Nógrád Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-253. szám)

2007-10-19 / 245. szám

2007. OKTÓBER 19., PÉNTEK 3 BALASSAGYARMATI NAPLÓ Sokrétű kutatói munkásság Szabó Andrea Balassagyarmat, idén augusztus 20-án a Magyar Köztársasági Arany Érdemke­reszt kitüntetésben részesült Tyekvicska Árpád, a Nógrád Megyei Levéltár igazga­tója. A történész ifjúsága szülőfalujához Legéndhez, illetve Rétsághoz, felnőttkora és lakhelye Balassagyarmathoz, munka­helye pedig a megyeszékhelyéhez, Salgó­tarjánhoz kötődik. A szegedi József Atti- építkezésnek; s annak, hogy ma már a ígérkezessel - a Belügyminisztérium la Tudományegyetem fóldrajz-történelem szakán végzett, s az egyetem utolsó fél­évét már levelező hallgatóként jelenlegi munkahelyén töltötte. Igazgatói kinevezéséig a megyei levél­tár balassagyarmati részlegében dolgo­zott, ahol 1992-ben nevezték ki igazgató- helyettessé. Részese lehetett a balassa­gyarmati részleg fejlődésének, az 1992-es Tyekvicska Árpád részleg összes raktári jegyzéke számító­gépen van, az intézmény pedig szerves részévé vált Balassagyarmat kulturális közéletének. 1992-ben választották meg a balassa­gyarmati székhelyű Nagy Iván Történeti Kör - Társadalomtudományi Egyesület elnökének. A kör az Ipoly mentén élő tár­sadalomkutatók összefogását és szakmai fórumának megteremtését célozta meg, valóságos szellemi műhelyt teremtve. Az önkormányzati levéltárak tanácsá­nak titkáraként a szakember törekedett a levéltárakat, a levéltárosokat érintő kér­désekben az érdekképviseletre, érdekér­vényesítésre is, s közvetlenül vehetett részt a levéltári törvény megformálásá­ban. 1995-ben - az ÖLT küldöttjeként - Tyekvicska Árpád tagja volt a belügymi­niszter által kinevezett iratfeltáró bizott­ságnak. A bizottság tagjai elsőként mér­hették fel a Belügyminisztériumban őr­zött irattári anyagot, megismerkedve an­nak szerkezetével, jellegével, illetve rész­beni megsemmisülésének okaival, módjával. A bizottság megbízatásának le­járta után Tyekvicska Árpád írta meg a volt állambiztonsági szervek BM-ben őr­zött irathagyatékáról szóló fejezet jóré­szét, illetve a személyzeti és munkaügyi főosztály anyagát ismertető részt.- Az iratok részben a mi.munkánk kö­vetkeztében váltak kutathatóvá, lettek forrásai a magyar társadalomtudomány­oknak - mondja a levéltár-igazgató, aki 1995 decemberétől - egy évre szóló el­tisztviselője lett miniszteri főtanácsadó, főosztályvezetői beosztásban. Sikerült előrébb vinniük a titkosszolgálati iratok­ba való betekintés - bár akadozó, de még­is végre meginduló - biztosítását a dikta­túra egykori áldozatai számára, s a törté­neti hivatal szervezésének első szakaszá­ban is részt vehettek. 1996 decemberétől ismét a Nógrád Megyei Levéltár igazgató- helyetteseként tevékenykedett Tyekvicska Árpád, aki a Nagy Iván köny­vek című sorozat megindítását, gondozá­sát, illetőleg kutatásai újraindítását tartot­ta elsődlegesnek. 1998-ban a Hajnal Ist­ván Kör - Társadalomtudományi Egye­sület választmányi tagjául választották, s 1998-ban a Magyar Köztársaság elnöke Nagy Imre-emlékplakettel tüntette ki az 1956-os forradalom és szabadságharc em­lékének megőrzésében, történetének fel­tárásában és bemutatásában kifejtett munkásságáért. 1999 óta a Nógrád Me­gyei Levéltár igazgatója, valamint az ön- kormányzati levéltárak tanácsa elnöksé­gi tagja. Tudományos munkássága egyik fő témája 1956 nógrádi eseményeinek fel­tárása. Önálló kötete jelent meg „A bíbo­ros és a katona. Pálinkás-Pallavicini An­tal és Mindszenty József a forradalom­ban” címmel. Összegyűjtötte a balassa­gyarmati csehkiverés hadtörténeti doku­mentumait, Civitas Fortissima címmel képeskönyvet szerkesztett Balassagyar­mat történetéről, a Senkiföldjén című könyvben pedig a holokauszt Nógrád me­gyei történetét dolgozta fel Szederjesi Ce­cíliával. Egy élet a muzsika szolgálatában Szabó A. Balassagyarmat. Ember Csaba éle­te és munkássága végérvényesen összefonódott az Ipoly-parti város kulturális, művészetszervező, ze­nei és művészeti életével. • A Rózsavölgyi Márk Művésze­ti Iskola 57 éves igazgatója az au­gusztus 20-i ünnep alkalmából