Nógrád Megyei Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-05 / 4. szám
FOTÓ: P. TÓTH LÁSZLÓ 4 200 8. JANUÁR 5., SZOMBAT KULTÚRA A denevér szilveszterkor az igazi A világ számos országának televíziónézői - köztük a magyarok is - megszokhatták már az elmúlt esztendők során, hogy újévkor a bécsi szimfonikusok gálakoncertjében gyönyörködhetnek. Az ötvenéves hagyomány most sem maradt el, s az osztrák főváros egyik legelegánsabb termében 2008 első napján is felcsendültek a 19. századi Strauss család messze földön híres keringői, polkái, indulói. Az ifjabb Johann nevéhez azonban operettek is fűződnek. A legismertebb, A denevér éppen szilveszterkor játszódik, ennélfogva igazán stílusos szórakozásnak számít ezzel búcsúztatni az elköszönő évet. Az utolsó napon és órákban megsokszorozódó igények közepette nem lehetett könnyű megszerezni ezt az előadást, a salgótarjáni József Attila Művelődési és Konferencia-központnak azonban sikerült. Szerencsére - tegyük hozzá már a bevezetőben, megelőlegezve az általános értékítéletet. A színháztermet zsúfolásig megtöltő nézők ugyanis kellemesen érezték magukat, jókat derültek a félreértések és a félrelépések sorozatán, lú, hakniszintű, limonádéízű, ri- pacskodó, akkor nem lehet velük vitánk. Ha viszont a szórakoztatásban jelen van az igényesség, a mesterségbeli tudás - mint a Csonka Zsuzsa Művészeti Társaság esetében történt - akkor igenis az ilyenfajta színházi úrnőjét, Rosalindát és a szobalányát, Adélt, s mindegyiküket új névvel, magas ranggal ruházza fel. A helyzetet bonyolítja, hogy a pofozkodás miatt nyolcnapi elzárásra ítélt Eisenstein helyett a feleség hódolója, a tenorista Alfréd kerül rács mögé, s e tévea „csereberejáték” okozta viszontagságokon és főként Frosch börtönőr pityókás magánszámain. S élvezték a remek muzsikát, a színészek - nem mellesleg operaházi, operett- színházi szólisták - iskolázott énekhangját. S bár a szigorú ítészek, a modernséget követelő teoretikus szakemberek szerint ez színháznak manapság már nem elég, a közönséget kiszolgálni ily módon nem nagy kunszt. Ha ez a „szolgálat" alacsony színvonaFrosch börtönőr (Kokas László) nem éppen szabályszerű pózban és ruházatban... produkciónak, az úgymond klasszikus játékstílusnak is van létjogosultsága, még a legújabb kori 21. század elején is. De vissza a lényeghez, A denevérhez, amit nagyoperettként tartanak ugyan nyilván, de lehetne akár vígopera is a bonyolult dallamívek, a nehéz áriák, a tartalmat is - nemcsak érzelmeket - közlő szövegek révén. A sztori azonban valóban inkább operett jellegű. Dr. Falke ügyvéd, - aki az előző évi bálban denevérjelmezt viselt és miután alaposan becsípett barátai „jóvoltából” az utcán találta magát - bosszút forral és egymás tudta nélkül hívja meg az Orlovszky- villába az Eisenstein-ház urát, ezúttal Kukely Júlia személyesítette meg, akit - lévén sámson- házai, illetve salgótarjáni gyökerű - már többször hallottunk itthon kiválóan énekelni, színházi előadásban azonban tudomásunk szerint most debütált hazai közönség előtt. Csonka Zsuzsa - aki tíz évvel ezelőtt már fellépett Adélként Salgótarjánban - ezúttal nemcsak Kukely Júlia hazajött Rosalinda szerepében énekesi, de színházszervezői APEH, megkaptam az utolsó fiDr. Falke (Busa Tamás) a szobalány Adélt (Csonka Zsuzsa) és a táncosnő Idát (Tallós Andrea) is alaposan rászedte dés csak akkor derül ki, amikor az inkognitóban történt mulatozás után a tényleges elítélt jelentkezik a bálban lovagként szerepelt Frank börtönigazgatónál. Rosalinda színésznői és testvére, Ida balett-táncosi ambíciói és ennek érdekében tett flörtjei a másodvonalát adják a cselekménynek. Persze mint lenni szokott e kesze-kusza helyzet is kisimul, mindenki mindenkinek megbocsát a darab végén, amikor a cselszövő a börtönben ösz- szefuttatván a félrevezetetteket, bevallja nekik az igazat. Mint fentebb már írtuk, A denevér zeneileg nehéz darab,- a szereplők azonban valamennyien állják a próbát. Rosalindát kvalitásait is bizonyította. Orlovszky orosz herceget Csere László, Falke ügyvédet Busa Tamás, Eisensteint Urbán-Nagy Róbert, Frank börtönigazgatót Németh Gáboré nekelte, jól. Külön lapra tartozik Kokas László, aki a dadogós Blind ügyvédként mutatkozik be az első felvonásban, a harmadikban pedig Frosch börtönőrként valóságos főszereplővé válik. E figurát egykoron a televízió nyilvánossága előtt is emlékezetesen alakította Latabár Kálmán és az ő árnyékában nehéz lehet a dolga bármelyik utódjának. Kokas László feszélyezettség és túlzások nélkül, természetesen