Nógrád Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-253. szám)

2007-10-19 / 245. szám

2 2007. OKTÓBER 19., PÉNTEK BALASSAGYARMATI NAPLÓ „Vonzóbbá kell tennünk az egyházat” Szabó Andrea Balassagyarmat. Nagy ünnepre készül a ba­lassagyarmati evangélikus egyházközség. Október 21-én 16.30 órakor dr. Fabiny Ta­más püspök szenteli fel a Szabó József Ta­nulmányi Házat, amely márciustól augusz­tusig épült fel a Luther utcában az egykori legényegylet épületének helyén. Az evan­gélikus egyházközség az államosított elemi iskola épületéért kapott kárpótlásból való­sította meg a mintegy ötvenmilliós beru­házást. A ház céljáról, az általa képviselt eszmeiségről Bartha István igazgató lel­készt kérdeztük.- Balassagyarmaton mintegy 200-250 evangélikus jár rendszeresen templomba, a nagyünnepeken nem egyszer ötszázan is részt vesznek, s egyre emelkedik az úrvacsorát ve­vők száma. Műemlék templomuk és a Luther- ház mellett talán az egyre erőteljesebb hitélet­nek köszönhetően tartották fontosnak a ta­nulmányi ház létrehozását?- Országos szinten is elodázhatatlan fel­adat az egyház társadalmi létének újrafogal­mazása. Híveink és a kívülállók elvárása is, hogy vonzóbb, hitelesebb legyen az egyház a tőle elidegenedett emberek számára. Eh­hez elsősorban a meglévő lehetőségeinket kell jobban kihasználnunk. Nyitott, befoga­dásra kész, szolgáló közösségként kell meg­jelennünk a társadalomban. Ehhez kíván hozzájárulni új intézményünk is. Mindenki számára fontos szellemi kincseket szeret­nénk közvetíteni. Társadalmi, tudományos­ismeretterjesztő, művészeti rendezvények­nek, szakmai konferenciáknak és trénin­geknek, lelki gyakorlatoknak, világi és egy­házi rendezvényeknek egyaránt szeretnénk otthont adni. Azonban az idegenforgalmi funkció sem elhanyagolható. A határ innen­ső oldalán természeti és műemléki jelentő­ségű látványosságok érhetők el, s a Szlová­kiában élő hittestvéreinkkel, illetve az otta­ni magyarokkal való kapcsolattartás is szo­rosabbá válhat. Szívesen várunk iskolai és gyülekezeti kirándulócsoportokat is. Az el­Bartha István igazgató lelkész múlt hetekben kezdtem el dolgozni egy alap­vető teológiai ismeretterjesztő sorozat össze­állításán, amelyet az igényeknek megfelelő­en tudnánk kínálni a helyi és távolról érke­ző érdeklődők számára hét végi és egyhetes kurzusok, illetve előadás-sorozatok formájá­ban. Ennek megvalósításához egy előadói műhelyt kívánok létrehozni.- Mi található ebben a szép építményben?- 18-19 főt tudunk elszállásolni. A föld­szinten két darab kétágyas akadálymente­sített szobát alakítottunk ki, az emeleten nyolc darab kétágyas szoba található. Két szobához egy fürdőszoba tartozik vécével, zuhanyzófülkével. A szükség esetén két részre is osztható tárgyalóteremben vil­lanytűzhely, teakonyha, hűtő, televízió, ve­títő, hangosítóberendezés és egyéb techni­kai felszerelések szolgálják a vendégeket. Szobáinkban egy hónapon belül lehetőség lesz vezetékes, illetve vezeték nélküli internet elérésére is, tehát minden készen | áll arra, hogy vendégeink kényelmesen és tartalmasán töltsék el az időt a nagyhírű Madách-kutatóról, Szabó József püspökről J elnevezett házban. Egyhangú kiállás a vasút mellett Szabó Andrea Szécsény. A „Menet a vasútért” de­monstráció már önmagában is meg­mutatta: az Ipoly menti települések életében létkérdés a vasút. Mintegy kétszáz ember - politikusok, civil szer­vezetek képviselői, vasutasok, szim­patizánsok „serege” - vonatozott teg­nap reggel végig a Balassagyarmat- Ipolytamóc vonalon. Szécsénybe men­tek, ahol kezdetét vette az a társadal­mi egyeztetés, amelyre érdekes mó­don az után került sor, hogy Szabó Ti­bor, Ipolytarnóc polgármestere már kézhez kapott egy döntésről szóló le­velet A levél szerint december 9-től a közforgalmú közlekedésben a 78-as számú vasútvonal, Balassagyarmat és Ipolytarnóc közötti szakaszán a vasúti személyszállítást felváltja az autóbusz­közlekedés. A zsúfolásig megtelt díszteremben szinte izzott a levegő a feszültségtől: kétszáz demonstráló - egy komoly tár­sadalmi erő - állt szemben érveivel, ér­zelmeivel, jogos indulataival a Gazda­köddé az uniós vonatok elképzelése, amely egészen Losoncig szállította vol­na az utasokat? Vámos Zoltán, Litke polgármestere arról beszélt: a vidékfejlesztési minisz­térium egyik kezével adja a pénzt a fej­lesztésre, amit aztán a gazdasági tár­ca rendre elsorvaszt- A vasút a kényelem és a kerékpár­turizmus szempontjából is fontos, ke­rékpárt ugyanis csak vonaton lehet szállítani. Ennek a térségnek pedig ki­törési pontja a falusi turizmus - fogal­mazott a község vezetője. Dudás György, Nógrádszakál jegyző­je nem tartotta valódi társadalmi egyez­tetésnek azt, amelyre csak az önkor­mányzatok vezetőit hívták meg, s a ci­gányság érdekeinek képviseletét is hi­ányolta. Kovács Imre, Ludányhalászi polgármestere élt a gyanúperrel: a köz­lekedésszervezési irodának már a szep­tember 44 egyeztetésen is kezében volt a döntés, s azt is hozzáfűzte: Magyaror­szágon a régiók felzárkóztatásának nincs nagy szerepe, a vasútvonal meg­szüntetése pedig a nógrádiak életteré­ni, most önként átadnánk Szlovákiá­nak? Nekik megéri? - kérdezte Medvácz Lajos, kinek beszédét nem egyszer vastaps kísérte. Balta Mihály országgyűlési képvi­selő - aki már idén májusban interpel­lált az ügyben dr. Nagy Andorral - a ha­tárok megnyitásának esélyéről, az Ipolyság-Losonc szakasz összekötésé­ről szólt, hozzáfűzve: nem leépíteni, hanem fejlesztem kell a vasutat, s e gondolat politikai pártállástól függet­len. Borenszki Frvin honatya azt a 111 éves büszke tudatot emelte ki: e térség­nek vasútja van!- Lepusztítanak valamit, s aztán olyanok ülnek törvényt fölötte, akik nem kötődnek hozzá. Olyan menet­rendek készültek, amelyek leszoktat­ták az embereket a vasútról. A MÁV és a Volán ügye nem „vagy- vagy”, ha­nem „és” kérdése - mondta. VelkeiBéla, a mozdonyvezetők szak- szervezetének területi ügyvivője sze­rint a személyszállítás megszüntetése csak az első lépés a vasút ellehetetle­nítésében. Ezután következik máso­sági és Közlekedési Minisztérium ha­táskörébe tartozó Észak- Magyarorszá­gi Regionális Közlekedésszervezési Iroda vezetőjével, Singlár Zsolttal. Az iroda vezetője elmondta: az egyezte­tés eredménye vagy a vonal megszün­tetése, vagy az integrált menetrend lét­rehozása lehet. Az utóbbi nem vonat­pótlást jelentene, hanem a MÁV és a Volán összehangolt tevékenységét, egy minden igényt kielégítő menetrend létrehozását- Ki finanszírozza az üresen közle­kedő vonatokat? - vetette fel a kérdést Singlár Zsolt, aki a régió új, korszerű autóbusz-pályaudvarait is kiemelte, s megemlítette azt is: a Nagykürtös és Losonc közötti szakaszt eseüeg Szlová­kiának adnák át üzemeltetésre. Nem csoda, hogy ez a bejelentés „kiverte a biztosítékot” a teremben. Szabó Tibor, Ipolytarnóc polgármestere leszögezte: egy felújított vonallal ragaszkodnak a személyszállításhoz, egészen Loson­cig. Megkérdezte az illetékestől: vég­zett-e gazdasági számítást az iroda, fel- mérték-e a losonci munkaerőpiacot, hová tűnt a térségi vasutak kísérleti modelljének koncepciója, miért vált nek szűkítését jelenti. Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet, Szécsény vezetője arra tett utalást: idén június 18-án megálla­podás született a magyar és a szlovák kormány között „Közös múlt - közös jö­vő” címmel, amely az Ipoly-hidak újjá­építését és a határ menti vasúti, vala­mint az autóbusz-menetrendi közleke­dés koordinálását célozta meg, s az uni­ós milliárdok is lehetőséget adnak a fejlesztésre. Borda Attila, Hugyag pol­gármestere kifejtette: ha csak a Volán­ra szorítanánk a közlekedést, mint egyetlen szolgáltatóra, a díjemelések is elkerülhetetlenek lennének. Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere a „Virágozzék az én virágom” példázat­tal élt érvelésében, utalva itt a vasút el­sorvasztására, s a verseny hiányára szolgáltatói részről.- Az elmúlt negyven évben nem tör­tént olyan irányú vasútfejlesztés, ami­re szükség lett volna. Lepusztult a vas­út, s utána jönnek utast számlálni? - tette fel a kérdést a városvezető, meg­fogalmazva azt: a Civitas Fortissima városát, az Ipoly menti vasutat „a szár­nyaskerék katonái” védték meg.- Amit fegyverrel sem tudtak elven­dik lépésként a forgalom megszünte­tése. Lombos István országgyűlési kép­viselő indoklást, hatástanulmányt kért a tárcától.- Az uniós pénzek a megye felzár­kóztatására is szolgálnak, s ebbe bele­tartozik a turisztika és vendéglátás, amelyben elengedhetetlen a vasút sze­repe. Ha önök azt várták ettől a tárgya­lástól, hogy mi azt mondjuk: szűnjön meg a vasút, akkor önöknek már nin­csenek illúzióik - jegyezte meg a kép­viselő, aki ígéretet tett arra: mindent megtesznek a parlamentben a nem­zetközi jelentőségű szárnyvonalért, s hangsúlyozta: a tárca pénzt akar ki­vonni valamiből, amibe nem tudja, mennyit tesz be. Molnár Katalin, a szlovákiai regio­nális fejlesztési tanács vezetője a vonal államokat összekötő, történelmi jelen­tőségét hangsúlyozta. Az egyeztetés végén a résztvevők el­fogadták azt a G. Szűcs László szakér­tő, szervező által megfogalmazott me­morandumot, amely nem megszünte­tést, hanem ésszerű regionális átszer­vezést igényel egy felzárkóztató fejlesz­tést követően. „A zene körül forog az életem” Szabó Andrea Balassagyarmat Tóth Balázs, a ze­neakadémia harmadéves hallga­tója, a Rózsavölgyi Márk Művé­szeti Iskola egykori növendéke pá­ratlan teljesítményt nyújtott a kö­zelmúltban a Düsseldorfban meg­rendezett nemzetközi rézfúvós- versenyen. A világ minden tájáról érkezett mintegy kilencven rézfú­vós közül a 21 éves balassagyar­mati fiatalember lett az első he­lyezett. Őt választották a kortárs művek legjobb előadójává és a kö­zönségdíjat szintén ő kapta meg.- Úgy tudom, családi hagyo­mányt visz tovább a trombitálással. Mikor „szeretett bele" a hangszerbe?- Édesapám, Tóth Miklós, a Ró­zsavölgyi Márk Művészeti iskola művész-tanára és egyben a balas­sagyarmati rézfúvóskvintett trombitása. Hatéves lehettem, s két trombitánk mellett találtam otthon egy harmadikat. Megkér­deztem: kié az a trombita, mire apám azt mondta: „a tiéd”. S más­nap már el is kezdtem hozzá trombitaórára járni.- Hogyan alakult a gyarmati mű­vészeti iskola után a pályafutása?- Nyolcadikos koromig tanul­tam édesapámnál Balassagyar­maton, s egy zalaegerszegi orszá­gos versenyen harmadik lettem. Majd a fővárosi Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskolába fel­vételiztem. Az a Simon Attila lett a tanárom, aki édesapámat is ta­nította. A zeneművészeti szakkö­zépiskolák Miskolcon megrende­zett országos versenyén 2002-ben harmadik, majd 2004-ben máso­dik helyezést értem el. Már nem volt visszaút: nyilvánvaló lett, hogy a zenei pá­lyát választom. 2005-ben elsőre felvettek a zene- akadémia trombi­ta művész-tanár szakára, ahol Velenczei Tamás, a berlini filharmonikusok első trombitása a mesterem. Nála öten tanulunk, s az egyetemre mint­egy tíz trombitás jár.- Úgy tudom, a düsseldorfi ver­seny előtt Bmóban már szép ered­ményt értei- Igen, megnyertem a versenyt A düsseldorfi megmérettetésre je­lentkezni lehetett, de nem min­denkit hívtak meg. Négyfordulós volt a verseny, a barokktól a kor­társ művekig meghatározott dara­bokat kellett előadnunk. Kieséses rendszerű volt a verseny, a negye­dik fordulóra már csak öten ma­radtunk. A düsseldorfi szimfoni­kusokkal játszottam el egy Haydn- trombitaversenyt, s győztem.- Milyen tervei vannak a jövőre nézve?- Zenekarban szeretnék játsza­ni. Naponta mintegy három órát gyakoriok. Szeretem a hangsze­remet. A budapesti diplomám megszerzése után szeretném ma­gam külföldön is kipróbálni. Mondjuk Berlinben a Berliner Philharmoniker Karajan akadé­miáján, ahol jelenlegi tanárom, Velenczei Tamás a professzor. De ez még a jövő „zenéje”...- Mit jelent a muzsika az életé­ben?- Erre a legnehezebb válaszol­nom, s talán a legegyszerűbb is. Mindent Hatéves korom óta a ze­ne körül forog az életem. RENDBE TETTÉK A TEMETŐT A közelgő ünnepekre készülődve a foglalkoztatási kht. közmunkásai összeszedték a szemetet és lenyírták a füvet a városi temető garázsso­rok melletti, meglehetősen elhanyagolt részén. Új konténert is állítot­tak, hogy elejét vegyék a szemetelésnek a sírkertben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom