintunk meg is marad”- vázolta fel a jövőképet a minisz­terelnök a szükségesnek tartott megszorítások után. Idén már nö­vekedhetnek a jövedelmek, a nyugdíjak és a fogyasztás is, nem lesznek újabb húsbavágó intéz­kedések. Gyurcsány jelentős eredménynek könyvelte el, hogy az állam olcsóbb lett, a felsőokta­tásban verseny van, 200 ezerrel többen fizetnek egészségügyi járulékot, a gazdaság kifehéríté­séből pedig 80 milliárd forint folyt be, hidakat, viaduktot, autópályá­kat építettek. „Munka, tudás és tulajdon” - hangoztatta a kormányfő a pol­gárosodáshoz és a biztonsághoz szükséges értékeket. A munka­helyteremtés érdekében ezért csökkentenék a munkabérre ra­kódó járulék- és adóterheket, jö­vőre mintegy 200 milliárd forint­tal. A segélyeket korrigálnák, hogy az ne tartsa távol a legális munkától az embereket. Az okta­tásban növelnék a korai nevelés­hez nyújtandó támogatást, a taná­rokat és a gyerekeket hordozha­tó számítógéppel látnák el, fej­lesztenék a kollégiumokat. A hát­rányos helyzetű gyerekekkel fog­lalkozó tanárok többletteljesítmé­nyükért havi 30-50 ezer forint ki­egészítő támogatást kaphatná­nak. A művelődési házak felújí­tására 50 milliárd forintot ígért a kormányfő. „Egy új tulajdonosi program keretében az állampolgárok az állami cégekből vásárolhatnak tulajdont” - jelentette be Gyur­csány. A magyar állampolgárok és a huzamosabb ideje itt élő európai uniós polgárok pár ezer forint induló befizetéssel vásárol­hatnak az állami cégekben akár százezer forint értékű tulajdont. A tulajdont szerzőknek részlet- fizetési, adókedvezményt, illetve árfolyamkedvezményt ígért, és garanciákat arra, hogy ne keve­sek kezébe kerüljön a tulajdon. A kormányfő nyílt vitát szeretne, hogy melyek lehetnének ezek a cégek, de a stratégiai fontossá­gúak állami tulajdonban marad­nának. A nép jól fogadja a kuponos privatizációt A „KUPONOS PRIVATIZÁCIÓ'’, vagyis amikor az átlagpolgár vásárolhat tulajdonrészt az állami vállalatokban, nem ismeretlen a kelet-középeuró- pai rendszerváltó országok gyakorlatában. A kilencvenes évek közepén Csehországban és Lengyelországban is le­zajlott hasonló folyamat. BÁR A LAKOSSÁG - eleinte mindenképp - kedvezően fogadta, hogy részesedhet az állami vagyonból, a tapaszta­latok felemásak. Részben rendkívül gyorsan lezajlott az átrendeződés, vagyis a kis­befektetőknek szánt tulajdon rövid időn belül pénzintéze­teknél, multinacionális befek­tetői csoportoknál kötött ki. Az átláthatatlan tulajdonosi szerkezet - a rengeteg kis­részvényes - egyértelműen a korrupciónak kedvezett: így például Csehországban jelen­tősen nőtt a kapcsolódó bennfentes ügyletek, csalások száma. A független gazdaságkutató International Center of Economic Growth Európai Központjának kelet-európai privatizációs folyamatokat vizsgáló összefoglaló tábláza­ta szerint a hasonló privati­zációs gyakorlat pozitívuma mindössze a gyors kivitelez­hetőség és a társadalmi el­fogadottság, a tőkepiacokra, a struktúraváltásra és a kor­mányzati bevételekre nézve viszont egyaránt negatív hatással van. Bokros Lajos a Népszabad­ság 2007. december 23-i számában azt mondta: ez a módszer drámai módon fel­erősíti a bennfentesek tulaj­donossá válásának lehetősé gét Az összehangolt cselek­vésre képtelen kisbefektetők tömegétől játszi könnyedség gél felvásárolható az ellenőr­zést biztosító részvényhányad. A pártok magukénak mondják a spanyolviaszt