Nógrád Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-253. szám)
2007-10-25 / 248. szám
2 NÓGRÁD MEGYE 2007. OKTÓBER 25., CSÜTÖRTÖK Már toplistáfrkiállrtásokat ■ m Jk ß&Qfg" is ftfsadhabfeer.. . f Nagy gonndal rendezték be a kiállítást, amely péntektől a nagyközönség előtt is nyitva áll Sz. R. Eger. Ma délután öt órakor nyitják meg hivatalosan az egri Zsinagóga Galériában a Pákh Imre magángyűjtő Munkácsy-képei- ből összeállított tárlatot. A kollekció értékét igazából becsülni sem lehet, a XIX. századi festőművész egy nagyobb méretű szalonképéért ma 150-200 millió forintot is fizetnek aukciókon a gyűjtők. A huszonhét Munkácsy-kép, egy Temple-, egy Rippl-Rónai- festmény fogadására olyan speciális biztonsági felszereléssel látták el a zsinagóga épületét, amely a galériát alkalmassá teszi hasonló értékű és méretű tárlatok fogadására. A város számol is ezzel a lehetőséggel, hiszen a tárlatlátogatások reneszánszukat élik, egy-egy illusztrisabb bemutató tízezreket vonzhat a kiállítótermekbe. A Munkácsy-képekről szólva dr. Bakó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Galéria festészeti osztályának vezetője elmondta: e gyűjteményt talán utoljára láthatja így egyben a közönség, hiszen a gyűjtők adnak-vesznek, kölcsönöznek. Ennek köszönhetően elképzelhető, hogy a teljes életművet felölelő kollekció darabjai a jövőben cserélődnek, s kevésbé lesznek elérhetőek. A Pákh Imre magángyűjteményéből összeválogatott utazó tárlat egyik különlegesen nagy szakmai értéke az, hogy Munkácsy Mihály teljes alkotói munkásságát, azaz az életművét reprezentálja. Magyarországon elsősorban a festő korai korszakának képei találhatók meg, hiszen élete alkonyán már olyan befutott művész volt, hogy szinte a festőállványról vásárolták meg a képeit. Ennek következtében azok a világban szétszóródtak. Az életművet a szakemberek 700 darabosra becsülik, ám közülük többet a művészettörténészek sem ismernek. Az Egerben mindeddig példa nélküli bemutató megnyitójára jellemző, hogy közel ezer embert várnak a nyitónapra. A városi közgyűlés tagjai hintókon, korhű körülmények között érkeznek meg a közeli megyeházáról. A fővárosi kiállítást 360 ezren, a debrecenit 80 ezren, a munkácsit 75 ezren látták. Hasonló fogadtatásra számítanak a hevesi megyeszékhelyen is, ahol a közönség péntektől tekintheti meg az egyik legkedveltebb magyar festő munkásságát felvonultató tárlatot. Honvédségi kitüntetések Nemzeti ünnepünk, október 23-a alkalmából a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere, a honvédelem érdekében huzamos időn át végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréséül, a jobbágyi nyugállomá- nyúak egyesülete javaslatára II. osztályú Honvédelemért kitüntető címet adományozott Romhányi András nyugállományú rendőr alezredesnek, valamint III. osztályú Honvédelemért kitüntető címet adományozott Szabó Imrénének. Ugyancsak a III. osztályú Honvédelemért kitüntető címet vehette át Zaráné Kecskés Erzsébet, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Pásztó Városi Munkaügyi Ki- rendeltségének kirendeltségvezetője, a katonai toborzás terén huzamosabb ideje végzett segítő munkájának elismeréseként. A salgótarjáni Somoskőy István nyugállományú egyesület javaslatára elismerésben részesült továbbá Újvári Imre nyugállományú őrnagy, aki az Aranykor kitüntető cím ezüst fokozatát vehette át A Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere a Szolgálati Érdemjel bronz fokozatát adományozta beosztásában végzett eredményes munkája elismeréseként Takács Tibor őrnagynak, a Kelet-magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság 8. számú, salgótarjáni toborzó- és érdekvédelmi iroda irodavezetőhelyettesének. A Magyar Honvédség állományában ténylegesen eltöltött 20 éves jogviszonya elismeréseként oklevelet vehetett át Mamsvölgyiné Kovács Éva közalkalmazott, az iroda érdekvédelmi főelőadója. Megkezdődött a kátyúzás Balassagyarmat. Október 