Nógrád Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-16 / 40. szám
4 2008. FEBRUÁR 16., SZOMBAT KULTÚRA „Kossuth-díjas” ötlet: nógrádi művészek tárlata Jó ideje már az is hagyomány, hogy a magyar kultúra napja salgótarjáni ünnepsége keretében kiállítás nyílik a József Attila Művelődési és Konferencia-központ üvegcsarnokában. Ott, abban a „klasszikus” kiállítótérben, ahol a negyvenkét éves intézmény fennállásának első másfél évtizedében annyi rangos, sőt korszakos jelentőségű tárlatot - többek között az észak-magyarországi képzőművészek területi szemléjét, zománcművészeti biennálét, üvegművészeti bemutatót és számos egyéni kiállítást - láthatott a közönség. 1980-ban ezt a helyileg centrális szerepet az új múzeumi épület vette át, de az üvegcsarnok sem maradt figyelemre méltó képzőművészeti rendezvények nélkül. Ezek sorába tartozik a jelenlegi tárlat is, amely keretében huszonöt kortárs művész újabb munkái láthatók. Az egyik közös vonásuk, hogy nógrádiak, vagy szorosan kapcsolódnak a megyéhez. A másik - amely szervezeti kötődést jelent -, hogy valamennyien tagjai a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. „A Palócföldön élő, a festészetet, szobrászatot, iparművészetet hivatásuknak választó alkotóművészek több évtizedes szünet után most ismét együtt lépnek a közönség elé...Ez a kiállítás helyzetbe hozza Palócország művészeit, akik európai érvényességgel mutatják be környezetük értékeit, azt a gazdag eszmeiséget, amelyet e táj századok óta képvisel Balassitól napjainkig... Ez a kiállítás szolgálatot tesz azzal, hogy bemutatja az itt élő művészeket, de fontosabb, hogy megszólítja a művészet iránt fogékony közönséget és a művek megértését segítő érzés- és ízlésvilágot alakít” - mondta megnyitóbeszédében G. Mészáros Erzsébet Emma képző- és iparművész, az egyesület országos választmányi tagja, Nógrád megyei területi képviselő. Utalt arra is, hogy e tárlat részévé vált a 2008-as reneszánsz év magyarországi rendezvényeinek: „...joggal ünnepelhetjük, hogy Hunyadi Mátyás királysága idején a magyar udvart bekapcsolta a késő gótika és az itáliai reneszánsz művészeti áramlataiba. ” A kiállítást rendező művészettörténész, dr. Matits Ferenc a katalógushoz írott bevezető tanulmányában viszont azt is rögzítette, hogy a tárlat ötlete Földi Péter Kossuth-díjas festőművész, főiskolai tanár és Korill Ferenc intézményigazgató egyik múlt évi beszélgetése során vetődött föl. Mindketten ismerték azt a sokakban már régen megfogalmazódott s egyre fokozódó igényt, hogy hosszabb szünet után ismét szükséges és érdemes megrendezni egy olyan kiállítást, amely alkalmat teremt orszáMűvek és látogatók a József Attila Művelődési és Konferencia-központ üvegcsarnokában Réti Zoltán „Szelíd anyaság II.” (2007) című akvarellje gos lépték - jelesül a MAOE-tagság - alapján minősített megyei művészek együttes bemutatkozására. Az alkotóművészek egyesülete harmincöt nógrádi képző- és iparművészt tart számon tagjai között. E névsorban - összevetve az elődszervezet, a valamikori művészeti alap tagjainak listájjávaf bizonyos alapos átrendeződés következettbe. Sajnos, a meghatározó személyiségek közül nem kevesen - többen tragikusan korán - távoztak az élők sorából, mások a megyén kívül keresik boldogulásuk útját. Tízen - Uyen-olyan indokokra hivatkozva - elhárították a szervezők felkérését és nem vesznek