a Magyar Köztársasági Arany Ér­demkeresztet vehette át Buda­pesten. A művész számos elis­merésben részesült már: többek között az Artisjus Zenei Alapít­vány díjazottja és a magyar kul­túra lovagja. A középiskolai énektanári és karvezetői diplomával rendelke­ző Ember Csaba 33 éve vette át a balassagyarmati dalegylet vezeté­sét folytatva elődei, Erdélyi József és Réti Zoltán nagyszerű munká­ját. A környező falvakban is misz- sziót teljesítő kórus szoros kap­csolatot ápol a berlini Lichter­felder Chorkreis énekkarral, s a világhírű berlini Konzerthausban is felléptek már közösen. Ember Csaba 1983 óta vezeti a Rózsavöl­gyi Márk Művészeti Iskolát, az egész Nyugat-Nógrádot felölelő művészeti központot, amely ze­nét, táncot, képzőművészetet, színjátékot, népi és modern tán­cot, népzenét, számítógépes zenét oktat a fiataloknak a hangszerek sokasága mellett. Az iskolába mintegy ezer gyerek jár, és közü­lük közel ötszázan tanulnak vala­milyen hangszeren. A kitüntetett muzsikus neve huszonegy esztendeje kapcsoló­dik össze a nemzetközi muzsi­kustáborral, amelynek művé­szeti vezetője. Országos tanul­mányi versenyeket is szervez az Ember Csaba vezette intézmény, s a kortárs zenei fesztivál létre­jöttét szintén meghonosították a városban. A zeneművész a Ma­gyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke, il­letve elnökségi tagja a 44 tag- szervezetből álló Magyar Zenei Tanácsnak, s a Magyar Muzsi­kus Fórumnak, valamint a Nem­zeti Kulturális Alapprogram ze­nei kollégiumának kuratóriumi tagja. A Tehetséges Magyaror­szágért Alapítvány és a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Isko­lák Szövetsége által meghirde­tett Kodályhoz kapcsolódó pálya­művek zsűrijében szintén tevé­kenykedik, mindeközben állha­tatosan küzd a művészeti isko­lák méltó elisme­réséért. A művészeti is­kolákat ismét ko­moly veszély fe­nyegeti, hiszen lé­tezik olyan elképzelés, amely szerint az erre a területre szánt állami támogatást, amelynek az összege jelenleg húszmilliárd fo­rint, három esztendő alatt mind­össze kilencmilliárd forintra kel­lene csökkenteni. Közel tízezer résztvevője és több mint száz­ezer nézője volt a 2007. május közepén, hazánkban rendezett IX. európai ifjúsági zenei feszti­válnak, amelynek szervezésé­ben Ember Csaba is részt vett.- Az Európai Unió főbiztosa, Pályaválasztási kiállítás Sz. A. Balassagyarmat, a munkaügyi központ balassagyarmati kiren­deltsége szervezésében két na­pos pályaválasztási kiállításnak adott helyet a Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola a volt vármegyeháza “TI Jan Figel videoüzenetet küldött arról, hogy a zenei nevelést az unió is fontosnak tekinti. Ez minden olyan ember számára lé­nyeges kijelentés volt, aki a ze­nei nevelés ügyéért harcol - mondja a szakember, aki a mű­vészeti iskolák minősítésében is oroszlánrészt vállal. Idén lejáró igazgatói megbízását a követke­ző öt évre is szeretné elnyerni.- A dalegylettel a lengyel Osztrolekában veszünk részt nemzetközi zenei fesztiválon. A Kodály-évforduló alkalmából to­vábbi sikeres hangversenyeket szeretnénk rendezni. Ősszel vi­lághírű művészek, Szenthelyi Miklós és Vásáry Tamás lesznek vendégeink - újságolta a fárad­hatatlan iskolaigazgató és zene­művész. Az egyik stand dísztermében. Faragóné Oczot Mária, a kirendeltség vezetője elmondta: október 16-án hu­szonöt munkáltató és hét képző intézmény kínált állást a mun­kanélkülieknek. A következő napon az általános iskolák hete­dik és nyolcadik osztályosai, il­letve a balassagyarmati, pásztói, szécsényi és szobi végzős közép- iskolások tekinthették meg a kö­zépiskolák és a felsőoktatási in­tézmények standjait. Többek kö­zött a Miskolci Egyetem, az egri Eszterházy Károly Főiskola, a gyöngyösi Károly Róbert Főis­kola, a BGF PSZF Salgótarjáni Intézete, a Budapesti Műszaki Főiskola mutatkozott be. A leg­szebb stand címét a balassa­gyarmati Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola nyerte el. Könyvpremier A Madách Imre Városi Könyvtár kiadásában megjelent dr. Zonda Tamás Nagyok árnyékában: Kis­mesterek és fűzfapoéták a XIX. századi Nógrád megyében című kötete. A kiadványt október 26- án 17 órakor a könyvtár kupola­termében dr. Bacskó Józsefné, a honismereti kör elnökségi tagja ajánlja a közönség figyelmébe. Közreműködik Bárány Bence, Bu­gyi Anna és Csábi István. Dumaszínház Október 20-án 20 órakor Kovács András Péter és Hadházi László lép fel a Madách Filmszínház­ban, utána rocktáncház követ­kezik. A Kiscsillag (Lovasi And­rás) zenekar ad koncertet. Zenei estek Október 24-én 18 órakor Szenthe­lyi Miklós hegedű- és Faludi Judit csellóművész ad hangversenyt a Rózsavölgyi Márk Művészeti is­kolában. Október 26-án 18.30 óra­kor kerül sor Vásáry Tamás zon­goraestjére. Kátyúznak Október 8-án megkezdődött a kátyúk, beszakadások helyreál­lítása a városban. Szintén e hó­napban indul a Jókai út felújítá­sa, valamint a Viola és Móricz utak aszfaltozása. Alaplakbért fizetnek Alaplakbért kell kifizetnie az úgy­nevezett jogcím nélküli lakás- használólmak a jövőben, hogy az önkormányzat megbizonyosodjon együttműködési szándékukról. Egy orvos a közélet sűrűjében Balassagyarmat. A közelmúltban választotta meg pásztói ünnepi ülésén a megyei közgyűlés dr. Csekey Lászlót, a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház- Rendelőintézet pszichiátriai osztályának osztályveze­tő főorvosát Nógrád megye díszpolgárává. A főorvost arról a közéleti tevékenységről kérdeztük, amit gyó­gyítómunkája mellett is állhatatosan végez. Sz. A.- Úgy tudom, nem akármilyen ősök kötelezik a szőkébb pátriájá­ért való áldozatvállalásra...- Igen, anyai ágon tősgyöke­res balassagyarmati családból származom. Nagyanyám az a KacskoVics Márta tanítókisasz- szony volt, akire Szabó Lőrinc oly nagy szeretettel emlékezik a „tündérvárosban” eltöltött gyer­mekkort idézve. Később sem szakadt meg a kapcsolata a köl­tővel. A család legalább egy kö- tegnyi levelet őrzött kettejük le­velezéséből, amelyeknek egy ré­sze sajnos eltűnt a Szabó Lőrinc- cel foglalkozó irodalomtörténé­szek keze nyomán. Kacskovics Márta később dr. Paczolay Zol­tán vármegyei főügyészhez ment feleségül, akit a nyilasok, majd a kommunisták egyaránt üldöztek. A Csekeyek dunántú­liak. Édesapám 1936-tól lett a ba­lassagyarmati pszichiátria főor­vosa, de az 1950-es években be­börtönözték. Ekkor ideiglenesen Egerbe került a családunk. Én majd’ húsz éve vezetem apám egykori osztályát.- Mióta vesz részt aktívan a vá­ros és a megye közéletében ?- 1988 előtt igyekeztem csak a szakmámnál maradni, mert na­gyon távol állt tőlem az akkori politikai rendszer. A rendszervál­tozás után kezdtem igazán köz­életi tevékenységbe. A Magyar Orvosi Kamara szervezésében aktív szerepet vállaltam, tobor- zókörúton is részt vettem, még Borsod megyében is. Bábáskod­tam a Civitas Fortissima Kör lét­rejöttén, majd politikailag szin­tén egyre aktívabb lettem. Min­dig is jobbközép gondolkodású ember voltam. Antall József mondta: Magyar- országnak szük­sége van egy erős jobbközép pártra. Véleményem sze­rint ezt a szerepet most a Fidesz tölti be. A Fidesz színeiben politizálok, 2006-tól önkormányzati képviselőként is. S megint nagyobb lett a szerep- vállalásom az orvosi kamarában.- Úgy érzi, most még inkább erősíteni kell a kamarát? . -Igen, mert amit ma egészség- ügyi reformnak neveznek Ma­gyarországon, az csak pénzkivo­nás. A valódi reformba pénzt is kell tenni. Jelenleg korlátoznak abban, hogy gyógyítsak. Megha­tározzák a felvehető betegeim számát, szűkítik a gyógyszer-al­kalmazási lehetőségeimet.- De a politizálás mellett még egy alapítvány létrehozását is vál­lalta, ami a művészetpártolását szintén megmutatja.- Valóban. Létrehoztam a nagytemplomban található Maulbertsch-festmény restaurá­lására egy alapítványt. A Szent Anna-kép megfeketült, a művész virtuóz színvilága már nem érzé­kelhető annyira. Kiváló restaurá­torokat találtunk, már csak a mű­emléki hatóság engedélyére vá­runk. A felmenőim sokat jártak a nagytemplomba, nagyapám a he­lyi katolikus egyházközség elnö­ke volt. Az őseimre és a városra is gondoltam, amikor azt tervez­tem el: ezt a nagy kincset meg kell menteni az enyészettől.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom