Nógrád Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-253. szám)
2007-10-26 / 249. szám
2007. OKTOBER 26., PENTEK 3 BÁTONYTERENYEI NAPLÓ A kompetenciaalapú oktatás egy éve 0. L. A Bátonyterenyei Általános és Alapfokú Művészeti iskola Igazgatósága a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Program Irányító Hatóság felhívására pályázatot nyújtott be „Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra a bátony- terenyi iskolákban” címmel. A projekt 18 millió Ft támogatásban részesült, 2006. február 1- jén indult, s 2008. január 31-ig tart. A program olyan kompetenciák kialakítását támogatja, amelyek képessé teszik a különböző szociális háttérrel rendelkező tanulókat, hogy mindennapos élethelyzetekben és leendő munkahelyükön egyaránt helytálljanak, tudásuk piacképes legyen, és a modern technológiákat is használni tudják. Olyan tudás birtokába kerüljenek a bátonyterenyei tanulók, amelyek az egész életen át tartó tanulás alapjait jelentik, és a jelenleginél jobb esélyt jelentenek a munkaerőpiacon. A 2006/2007-es tanévben két területen indult a program, egyrészt a pedagógusok továbbképzése területén, másrészt két osztályban került bevezetésre a kompetencia alapú oktatás, amely majd felmenő rendszerben működik tovább. Az első év tapasztalatai, eredményei a közelmúltban kerültek összegezésre. Erről ad tájékoztatást Hadusovszky Judit projektmenedzser.- Az eltelt időszakban (az elmúlt tanévben) a pedagógusok közül 2 fő matematikai-logikai, 2 fő szövegértés-szövegalkotási, 1 fő idegen nyelvi, 1 fő életpálya-építési kompetencia területeken vett részt e modern oktatási módszer elemeit megis- merő-elsajátító továbbképzéseken. Nemcsak saját tudásuk megszerzése okán, hanem a kollégáknak történő továbbadás feladatával is. Beszerzésre kerültek az új módszerhez szükséges nagy értékű eszközök. A Bartók Béla intézményegységben egy első osztályban Tőzsér Jánosné vezetésével a szövegértés-szövegalkotás területén, a Kossuth Lajos intézményegységben egy ötödik osztályban, Alberti Gabriella vezetésével pedig matematika területén indult az új program.- Ez utóbbiak hatékonyságának mérésére milyen módszer alkalmazásával került sor, s milyen eredmények születtek?- Alapvető feladat volt a hatékonyság objektív mérése. Ezért került sor egy kontrollosztály bevonására, az itt tanulók vizsgálatára is. A szövegértés két feladatlap-sorozatból álló eszközrendszer alapján történt, kezdetben (2006 szeptemberében) az írni- olvasni még nem tudó gyermekek körében. A vizsgált képességterületek: vizuális figyelem, formafelismerés, formamásolás, tájékozódás síkban, iránykövetés, mennyiségi viszonyok, részegész viszony, összefüggések felismerése, akusztikus figyelem. A 2006 szeptemberi felmérés alapján az első osztályos tanulók átlagteljesítménye jelentősen elmaradt mind a külső átlagtól, mind az intézményben előző évben mért átlagtól is. A tanulók 41 százaléka nem, vagy alig rendelkezett azokkal az alapképességekkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy képesek legyenek az írás, olvasás, matematikai ismeretek elsajátítására. A gyerekek 41 százaléka közepes szintű képességkultúrával rendelkezett, s mindössze 18 százaléknál volt megfigyelhető a meglévő tanulási képességek jó szintje. Vagyis mindkét csoport tanítójára nagy feladat várt: ahhoz, hogy képesek legyenek a tantervi követelményeket elsajátítani, ebben a tanévben kellett a képességeiket megfelelő szintre fejleszteni. A kompetenciaalapú tanítási stratégiáknál fontos szerepe volt a cselekvéses tanulásnak, a megnyújtott alapozó szakasznak, a kooperatív tanulási technikáknak, az egyéni fejlettséghez igazodó differenciált fejlesztésének. A kontrollosztályban a differenciált fejlesztés, az írás- és olvasástanulás változatos és élményszerű fejlesztése dominált. A 2007. tanév végi felmérés adatai egyértelműek: 41 százalékról 9 százalékra csökkent a gyenge eredményt elért tanulók száma. Az 1. a osztály átlaga 51,5-ről 75,5 százalékra, az 1. b osztály átlaga 48,2-ről 70,8 százalékra nőtt. Jelentősen emelkedett a jó szintet elért tanulók száma: az új programban résztvevők aránya 47 százalékkal, a kontrollcsoportnál 35 százalékkal nőtt. A magas pedagógiai hatékonyságmutató egy igen alacsony iskolakészültségi szintű gyermekcsoport(ok)ban született, mely eredmény köszönhető a szükség szerint megnyújtott alapozó szakasznak, így nagyobb lehetőséget biztosítva azoknak a képességeknek a stabilizálódására, amelyek szükségesek a az írás-olvasás elsajátításához.- A matematikamérés, szintén két osztályban (tehát úgynevezett kontrollosztályban is) a tanulók számolási, logikai-gondolkodási készségeit mérte, rákérdezett a mértékváltásra is, (ami a mindennapi életben sok nehézséget okoz), illetve mennyiségek összehasonlítását kérte számon. Az új módszer szerint, tanulók 52 százaléka ért el 80 százalék feletti teljesítményt, míg a kontroliosztályban csupán 12,5 százalék. Ez utóbbiban az 50 százalék alatti teljesítmény a jelentősebb (54,1 százalék), Nagyon gyenge eredményt (20 százalék alattit) az a osztályban 2 tanuló a kontroliosztályban 6 tanuló ért el. Az értékeléskor szembetűnő: az állandó problémát jelentő mértékváltás, a szöveges feladatok megértése jobb volt az új módszer szerint tanulók körében. A felmérés igazolása szerint a kompetencia alapú oktatás a logikus gondolkodást jobban fejleszti, s a tanult ismeretek alkalmazása is gördülékenyebben megy a gyerekeknek. Reméljük, az idei tanévben a felmenő rendszerben bővülő újabb csoportok, az idegen nyelv területén is kiszélesedő kompetenciaalapú oktatás majdani eredményei is ezt igazolják. Art 11-hírek Óné Bátonyterenye. Megjelent az Art 11 Alkotó Társaskör saját szerkesztésű „belső” újságjának második száma. Az elmúlt háromnégy hónap eseményeit bemutató kiadvány képes beszámolót közöl a III. (szorospataki) amatőr alkotótábor egyhetes programjáról, az ötödik bátonyterenyei nyári tárlatról, Nagy Izidoráé, Nagy István, Illés Győző és Szűcs László egyéni kiállításairól. A „Bemutatjuk őket...” rovatban Babcsány Józsefnét és Bárdos Lászlónét ismerhetjük meg. Ladóczki Béla körvezető az amatőr képzőművészettel kapcsolatos írása mintegy vélemény nyilvánításra is készte(the)ti az olvasókat. A színvonalas kiadvány a Gregor és Társai Nyomdaipari Kft. gondozásában jelent meg. kiállítás. A mátraverebélyi művelődési házban október 20- án nyílt meg (jelenleg is megtekinthető) az alkotókor közös kiállítása az 1956-os forradalom tiszteletére rendezett ünnepség részeként. Készülnek a szécsényi őszi tárlatra (szinte valamennyien küldenek alkotásokat), remélve a sikeres válogatást, a bemutatkozás lehetőségét. A városi baleset-megelőzési bizottság közleménve Bátonyterenye. Jön a rossz idő és a tapasztalatok alapján ilyenkor megugrik a balesetek száma is, mivel az autósok nagy része nem készül fel és autóját nem készíti fel a megváltozott út-, látási, időjárási viszonyok közötti közlekedésre. Ilyenkor veszélyt jelent a nedves, falevelektől csúszós úttest, az úton átvonuló vadak, a korai sötétedés, a bepárásodott szélvédő. Sokan nem kapcsolják be a tompított fényszórót sem, pedig ezzel is több baleset lenne megelőzhető. Kérünk minden járművezetőt, hogy ezen megváltozott közlekedési körülményeknek megfelelően válasszák meg vezetési stílusukat, figyeljenek mindenre, amely az átlagostól eltérő (párásodás, jegesedés, lefagyás). Figyelemmel a biztonságos közlekedésre, készítsék fel autójukat a hideg időjárásra! Ellenőrizzék gépjárművük világító és fényjelző berendezéseit! Az őszi időszakban megnövekszik a vadbalesetek száma is, ezért kérjük a járművezetőket, a hajnali és esti időszakban ennek megfelelően, figyelmesen közlekedjenek. FOTÓ: www.bosch.hu Erkeles ősz Osgyániné Bátonyterenye. a 2007/2008-as tanév változatlan népszerűséggel kezdődött a bátonyterenyei Erkel Ferenc Általános Iskolai In- tézményegységben, ahol énekzene szakosított tanterv szerint zajlik az oktatás, illetve az alapfokú művészetoktatás intézményeként működik az iskola. A több mint 210 tanuló a képzőművészet, hangszeres oktatás, valamint drámajáték területe között választhat, az Ivitz László, Venter László, illetve Mátraházi Tamás vezette szakokon. A 14 pedagógus, plusz az áttanító kollégák nyolc, átlag 30 fős létszámú osztályban tanítanak, érdemi változást a hatodik osztályból (gimnáziumba) való távozás jelent. A tanórán kívüli tevékenység hagyományos kiemelkedő eseménye évek óta a rendszeres színház látogatás. A közelmúltban a többi tagintézményből is szervezve tanulókat Budapesten jártak. A szülők tanácsa az idén is október 2-án őszi közös munkára mozgósított, ahol a szokásos felújítómunkák zajlottak, az udvaron, épületen belül egyaránt. A jótékonysági bál bevételét rendszeresen visszaforgatják valamilyen fejlesztésre, például a háztartási terem felújítása. A „szülői önerő”, a „jó célokért, gyermekeinkért áldozni” felfogás megvalósított gyakorlata az idén is ragyogóan működik az Erkelben.