részt a kollektív tárlaton. Jelen van viszont példának okáért az idén 85 esztendős Réti Zoltán „Szelíd anyaság” című harmonikus színvüágú, bensőséges hangulatú akvarelljével, vagy Földi Péter rá jellemző, eredeti felfogású, mély drámaiságú korpuszával. Bakos Ferenc, Bodor Zoltán, Kalocsai Enikő, Nagy Márta és Varga Csilla olajképpel, B. Gede on Hajnalka tusrajzzal, Birkás Babett textil szitanyomattal, F. Csaba Mária és Losonczy Ildikó pasztellel, G. Lóránt Lujza akvarellel, Gelencsér János akril-, Petró György fafestménnyel, Kolozsvári- Grandpierre Miklós rézmetszettel, L. Presits Lujza és Radios István tűzzománccal, G. Mészáros Erzsébet és GéczyNóm pedig úgynevezett vegyes technikájú művekkel szerepel. A szobrászokat Bobáfy Attila, Bodó Csaba, Csemniczky Zoltán, Molnár Péter, a keramikusokat Antal András és Vásárhelyi Pál egy-egy míves alkotása képviseli. Különböző iskolázottságú, ^dlÉfctkorú, pályájuk más-más szaka- szárffBo művészek ők, zömük Salgótarjánban és Balassagyarmaton él, de van, aki Alsótoldon (Antal András), Berkenyén (Bodor Zoltán), Honton (Kolozsvári- Grandpierre Miklós), Mátranovákon (Vásárhelyi Pál), Nógrádmegyerben (Radics István), Somoskőújfaluban (Földi Péter és Molnár Péter), Szentén (Bodó Csaba), Szécsényben (Bakos Ferenc) lakik és dolgozik. A salgótarjáni születésű Géczy Nóra Győrött, a Széchenyi István Egyetem épülettervezési tanszékének adjunktusa. A huszonöt művész munkáját természetesen nem lehet azonos stílusba sorolni, még csak rokonítani sem. Átvitt és konkrét értelemben egyaránt sokszínűség jellemzi a tárlatot óz viszont jó érzéssel állapítható meg, hogy minden művész egy- egy nemrégiben készült kvalitásos alkotással tisztelte meg a magyar kultúra napját, a közönséget és egymást Láthatók a kiállításon kifejezetten időszerűnek mondható művek is. Ilyen például Radics István,Árpád-házi Szent Erzsébet” című tűzzománc kompozíciója, amelyet a tavalyi Szent Erzsébet-év tiszteletére alkotott. S még inkább aktuális - éppen a fentebb említett idei reneszánsz év következtében - G. Mészáros Erzsébet Emma „Corvin Mátyás és kora” című nagy ívű gobelinterve, amellyel kapcsolatban nem véletlenül jutott eszében dr. Matits Ferencnek, hogy,,... szép lenne látni ezt a tervet falikárpitként, szőnyegként leszőve." Igényes, színvonalas kiállítás született tehát a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete nógrádi tagjainak jóvoltából. Olyan bemutató, amely joggal vet fel a látványon túli gondolatokat is. Például azt, hogy a jövőben több-kevesebb rendszerességgel újra meg kellene rendezni a megyei alkotók tárlatát, a szakmai kontroll és a nyilvánosság ereje ugyanis inspirativ erejű lehet számukra, hozzájárulhat nagyobb erkölcsi és anyagi elismerésükhöz, megbecsülésükhöz, szem előtt lévő tehetségük, képességük, tudásuk jobban beépülhet a közéletbe. S az sem mellékes szempont, hogy a helyi művészek alkotásainak megismerésével a tárlatlátogatók is lépést tarthatnak a kortárs művészet hozzájuk legközelebbi tendenciáival, jelenségeivel. Csongrády Béla „írom, írom / A mindennapokat../' így kezdődik G. Szabó Róza „Akkor veszik észre” című verse, amelyet a vendégnek is szánt megtiszteltetésként találomra húzhattam magamnak egy dossziéból az Athéné Alkotókör évzáró közgyűlésén Pásztón, a városi könyvtárban. A Gyöngyösön élő szerző is tagja a 2006. szeptember 15-én