államadósságot csinált, mint „A kormányfő átvette a Fidesz programját, kicsit rontott rajta, és azt adta elő” - értékelte Gyurcsány beszédét Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője. Gyurcsány Ferenc beszéde tragikomikus végjáték volt”- mondta Semjén Zsolt A KDNP frakcióvezetője szerint a kormányfő nagyobb Kádár. Dávid Ibolya szerint a kormány­fő az MDF 90es évekbeli programjához ment \issza. „Duplázzuk meg az ön által javasolt 200 milliárdos adó- csökkentés mértékét" - mondta Káka János, az SZDSZ elnöke a miniszterelnöki beszédre. Orbán szerint rejtett adónem a vizitdíj kampány A liberálisok kíváncsiak, miből fizetné a Fidesz a kieső milliárdokat Az USA és Franciaország is elismerte Koszovói A vizitdíj és a kórházi napidíj rej­tett adó - jelentette ki Orbán Vik­tor Tatabányán. A Fidesz elnöke tegnap délelőtt Komárom-Eszter- gom megye székhelyén, a Szent Borbála Kórház vizitdíj befizeté­sére szolgáló ablaka előtt tájékoz­tatta a sajtót: előtte azonban helyi orvosokkal, egészségügyi dolgo­zókkal találkozott. „Az adócsök­kentés ismét slágertéma: ha vala­ki adót szeretne csökkenteni, kezdheti azt a vizitdíj és a kór­házi napidíj eltörlésével” - jelen­tette ki a konzultációt követően. Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha a sikeres népsza­vazás után az egészségügy elesik a kórházi napidíjtól és a vizitdíj­tól, azt mondta: pártja egészség­ügyi kabineté készen áll, hogy be­nyújtsa a parlamentnek azokat az indítványokat, amelyek „meg­nyugtató módon rendezik a kór­házak és a háziorvosok működé­sének rendjét”. Hozzátette: az or­vosok úgy tájékoztatták, hogy a vizitdíj beszedése rengeteg admi­nisztrációs költséggel jár, sok időt visz el, a költségek pedig meg­közelítik azt az összeget, amit be kell szedni. Az SZDSZ a Fidesz elnökének szavait így kommentálta: „ha a vizitdíj adó lenne, akkor minden­kinek kellene fizetni, és nem csak annak, aki orvoshoz fordul. Orbánnak el kellene árulnia, egy sikeres referendum után kieső 60 milliárd forintot miből pótolná". ■ Orbán Viktor tegnap Tatabányán nyugdíjasokkal is találkozott Az Egyesült Államok és Francia- ország elismerte független állam­ként Koszovói Ugyanezt szorgal­mazta Göncz Kinga hétfőn Brüsz- szelben, az Európai Unió külügy­minisztereinek találkozóján. A magyar külügy ve­zetője közölte: a tar­tomány elismerését javasolja a magyar kormánynak is. Az Európai Unió külügyminiszterei ugyanakkor nem tudtak közös nevezőre jutni a kérdésben. Fran­ciaország, Nagy-Britannia és Olaszország bejelentette, hogy „akár azonnal” elismeri a szaka- dár albán tartományt független államként, de Bulgária, Ciprus, Görögország, Románia, Szlovákia és Spanyolország egyelőre nem hajlandó erre. Ezért abban álla­podtak meg, hogy az EU minden tagországa „maga dönti majd el nemzeti gyakorlatának és jogsza­bályainak megfelelően”, hogy el­ismeri-e vagy sem Koszovó független­ségét. Szerbiában tovább­ra sem csitulnak a kedélyek. Hétfőn a belgrádi tün­tetések átterjedtek több más vá­rosra is, Banja Lukában a tömeg rátámadt a francia és a német kö­vetségre. A szerb kormány beje­lentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy a tartomány ne csatlakozhasson egyetlen nemzet­közi szervezethez sem. ■ ■ Bush nyitotta a sort egy televí­ziós interjúban. Gyurcsány Ferenc bejelentette: vége a húsbavágó átalakításoknak, nyugodtabb időszak következik

Next

/
Oldalképek
Tartalom