Nógrád Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-253. szám)

2007-10-25 / 248. szám

2007. OKTÓBER 25., CSÜTÖRTÖK 3 NÓGRÁD MEGYE Salgótarján. Dallal, tánccal a Palóc úton címmel nyílik fo­tókiállítás a József Attila Mű­velődési és Konferenciaköz­pont fotógalériájában holnap délután fél hatkor. A kiállí­tott képek a kazári népvise­letről, illetve folklórról „me­sélnek”. A tárlatot a Nógrád Megyei Fotóklub Egyesület elnöke, Homoga József, vala­mint Kapás Imre, Kazár köz­ség alpolgármestere nyitják meg. Idősek napja Mátraterenye. a település nádújfalui részén október 20-án ünnepelték az idősek napját. Október 26-án a Homokterenyén élő szépko- rúakat köszöntik az ottani művelődési házban. A ren­dezvényen Gecse László pol­gármester köszönti a jelenlé­vőket, majd fellépnek az óvo­dások és az általános iskolá­sok egyaránt. A jó hangulatú programot zenés nosztalgia­műsor, valamint szerény va­csora zárja. Mozi Rétság. A városi művelődési központban október 26-án 18.30 órától látható az Evan a minden óó című amerikai vígjáték. Az özönvíz történe­tét más korban, más szem­szögből bemutató mozifilmre a belépődíj háromszáz forint. Művészpalánták bemutatkozása Salgótarján. A Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény képző- és iparmű­vész tanszakának kiállítását Becze Lajos, az intézmény igazgatója, nyitja meg októ­ber 25-én (ma) 16 órakor az ifjúsági információs és ta­nácsadó irodában. Közremű­ködnek az iskola zenetan- ■ szakának növendékei. Tiszta falu NÓgrádsáp. A munkaügyi köz­pont támogatásával tíz köz­munkást alkalmaz a helyi önkormányzat, akik a közte­rületeket tartják tisztán, a te­metőt takarítják és a szüksé­ges őszi munkákat végzik el. Eltemetett évezredek emlékei múltunk Szerencsés véletlen: csontok az urnasírokban (Folytatás az 1. oldalról) feltételek híján általában csak külföldi laboratóriumokban, kémiai analízissel, súlyos költ­ségek fejében tudják megvizs­gálni. Ez esetben azonban a holttestek nem égtek el telje­sen a máglyán, megmaradtak bizonyos csontok - például fo­gak és hosszúcsontok - ame­lyekből az antropológusok is megalapozott következtetése­ket vonhatnak le. A fazekaskorong feltalálása előtti időben készült, kézzel formált edények igen szép ki­vitelűek, ezek díszítése, formá­ja az egykor élt emberek ízlés­világa mellett technikai fejlett­ségüket is jelzi. A bolgárkefté- szetben késő vaskori és római császárkori telepek nyomai is napvilágot láttak; korábban, a Tesco építését megelőző ásatás alkalmával már ezen települé­sek részletei is ismertté váltak. A tél közeledtével feszített tempóban dolgozó régészek várhatóan még idén, de leg­később jövő tavasszal végez­nek a hét- hektáros terület fel­tárásával. A terepet ezt köve­tően átadják a beruházók szá­mára, a régészeti anyag pedig a restaurálás után a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumba kerül. Reményeik szerint egy kiállításon majdan az érdek­lődők is megtekinthetik a le­leteket. Dr. Vaday Andrea szerint szerencsés véletlen, hogy el nem égett csontokat is találtak a sírokban Lesz helytörténeti múzeum? A legnépesebb tanszak M. J. Szenográdi F. Ipolytarnóc. Szabó Tibor polgár- mester régi álma, vágya a falu­múzeum létesítése, ahol betud­ják mutatni azokat a tárgyi em­lékeket, amelyek a kis település múltjához kapcsolódnak. A he­lyi dokumentumok megőrzik a letűnt korok emlékét, az egyko­ri ipolytarnóciak emlékét, „me­sélnek” a hajdani településről. A falumúzeum létesítésének az első lépése mindaz a sok doku­mentum, amit a polgármester összegyűjtött. Az irodája kisebb­fajta helytörténeti múzeumhoz hasonlít. A faluban az emberek ismerik a polgármesternek a megszállott gyűjtési szenvedé­lyét. Legutóbb az általános isko­la nyugalmazott igazgatója, Te­lek Balázs állított be hozzá azzal a gázlámpás diavetítővel, amit abban az időben használtak, amikor a településen nem volt villanyvilágítás. A következő lépés a falu köz­pontjában a fagerendás épület, a leendő helytörténeti múzeum kertjének, környékének a rend­betétele volt. A harmadik lépés a ház melletti százéves kemen­ce felújítása, ami jelenleg folya­matban van. A negyedik a legna­gyobb és legnehezebb lépést, már csak pályázati pénz segítsé­gével tudják megtenni, az pedig a helytörténeti múzeum kialakí­tása, berendezése. Salgótarján. A zenei a legnépe­sebb tanszak a Váczi Gyula Alap­fokú Művészeti Iskola idei, 52. tanévében. Ötszázötvennyolc di­ák képezi magát ezen a vonalon, több mint háromszáz fővel ezt kö­veti a képzőművészeti, s a létszá­mot tekintve harmadik helyen van a táncszak. Néhány képzési lehetőség tanári szakképesítés hiánya miatt átmenetileg szüne­tel az