alakult és tavaly áprilisban a bíróság által is bejegyzett új civil szervezetnek, a mintegy kéttucatnyi alkotót számláló szellemi műhelynek. Az összejövetelen elsőként Zsiga Lajos elnök idézte fel az alapításkor megfogalmazott célokat. Abból indultak ki, hogy együvé tömörítik az alkotómunka iránt fogékony, a művészeti élet különböző területein szétszórtan tevékenykedő embereket. sének, kulturális életének a vérkeringésébe - mondta összefoglalóan Huberné Bognár Edit, majd részletezte a kör tevékenységi formáit, a közreműködésükkel lezajlott eseményeket. Említette többek között a Úgy vélték, hogy együtt bizonyára köny- nyebb lesz továbbfejlődni, fórumhoz jutni, egyáltalán érvé- /'.A^ nyesülni. S bár e ■ 1 magyar kultúra és a költészet napi, az ünnepi könyvheti irodalmi rendezvényeket, képző- és fotó- művészeti kiállításokat. Külön folyamatnak még 'x » ” is kiemelte a csak az elején járnak, Kozárdon a helyi önaz eddigi tapaszta- kormányzattal latok igazolták tö- A pásztói Athéné Alkotókor rendezett Kelemen rekvéseik realitá-2007-ben beépült a város szel-Gábor-emléknap sát. Az Athéné Al- lemi életébe programját, amely kotókör 2007-es te- keretében fejet hajvékenységéről Huberné Bognár tottak a fiatalon elhunyt publiEdit művelődésszervező - aki a minap részesült a Csohány Baráti Kör Pásztó Kultúrájáért Alapítvány „Harangok és madarak”-díjában - számolt be. - Kicsit sokat markoltunk, de nem fogtunk keveset, hiszen bekerültünk a város közművelődécista, szerkesztő, szociográfus író szellemi öröksége előtt. Ugyancsak fontos és emlékezetes rendezvényeknek minősítette a felolvasó- és szerzői esteket, előadássorozatokat, úgynevezett házi pályázatokat. A festők részt vettek a Pásztó Pláza-vásár kiállításán, a toliforgatók pedig a Szorospatakon rendezett írótáborban. Szólt arról is, hogy nem minden tervüket - így az alkotóház kialakítását - sikerült realizálni. Huberné Bognár Edit megállapításait követően a kör tagjai mondták el véleményüket az eddigi munkáról, ismertették saját pályafutásuk főbb állomásait, ki- sebb-nagyobb sikereit és további személyes elképzeléseiket. Miután elfogadták Orosz Tiborné> titkár írásban közölt gazdálkodási beszámolóját is, az ez évben várható tevékenységről esett szó. Kiderült, hogy egyrészt továbbra is kapcsolódnak a városi rendezvényekhez, másrészt pedig saját útjukat járják. Ennek három eleme különösen nagy hangsúlyt kapott. Tervezik egy közös antológia kiadását, szeretnének sorozatosan egyenként bemutatkozni a Pásztói Hírekben és az is megfogalmazódott, hogy az előrelépést segítendő a jövőben egy-egy alkotó munkásságát szakmai elemzéseknek vetik alá. A pásztói székhelyű-Athéné Alkotókor létrejötte tovább gyarapította a Nógrád megyében nagy hagyományokkal rendelkező és manapság is szép számban működő művészeti, kulturális egyesületek sorát. A kör sokrétű, az egyéni és közösségi érdekeket egyaránt szolgáló tevékenységével az elmúlt másfél évben - s különösen a 2007-es naptári évben - egyértelműen bizonyította életképességét. Cs. B. MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Úgy látom, Kovács úr, hogy már megint új pengével borotváiké zott. ” Szerencsés nyertesünk: Baráthy István, Salgótarján, Rákóczi út 39. Kérjük, mai rejtvényünk megfejté sét február 21-éig juttassák el szerkesztőségünkbe (SL, Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át!