ko- médiázott, s nemcsak az eredeti kiszólásokkal („vodkával dicsérd a napot”) élt, de betoldott tréfákkal („megszűnik az gyelmeztetést”) is „gazdagította” az ital miatt (is) akadozó szókészletét. Ez persze Csere László rendező érdeme is, aki sokat frissített a bizony már nem fiatal Strauss-művön. A nézőtér bevonása a játékba ugyancsak ötletes megoldásnak bizonyult. Aeszí/ozse/színpadképe olcsón, de ügyesen építkezik: például a fényes báltermi hangulatot függönyökkel érzékelteti. Elegánsak, illúziókeltően szépek az ilyen-olyan rangú hősök, táncosok ruhái. A koreográfiát Lőcsei Jenő készítette. Hiányzott viszont az élőzenei kíséret, a technikával azonban nem volt baj: a hangszóró jól és jókor szólalt meg és a Strauss-muzsika ideális ráhangolódásnak bizonyult az éjféli koccintáshoz. ■ Csongrády Béla Program lett az irodalmi kávéház 2007. április 13. és december 12.: e két dátum az első, illetve eleddig az utolsó irodalmi kávéházi program idejét jelzi. Tavasztól adventig nem kevesebb mint 22 szerdán töltötték meg az érdeklődők a Cafe Frei galériáját, mert biztosak voltak benne, hogy 17 órától ott történik valami. Versek, prózai művek, énekszólók hangzanak el, különböző hangszerek szólalnak meg, lehet képzőművészeti alkotásokat látni, szerzőkkel ismerkedni, múltat idézni, jövőt tervezni. Egy szó mint száz: a József Attila Művelődési és Konferencia-központ által működtetett irodalmi kávéház gyorsan intézményesült és állandó programként beépült a város szellemi életébe. A műsorok házigazdájának szerepét a 2005 januárjában alakult „Palóc Parnasszus” című pódiumújság öttagú szerkesztősége vállalta magára, s egyik fő törekvéseként kiemelt hangsúlyt fordított a helyben, illetve a megyében élő alkotók bemutatására, műveik megismertetésére, népszerűsítésére. A literatúra - már csak az elnevezésből adódóan is - állandó vendége volt az irodalmi kávéháznak, de a rendezvénysorozat keretében gyakran léptek fel a zeneművészet képviselői is. Teret adtunk szerzői esteknek, könyvbemutatóknak, felidéztük a 120 éves salgótarjáni színjátszás emlékeit, a legendás Petőfi sikereit. Köszöntöttük a 80 éves ifi. Szabó István szobrászművészt és emlékestet rendeztünk a 60 esztendővel ezelőtt született Hibó Tamás grafikusművész tiszteletére. Több program kifejezetten kuriózumnak bizonyult. Csak a példa kedvéért említjük a verskoncertet - amelyet megújrázni kér a közönség - az El Camino zarándokúiról szóló élménybeszámolót, vagy a (bár)zongoristákat kereső „vetélkedőt”, amelyre lien jelentkeztek és végül 9-en indultak. A művek megjelentetésében rendszeresen közreműködtek a Vertich Színpad és a Pódium Stúdió tagjai, műsorvezetőként R Kemer Edit és Sándor Zoltán előadó- művészek váltották egymást, utóbbit szerkesztőként is jegyezhettük. Beszélgetőpartnerként sokan szerepeltek. A rendező minden alkalom- j mal T. Pa- taki László volt. tj N y á - ron értelemszerűen az irodalmi kávéház is szünetelt, ezekben a hetekben pedig téli álmát alussza. De Egy szép emlék novemberből: Madár János költő, a Bátonyterenyei írók Körének elnöke olvas fel műveibőL nem sokáig, a kulisszák mögött - hogy stílusosak legyünk - folyik a következő időszak előkészítése. Arra törekszünk, hogy a továbbiakban is színvonalas programmal várjuk a művészetkedvelőket. Tervezzük az úgynevezett Törzsasztal című rendezvény beindítását, megrendezzük Shah Timor „Egy képíró a Varázsvölgy- ből” című filmjének bemutatását, hogy a tisztelők ily módon is fejet hajthassanak a szeptemberben elhunyt nemzetközi rangú és hírű zseniális filmrendező, Gaál István emléke előtt. Pásztó, ahol gyermekéveit töltötte, méltón ápolja szellemi hagyatékát, Salgótarjánban - ahol született - is nagyobb ismertséget, megbecsülést érdemel, ha már csak halála után is. Ugyancsak a tervek között szerepel Kiscseri Mihály - akit Pál Józsefként ismer jobban a széles közvélemény - „Panelrés” című új verseskötetének premierjét. t Felvettük a kapcsolatot a Szépírók Társaságával is. En- , nek révén neves, országos .rangú alkotó _ személyiséF gek is vendégeink lehetnek. A 2008-as indulás időpontjáról, a rendezvények helyszínéről időben tájékoztatjuk a közvéleményt. ■ Cs. B. MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Jöjjön papa, lejárt a műszakom, segítek hazacipekednt ” Szerencsés oyertesünk: Főnyi Gyuláné Balassagyarmat, Móricz Zs. út 13/B. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését január 10- ig juttassák el szerkesztőségünkbe (St, Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át! FOTÓ: GÓCS ÉVA