8-án megkezdődött a kátyúk, beszakadások helyreállítása a városban. Szintén e hónapban indul el a UDL buszöbleinek elkészítése, a Jókai út felújítása, valamint a Viola és Móricz utak aszfaltozása. Alaplakbért fizetnek Balassagyarmat Egy két ezer forint összegű alaplakbért kell kifizetnie az úgynevezett jogcím nélküli lakáshasználóknak a jövőben, hogy az önkormányzat megbizonyosodjon a kilakoltatás elkerülése érdekében megmutatott együttműködési szándékukról. Elismerések, előléptetések Az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából rendeztek a napokban ünnepi állománygyűlést a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányságon, ahol az elismerésekről, soron kívüli előléptetésekről szóló határozatokat ismertették. S. K. ~ Salgótarján. A Magyar Köztársaság igazságügyi és rendészeti minisztere - október 23., nemzeti ünnepünk alkalmából - soron kívül előléptette nyugállományú rendőr ezredessé Machács Mihály nyugalmazott alezredest. Hegedűs János ezredesnek rendőrségi főtanácsosi, Némedi Gábor alezredesnek pedig rendőrségi tanácsosi címet adományozott. Az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője hosszú éveken át nyújtott kimagasló tevékenységük elismeréséül dicséretben és jutalomban részesítette Dávid Gyula ezredes, rendőrségi főtanácsost és Dávid Norbert őrnagyot. Bakos Attila rendőr alezredest a szolgálatteljesítésben nyújtott kimagasló tevékenysége elismeréséül részesítette dicséretben és jutalomban. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője a szolgálatteljesítésben nyújtott kimagasló tevékenységük elismeréséül soron kívül előléptette rendőr zászlóssá Oláh László főtörzsőrmestert, törzszászlóssá Lászlók Csaba és Szandai József zászlósokat, főtörzszászlóssá pedig Kövesligeti István törzs- zászlóst. Magas színvonalú munkájuk elismeréséül főtanácsosi címet adományozott Sándorné Matlári Krisztinának, tanácsosit pedig Fekete Károlynak. Főmunkatársi címet kapott Bodor Anna, Bódis Mártonná, Darnyiné Wiltner Anna Mária, Molnáráé Farkas Ágnes, OraveczLászlóné, Szakái Éva és Szarvas Lászlóné. Munkatársi címet adományozott Czene Gizellának, Hamaridesz Viktóriának, Huszáráé Szántó Erikának, Kaba Istvánnénak, Sütő Andreának, Vassné Bálint Ritának és Zsetkó Sándornénak. Szolgálati feladataik kiemelkedő teljesítéséért dicséretben és jutalomban részesített továbbá 49 főt. Varga Beáta századost, a főkapitányság gazdaságvédelmi osztályának főnyomozóját kiemelt főnyomozóvá nevezte ki. A salgótarjáni rendőrkapitányság vezetője a szolgálatteljesítésben nyújtott kimagasló tevékenységük elismeréséül soron kívül előléptette rendőr zászlóssá Berta Szabolcs főtörzsőrmestert, törzszászlóssá Csaba Gergely zászlóst, főtörzszászlóssá Kovács Csaba törzszászlóst. A balassagyarmati rendőrkapitányság vezetője soron kívül főtörzsőrmesterré léptette elő Antal Tamás törzsőrmestert, törzszászlóssá pedig Fábián Mihály és Zsadányi Zoltán zászlósokat. A pásztói rendőrkapitányság vezetője soron kívül előléptette rendőr törzsőrmesterré Uhrin Gergely őrmestert, zászlóssá Hajnal Róbert főtörzsőrmestert. A rétsági rendőrkapitányság vezetője Hruska Richárd főtörzsőrmestert léptette elő soron kívül zászlóssá. A szécsényi rendőrkapitányság vezetője előléptette soron kívül főtörzsőrmesterré Torna Árpád törzsőrmestert, zászlóssá Varga Zoltán főtörzsőrmestert. A bátonyterenyei rendőrkapitányság vezetője soron kívül zászlóssá léptette elő Szeberényi Gézáné és Nagy Krisztián főtörzsőrmestereket. Autonóm kártyák béralku előtt M. J. Salgótarján. - A jövő évi bértárgyalásokkal kapcsolatban az egyetlen jó, hogy a kormány most időben átadta megvitatásra a javaslatát - mondta dr. Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség (ASZSZ) elnöke pár napja a megyeszékhelyen tartott tájékoztatóján. Hangsúlyozta egyebek mellett: törekvésük, hogy november végéig sikerüljön megállapodni az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a jövő évi bérajánlásról, mert ez szolgálja leginkább a helyi szakszervezetek és a helyi munkáltatók érdekeit. Az idei év a munkavállalók kereseteit illetően katasztrofális volt. Ie- lenleg 6,2 százalék körüli veszteséget jegyez a KSH a reálkereseteknél, mely a munkajövedelmek legfontosabb mutatója. A kormány bruttó 4,5 százalékos keresetnövelést ajánl 2008-ra. Tekintetbe véve az ugyanilyen mértékűre becsült inflációt, a helybenjárás lenne a legtöbb, amit így elérnének. Tárgyalási magatartását a szövetség egyrészt azon álláspontja szerint alakítja ki, hogy a minimálbérekről, szakmunkás bérminimumról aláírt három éves megállapodás nem eladó, nem felbontható. Erről csak akkor lehet tárgyalni, ha emelni akarnak a minimálbéren. Az ASZSZ a reálkereseti megállapodásos módszert kívánja követni, vagyis ennek négyszázalékos növelését, valamint az eléréséhez szükséges bruttó emelés mértékét fogja javasolni. Dr. Borsik János a továbbiakban a nyugdíjakkal kapcsolatos tervezett változások következményeiről, a bizonytalanságról, félelmekről beszélt Elöljáróban jelezte: a hazai nyugdíjrendszer jelenleg igazságtalan, egyrészt mert az egyes ember ellátmánya attól is függ, hogy mikor vonul nyugállományba. Azzal, hogy január 1-jétől nettósított jövedelem lesz a számítás alapja, újabb igazságtalanság következik be, mert hirtelen kettészakad az érintett várományosok tábora. Az egyik a minden feltétellel rendelkezőké, akik 2008. június 30-ig még az idei szabályozás szerint mehetnek nyugdíjba. A másik táborhoz tartozók éves szinten nyolc százalékkal kevesebb ellátást fognak kapni, ezért erről a témáról egy külön tanácskozást tartanak majd itt. A korkedvezményes nyugdíjazás „ügyéről” szólva emlékeztetett arra, hogy tavaly a kormány hogyan akarta ezt felszámolni. Az erről folytatott tárgyalások eredménye az lett, hogy a jog- intézményt meg akarják tartani, de változó feltételekkel, melyek közül a leglényegesebb az, hogy a járulékot 2011-ig fokozatosan átterhelik a munkáltatókra - folytatta az elnök. Ez biztos, hogy ki fog hatni a helyi bértárgyalásokra, attól viszont óvna minden szakszervezetet, hogy elkezdje sajnálni a munkaadókat. Volt ugyanis idejük a felkészülésre. Önmagában alkotmánysértő, szakmai- atlan az a - törvénytervezetbe foglalt - elgondolás, amely mintegy megengedi a kilépésfa szóban forgó ellátási rendszerből, a bejövetelt viszont nem. Rövid határidőket adnak az elbírálásra, a határozat ellen pedig nem lehet fellebbezni, amit szintén elfogadhatatlannak minősít az ASZSZ.- Nagyobb a baj az egészségbiztosítás reformjával. Olyasmire készül ugyanis a kormány, ami szakértők szerint visz- szafordíthatatlan társadalmi folyamatot indít el. Az alapértékekből, kifejlődött intézményrendszer, közös felelősség és kockázatvállalás helyett üzleti biztosítást akar, melynek lényege a profitszerzés. Másrészt a.kibocsátott tervezetre azt mondani, hogy megkezdődik a társadalmi vita és erre van egy hét, jelzi az Egészségügyi Minisztérium sérült lelkiségét- fogalmazott dr. Borsik János. S hozzátette: - Nincs mindenkinek internetes elérhetősége, másrészt ilyen formában soha nem fogjuk megtudni a javaslatok sorsát. Huszonkét biztosító esetén huszonkét olyan „populáció” jön létre, amiről előre nem lehet tudni, mennyibe fog kerülni. Ha azt mondjuk, hogy a biztosítók ötszázezertől kétmillió főig szervezhetik a biztosítottakat, akkor nem mindegy, hogy az ország melyik területéről, milyen korösszetételű, egészségi állapotú, mennyiben iskolázott emberekről van szó. Okfejtésében külföldi példára hivatkozva rámutatott arra is: - Hiszen, ha például valamelyiknek túl sok pénzt kell kifizetnie a szolgáltatóknak, a magyar kormány kénytelen lesz kompenzálni a hiányt. Innentől kezdve már csak egy ugrás, hogy garantált profitszerzés legyen az egyetlen érdeke. A garanciát szintén a kormánytól fogja venni nyilvános vagy nem nyilvános szerződéssel.