intézményben. A növendé­kek évről évre tartott, ezer körü­li összlétszáma azt jelzi, hogy a népesedési mélypont jellemzői „elkerülik” a patinás intézményt, s ez természetesen jó bizonyít­ványt állít ki a tevékenységről. Té­rítési díj ellenében tehetik ezt, tandíjat ugyanis abban az eset­ben kell - az önkormányzat ide vonatkozó rendelete alapján - fi­zetni, ha a választott szakon kívül más képzésben is részt vesz a ta­nuló. Zeneóvodában már az öt­hat éveseket is fogadják, de az sem ritka, hogy huszonkét éven felüliek vállalkoznak e falak kö­zött művészeti iskolázásra. Hogy minél többen szerezhes­senek művészeti ismereteket úgy, hogy közben megméretteté­seken is megmutassák tudásu­kat, a hátrányos helyzetűeken té­rítési kedvezményekkel segíte­nek. E tekintetben azonban az is nyom a latban, hogy kölcsön- hangszereket használhatnak. Könnyek Ha igaz, hogy egy társada­lomról mindent elmond az, hogy törődik-e és miként az idősekkel, még igazabb képet fest róla az, hogyan bánik a gyerekekkel. Van itt ugyanis valami, ami mindennél árul­kodóbb, valami mindennapi, ami azonban túlmutat a pil­lanaton, a gyakorlati dolgo­kon. A fizikum reflexszerű ki­fejezési formája, érzelmi töl­tésű válasza ez, ami felett gyakran olyan könnyen elsik­lunk. A gyereksírás ez a vala­mi. Ismerjük a világrajövő új­szülöttét, amit örömmel ve­szünk, s amin sem akkor, sem később nem gondolko­zunk. Sírva érkezünk és sírva maradunk és mindvégig tud­juk, hogy sírni rossz. Hiába állítja az ellenkezőjét bárki. A hisztisírásnak mondott változat is a felnőttek világá­nak tükre, hiszen a kicsik nem jó érzésekkel nyúlnak ehhez az eszközhöz. Babako­ri éhségsírás? Megvárjuk, míg olyan éhes, hogy így jel­zi. Nem tudunk vele érezni, hát „oázik” ha fáj neki, ha nincs minden rendben. így megszokjuk a nyitott szájács­ka, a könnyáztatta szem lát­ványát, a jellegzetes hango­kat. Nem lenne szabad meg­szoknunk. Nem lenne sza­bad nézni és nem látni, to­vábbá nem tudni, hogy a nagyvilág nagy szomorúsága a síró kisgyerek. Szorítsuk a szívünkre mind, ne hagyjuk bánkódni őket! Félre a buta észérvekkel, a nagyokos nevelési elvekkel, hagyjuk ezt akkor, mikor pa- takzanak a könnyek. Fakasz- szuk láthatatlan mosolyra, dalra a kis lelkeket, dajkál­juk bennük az édes érzése­ket. A szeretet átható nyel­vén, így „beszéljünk” velük. Ha így teszünk, megnyugod­hatunk, ha nem, akkor zo­kogjunk. Mert mindent el­mond rólunk, hányszor sír­tak már miattunk, és az is: hányszor töröltünk le a köny- nyeket. Drogokról - másképpen P. Zs. Salgótarján. Köztes átmenetek a drogokról címmel nyílt interak­tív kiállítás a József Attila Műve­lődési és Konferencia-központ üvegcsarnokában tegnap. Az egybegyűlteket Korill Ferenc, az intézmény igazgatója köszöntöt­te, s hangot adott azon örömé­nek, hogy a kiállítás megyeszék­helyünkre is eljuthatott. Ebben - többek között - a Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályá­zatán elnyert közel másfél millió forint nyújtott nagy segítséget. A rendezvényen Székyné dr. Sztrémi Melinda, a város első embere is részt vett, aki hangsú­lyozta, hogy a drog okozta prob­lémák felett nem szabad szemet hunyni. Mint mondta, a helyi szakemberek és pedagógusok mindent megtesznek azért, hogy a gyermekek és felnőttek egyaránt szembesülhessenek a jelenlévő problémával, mégis hi­ánypótló lehet ez a kiállítás, hi­szen egészen más szemszögből mutatja be a szenvedélybetegsé­geket. Székyné kiemelten beszélt a pedagógusokról, valamint a szü­lőkről, akik számára szintén hasznos útravaló lehet a kiállí­tás: - Hiszen ők azok, akiknek meg kell védeniük a felnövő nemzedéket ettől a veszélytől, hogy legyen jövője az országnak, hogy legyen nemzedék, amely tiszta fejjel tudja tovább vinni a ránk hagyott értékeket - zárta gondolatait a polgármester. A rendhagyó kiállítást dr. Felvinczi Katalin, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet igazga­tója nyitotta meg. Elmondta, hogy a tárlat nagyszerű lehetősé­get teremt a párbeszédre, kezük­be kerül a kommunikáció kul­csa, amely nagyon fontos a drog okozta problémák helyes kezelé­sében. A tárlat fiatalokat, tanáro­kat, szülőket egyaránt vár. Célja, hogy a rászorulók segítő kezek­re találjanak, s azokat, akik ed­dig még nem szembesültek a drog világával, ne érhesse védte­lenül. Végül a kiállítás megálmodója és kivitelezője, Hályi Éva mutat­ta be a tárlatot az érdeklődő kö­zönségnek, ahol hűen elénk tá­rul a drog félelmetes, olykor csá­bító, de végzetes világa. Az interaktív kiállítást előze­tes megbeszélés alapján 6-15 fős csoportokban díjmentesen tekinthetik meg az érdeklődők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom